bölcselettudor, kir. tanácsos, az egri érseki csillagvizsgáló igazgatója s Hevesmegye tanfelügyelője, szül. 1811. jan. 1. Klagenfurtban, hol atyja a 3. sz. gyalogezrednél hadnagy volt és 1814-ben lett gránátos főhadnagy, 1820 körül pedig mint toborzó parancsnok Egerbe jutván, fiát is magával vitte. Albert csak az elemi iskolákat végezte nyilvánosan. Egerben Tittel Pál, atyjának barátja, volt a csillagvizsgáló igazgatója, ki a fiú képességét észrevevén, buzdította s taníttatta. Midőn Tittel 1824. a budai csillagvizsgáló igazgatója lett, magával vitte őt, ki 1825. ápr. 11. a csillagvizsgálóhoz díjas gyakornokká neveztetett ki. Tittel halála után (1831.) a budai csillagvizsgálót majd mint helyettes, majd mint segédcsillagász vezette; 1835-ben a pesti egyetem bölcseleti karánál tudori oklevelet nyert; 1841-ben pedig az egyetemen a csillagtan, kortan és felsőbb földmérés rendkivüli tanárává neveztetett ki, hol a nevezett tudományokat ő tanította először magyar nyelven. Különböző években s a fejedelem által küldetve jelen volt 1834-ben Prágában s 1842-ben Mainzban a német és Strassburgban a franczia tudósok természettudományi gyülésein. 1843 óta tagja volt a m. természettudományi társulatnak. 1848. szept. 10-től 1849. jan. 5-ig a Buda körül létesítendő erődítési munkálatokat vezette. Buda ostroma alatt, a mi kevés vagyona és 24 éves tudományos buvárkodásának eredménye volt, elveszett; ő csak a gellérthegyi csillagvizsgáló eszközeinek a legnagyobb életveszélylyel járó megmentésére gondolt, miket álruhában megszökött német főnöke a sorsra bizott. Jul. 27. éjjelén az osztrák katonai hatóság által elfogatott, de azon év nov. 13. szabadon bocsáttatott. Ekkor a császári sereg főparancsnokságánál hiteles tolmácscsá és fordítóvá nevezték ki. Igy működött 1851. ápr. 15-ig, mikor az egri érsek a csillagvizsgáló igazgatójává tette s egyúttal lyceumi könyvtárnokká és tanárrá is kinevezte. Meghalt 1883. aug. 9. Egerben.
Czikkeket és értekezéseket irt a csillagászat, időtan és természettan köréből a Közhasznú Esmeretek Tárába s a Szent-István Társulat Encyclopaediájába; továbbá az Akadémia Értesítőjébe, a M. orvosok és term. Munkálataiba (1842), az egri főgymn. Értesítőjébe (1852/3), Egri Postába, P. Naplóba (1857. 104. 105. 113. 134., 1860. 158.), Idők Tanujába (1860. 159.); csillagászati czikket és Tittel Pál életrajzát irta a m. orvosok és természetvizsgálók Munkálatainak XII. és XIII. kötetébe (68-69.); 1827-től fogva megjelent hazai naptárakban a kortani s csillagászati rész az ő műve. 1825-től 1848-ig a budai csillagvizsgálóban az általa intézett meteorologiai észleletek eredményeit havonként rendesen közzé tette az Ofner-Pester Zeitung és Pester Tageblatt hirlapokban; 1832-től pedig magyarúl az akkori lapokban, nevezetesen a Jelenkor és Nemzeti Ujságban, később az Eger- és Idők Tanujában.
Munkái:
1. Allgemeiner Briefsteller. Pesth, 1842. (5. bőv. kiadása Haus-Sekretär u. Briefsteller czimmel u. ott, 1844.)
2. Neuestes polytechnisches Recept-Taschenbuch. Leipzig u. Pesth, 1845. (Kézirata a M. Nemzeti Múzeum irattárában.)
3. A folyó évi július hó 28-án beállandó napfogyatkozásról Eger, 1851.
4. A naprendszerről. Hely és évn.
5. Magyar nyelvtan. Eger, 1853.
6. Német nyelvtan, a magyar tanuló ifjúság számára. U. ott. 1853. (2. czímkiadás. U. ott, 1860.)
7. Huldigungsgruss zum 24. April 1854. aus Erlau's stillem Matra-Thale dem allerhöchsten Kaiserpaar. Erlau, 1854.
8. Freudengruss eines dankbar ergebenen Herzens bei der Rückkehr Sr. Excellenz des Hochwürd. Herrn Erzbischofs zu Erlau Adalbert Bartakovics von Kis-Appony aus Wien am 22. Juni 1856. U. ott.
9. Allerunterthänigster Huldigungsgruss Sr. Majestät Franz Joseph dem Ersten, bei dessen beglückender allerhöchsten Anwesenheit in der Stadt Erlau am 4. Sept. 1857. U. ott.
10. Mennyiség- és természettani általános földleirás.
11. Magyarország államtana. (E két utóbbi kőnyomat.)
Szerkesztette a következő naptárakat: a Győri Naptár 50 évi folyamát, a Stadt- und Landbote 3 évfolyamát, a Neuer illustrirter Volkskalender-t 1867-71-ig, a Honi Vezér 6 évét, az Ipar- és Kereskedelmi Naptárt, a Budapesti Képes Naptár 1864. évét, a Magyar Házi Barát 1864. évf., Közhasznú házi- és gazdasági Naptárt 1865-re; dr. Török Józseffel a kir. m. Természettudományi Társulat Névkönyvét 1847-re, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai XIII. kötetét.
Ő alapította az Egri Értesítőt (jelenleg Eger) és 1860. szept. 1-től az év utolsó napjáig szerkesztette; végül szerkesztette a Heves és Külső-Szolnok törv. egyesült megyék leirása. Eger, 1868. cz. munkát.
Kéziratban maradt tőle: A német irodalom története. Az erőműtan kézikönyve. A szakcsillagászatnak tankönyve. Népszerű csillagtan. T. C. Pauts, Theoria motus corporum coelestium, magyarra fordítva s értelmezve; végre 21 kötetre menő jegyzetei.
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 5. sz. arczk.
Szinnyei Repertoriuma (Term. és Mathem.) és Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Nemzet 1833. 222. sz.
Dr. Chyzer Kornél, Megemlékezés a vándorgyülés elhunytjairól. Bpest, 1881. (M. Orvosok és Term. XXIII. vándorgy. 1886. Buziáson) és gyászjelentés.