pécsi kanonok, szül. 1730-ban Rajevó-Szelló szávaparti faluban Szerémmegyében, hol atyja A. Illés, a végvidéki lovasezred másodkapitánya volt; tanult Vukovárt és Ujlakon; a felsőbb osztályokat Szegeden, a bölcseletet Budán. Klimó György püspök által a pécsmegyei papnövendékek közé felvétetvén, a theologiai tanfolyamot Zágrábban, Pécsett és Nagy-Szombatban végezte. Ez utóbbi helyen bölcseleti s theologiai tudori oklevelet nyert. Visszatérvén megyéjébe, a püspöki udvarban előbb szentszéki jegyző volt; innen Tovarnikba plébánosnak rendelték, mely hivatalát 18 évig viselte. 1776-ban pécsi kanonokká neveztetett ki; e minőségében a papnevelő-intézet igazgatásával és a szentírás magyarázatával bizatott meg. Meghalt 1790-ben.
Munkáit, melyek 1762-1788-ig megjelent 25 alkalmi s egyéb latin versekből állanak, Horányi czímeik szerint fölsorolja.
Hirmondó 1783. 50. sz. 1791. 47. sz.
Horányi, Nova Memoria.
Molnár J. Magyar Könyvház IX. 11.
Catalogus Bibl. Széch. I. 13. és Suppl. II. 8.
Egyetemes M. Encycl. I.
Petrik Bibliographiája.