bölcselettudor, dalköltő, szül. 1703. márcz. 12. Bősön, Pozsonymegyében, A. Antal báró, aranysarkantyús vitéz fia; tudományos neveltetését a jezsuiták nagyszombati egyetemében nyerte; innen Gráczba ment, hol 1725-ben bölcselettudor lett. 1734-ben a Hávor János-féle magyar lovasezredbe lépett, melyben mint kapitány, 1742. óta a nemes felkelő seregben mint ezredes, két évvel utóbb mint tábornok-segéd szolgált. Elhagyván a hadi pályát, 1750-ben az akkor Pozsonyban székelt magyar kir. udv. kamarához tanácsossá neveztetvén, 1751-ben cs. és kir. kamarás lett; hivatalát haláláig viselte, mely 1764. decz. 22. fölbári jószágán, Csallóközben következett be.
Munkái:
1. Victor in praelio S. Ivo. Tyrnaviae, 1722.
2. Buzgó szívnek énekes fohászkodási. Bécs, 1755.
3. Várkonyi báró Amade László Versei. Pest, 1836. (Amade Taddé gróf által Szalay László gondjai alatt a költő életrajzával kiadva. Ism. Figyelmező 1836.)
Házi kereszt cz. gúnyversét Poóts András adta ki versei között (1791. Komáromban és 1816. Miskolczon); egy másik gúnyverse: A házasság által elvesztett szabadságnak megsiratása, Sándor István Sokféléje IV. kötetében jelent meg 1796-ban. Kultsár István 1817-ben kezdte közölgetni énekeit a Hasznos Mulatságokban.
Kultsár két kötetet birt Amade munkáiból: egyikében Nyájas énekei (számára 130), a másikban Szerelmei és egy nagyobb lyrai leiró költemény foglaltatott Zrinyi-féle négysoros versszakokban. Toldy 1828-ban Költői Régiségek gyűjteményében kiadta négy dalát. Concilia Emil közli leveleit 1742- és 1760-ból. (Történelmi Tár 1882.)
Voltak latin énekei, a mult századok iskolai ízlésében, sőt németek is. Verses kéziratai Nagy István gyűjteményével jutottak a Nemzeti Múzeum kézirattárába.
Arczképe az országos képcsarnok gyűjteményében.
Horányi, Nova Memoria.
Thewrewk, Magyarok Születésnapjai.
Nagy Iván, Magyarország Családai. I.
Vasárnapi Ujság 1866. 9. sz.
Toldy, M. Költészet Története és Irod. Története 1878.
Ifj. Szinnyei József, Irod. Tört. 1711-1772. és Amadé László. (Főv. Lapok 1875.)
Bodnár Zsigmond, A. L. (Pesti Napló 1875. 215. sz.)
Győri Közlöny 1879. 57. sz.
Figyelő I. III-V. VII. VIII. XII. XIV-XVIII.
Munkálatok XLVI. (Kath. vallásos költészetünk. 174.)
Beöthy Zsolt, Szépprózai Elbeszélés és Irod. Tört.