Áldor Imre, családi nevén Schmidt,
főreáliskolai tanár, szül. 1838-ban Pesten, hol iskoláit végezvén, a papi pályát választotta; de onnan kilépvén, Pesten telepedett le és az irodalomnak élt. 1879-ben a temesvári állami főreáliskolához nevezték ki a magyar nyelv és történelem tanárává s 1880. jan. 2. foglalta el tanári székét. Az 1887/8. tanév megkezdése előtt a székely-udvarhelyi főreáliskolához helyezték át.
Mint iró a hatvanas években kezdett feltünni tárczaleveleivel s beszélyeivel, melyek Vahot Imre és Vas Gereben képes vállalataiban jelentek meg. Eleinte az Egri Postánál segédszerkesztő volt s hasonló minőségben működött a Hölgydivatlapnál; azután a Bécsi Hiradó munkatársa lett. Megtelepedvén Pesten, főmunkatársi czímmel szerkesztette a Magyarország és Nagyvilágot és a Divatot; hasonló minőségben működött a Fővárosi Lapok mellett és szerkesztői befolyást gyakorolt Riedl Szende Kritikai Lapjaira és a Kalauzra.
Czikkei, heti tárczái s életrajzai a következő lapokban jelentek meg: Nővilág (1860), Divatcsarnok (1862), Hölgyfutár (1863-64), Magyarország és Nagyvilág (1865-70, hol politikai hetiszemléi re betűk alatt, a hét története minden számban és életrajzai jelentek meg), Vasárnapi Ujság (1865), Fővárosi Lapok (1870) és az általa szerkesztett lapokban, albumok- és naptárakban.
Munkái:
1. Az 1848-49-iki magyar hadjárat története. 2. kötet. Ford. Pest, 1866. (Vértesi Arnolddal.)
2. A Clemenceau-pör, ifj. Dumas Sándor regénye, ford. U. ott. 1866.
3. A forradalom költészete. U. ott, 1867. (Anthol. Ism. Főv. Lapok 251. sz.)
4. Kossuth és Perczel. U. ott, 1868.
5. Aranyfurulya. Dalok és elbeszélések az 1848-1849-iki szabadságharcz idejéből. U. ott, 1868.
6. Széchenyi István és kora. Falk Miksa után ford. U. ott, 1868.
7. Vázlatok a magyar emigratio életéből. U. ott, 1870. (Ism. Hon 184. sz.)
8. Kossuth Lajos mint a magyar nép vezére. U. ott 1870.
9. Arany könyv a magyar nép számára. Kossuth Lajos műveiből. U. ott, 1871.
10. Történelmi könyvtár. A magyar nép és ijfuságnak ajánlva. Pest. 1871-79. (Szerkesztette és 38 füzetét maga írta.)
11. «1793» vagy a polg. háború, Hugo Victor után ford. 3 kötet. 1874. (György Aladárral együtt.)
Szerkesztette a Háború-Könyvet (1866), Divat szépirodalmi részét (1866-67), Pesti Hetilapot 1867. márcz 4-től az év végeig, Alföldet (1868 és 75), Tarka Világ és Képes Regélő folyóiratot (1869), A Nép Zászlóját (1868-70 és 1873-76), Gyors Postát 1871. jan. 2-tól 1872. szept. 22-ig, és melléklapját a Nemzeti Kortest (1872), Magy. Gazdát (1871), Hunnia pol. napilapot (1873. nov. 23-tól 1874. ápr. 30-ig), mely egyesülvén a Magyar Ujsággal, ennek főmunkatársa lett; Talpra Magyar hetilapot (1884), végre a Délmagyarországi Lapokat Temesvárott 1880-tól 1887. jul. 12-ig. Az akademia felavatási ünnepélyére szerkesztette A haza bölcse cz. emlékkönyvet (Bpest, 1876), úgy szintén Zilahy Imrével az Aurora Album-naptárt 1867-ben; az Országgyűlési Arczképcsarnokot (1867) és Ormódy Bertalannal a Kossuth-Albumot (1868-ban, mely még azon évben 2 kiadást ért). Ezeken kivül még a következő naptárakat szerkesztette: Honvéd-Naptár (1872 óta), Nemzeti Nagy Képes Naptár (1870-72, 1877, 1879-80), Népzászlója Naptára (1873, 1879-80), Uj Honvéd-Naptár (1880), Deák Ferencz Naptár (1877.) Álneve s jegyei: Cassius (Magyar Ujságban), A-r I-e, á-r i-e.
Moenich és Vutkovich, Magy. Irók Névtára.
Szinnyei Repertoriuma. Történelem I. II.
M. Könyv-Szemle, 1877, 51, 53, 128, 324.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet, 1876-1888.
Wuts, Fő- és középisk. Névkönyve.
Temesvári áll. főreálisk. Értesít. 1879/80-1887/88.