nagy-enyedi tanár, szül. 1704. szept. 29. Száraz-Ajtán, a Székelyföldön, ezért nevezték Abód családi neve helyett általában Ajtai-nak; atyja A. János volt. Tanult Maros-Vásárhelyen, 1719-ben Nagy-Enyeden és Szászvároson, hol a német nyelvet sajátítá el. 1727-ben a Bethlen-családnál, utóbb a Teleki-házban nevelősködött. Külső országokra 1732-ben ment ki, 1734/35-ben Franekerában tanult s 1735-ben tért onnan vissza; ekkor gróf Teleki Józsefné szül. Bethlen Katalin házában udvari prédikátorságot nyert. 1737. nov. az enyedi ref. főiskolába választották tanárnak, hol 1738. jan. 15. foglalta el tanszékét és a keleti nyelveket, a régiségtant és a történelmet tanította; 1775. febr. 6. nyugalomba lépett. Meghalt 1776. nov. 16. Baritz János tartott fölötte magyar gyászbeszédet az enyedi templomban.
Munkái:
1. Halotti beszéd gr. Teleki Zsigmond úrfi felett 1731. Kolozsvár, 1732.
2. Dissertatio theologica de mora dei. Francofurti ad Viadrum, 1733.
3. Grammatica latina. Cibinii, 1744. (Melyet a lipcsei Acta Eruditorum ad An. 1747. igen magasztalt. Rövid idő alatt a legtöbb erdélyi iskolában kézikönyvvé lett. 2. kiadása 1750-ben, 3. 1759-ben Brassóban; későbbi kiadása 1766-ban Kolozsvárt jelent meg.)
4. Halotti beszélgetés, melyet gróf Bánfi Katalin asszony, gróf Székely László életében kedves párja utolsó tisztességtétele alkalmatosságával folytatott 1746-ban. Kolozsvár, 1747.
5. Oratio habita super funere... Gabr. Kendefi. U. ott, 1749.
6. Oratio quam super tristissimis exsequiis Gabrielis Avinczy l. b. dixit. Cibinii, 1751.
7. Oratio super funere ill. dni Samuelis comitis Betlen junioris, dicta publico in templo 28. Martii 1751. Cibinii.
8. Oratio exsequialis habita super funere dom. Mosis... Josika de Branyitsko. Kolozsvár, 1756.
9. Oratio super funere com. Cath. Teleki cons. Joh. com. Lázár. Cibinii, 1758.
10. Halotti magyar oratio, melyet gróf széki Teleki III. Sándor urfi utolsó tisztességtétele alkalmatosságával elmondott 1767-ben. Nagy-Enyed, 1768.
11. Szent beszélgetés, melyet néhai Gyulai Kata asszony, báró Alvinczi Gábor özvegye utolsó tisztességtételére mondott. U. ott, 1771.
12. Oratio in exsequiis exc. dni Stephani comitis Gyulai dicta Maros-Németini 26. nov. 1758. U. ott, 1771.
A tanítás egyöntetűsége kedveért modszertant írt; ezt a nyilvános tanításon kívül, az osztály- és magántanítóknak is előadta s ki is nyomatta Nagy-Szebenben. 1747-ig e kiadás elfogyván, Ajtai ujból nyomatni kezdé, de a 4 ív kinyomatása után a gondnok urak eltiltották a folytatást.
Kiadatlan művei: Antiquitates Graecae et Hebraicae, Origines linguae Latinae, Praeces communes, sive publice in coetu recitandae, stb.
Nevét rendesen Ajtai A. Mihály-nak írta, így van nyomtatva munkáinak czímlapján is.
Arczképe olajfestésben megvan a gyulafehérvár-nagyenyedi Bethlen-főtanoda gyűjteményében.
Bod. Magyar Athenas.
Horányi, Memoria és Nova Memoria.
Benkő, Transsilvania II. 459. 591.
Siebenb. Quartalschrift V. 203.
Sándor István, Magyar Könyvesház 135.
Budapesti Szemle VI. 1859. 30. (Szilágyi: Erdély irodalomtörténete.)
Tört. Tár 1887. 202.
Protestáns Közlöny 1888. 31. sz.
Petrik Bibliogr.