erdélyi nemes székely származású szinész, később ügyvéd; Kolozsvárt végezte a törvényt 1805-ben, midőn a szinészi pályára adta magát és b. Wesselényi pártfogásával Magyarországba jött: 1807-ben Szegeden élt. Utóbb a szinészeti pályáról lemondott és visszatért Erdélybe, hol 1812-ben egy székely huszár osztály határőri ügyvédévé neveztetett ki, mely tisztét haláláig (mikor?) viselte.
Munkái:
1. A meg-rebbent músa a magyarokhoz 1805-ben, vagyis a fekete esztendőben. Töredék. Kolozsvár, 1805.
2. Mesés költemények. I. Pest, 1807.
3. Hóra-világ. Érzékeny-játék 4 felv. Némely javításokkal közrebocsátotta Ponori Thewrewk József. U. ott, 1823. (Először 1808. márcz. 18. adták Pesten, azután 1814-ig többször.)
Mint az első magyar szinművészet apostolainak egyike, több szindarabot irt névtelenül, melyek szinpadra is kerültek, ilyenek: A kolozsvári szép leány, vigj. 5 felv. (Pesten, 1809. szept. 18. adták elő), A kolozsvári biró (Mátyás király és a kolozsvári biró czimmel is), érzék. játék 4 felv. (1807. nov. 20-tól 1813-ig többször adták Pesten). Zrinyi Miklós és az ő barátai, érzék. játék 5 felv. (1807. jul. 7-től 1814-ig többször adták a pesti szinpadon, az utóbbi évben Székesfehérvárott is.) Házi kereszt, vigj. 1 felv. (Pesten 1811. ápr. 21 adták először, azután még kétszer.) Krollin obester, nézőj. 3. felv. (1813. jul. 23. adták elő Pesten.)
Hátrahagyott kézirataiból közölt az Aglaja IV. kötete 1831-ben nehány verset.
M. Játékszini Zsebkönyvecske 1807/8. és M. Teátrumi Almanák 1814., 1815.
Básthy, Magyarok Emléke. I. 153.
Figyelő. XIV. 74.
Petrik, Bibliogr.