ág. ev. lelkész, szül. Deutschbrodban, Csehországban, hol atyja, Venczel, szintén lekész volt. Hazájokból kiűzött szüleivel Magyarországba jött és először Trencsénben, majd Lőcsén telepedtek le, hol alsóbb iskoláit végezte; innen külföldre ment és Thornban, majd Königsbergben tanult 1646-ig. Ezen évben visszajött Magyarországba és Szepes-Remetén nyert lelkészi állást. 1658-ban, midőn Böhm Kristóf mint főlelkész jött Pozsonyból Lőcsére, Adami már ekkor ott diaconus volt és Böhmöt latin versekkel üdvözölte, melyeket Klein Nachrichten-jében lenyomatott; még 1664-ben is azt a hivatalt viselte, midőn Zabler Hiob lakodalmára a latin versekkel tisztelgők sorában találjuk őt is. 1668-ban a kassai zsinatban részt vett és 1674-ben lelkész társaival együtt ő is számkivetésbe ment, míg nem 1682-ben ismét visszatért hazájába s lelkészi hivatalát elfoglalta. Meghalt 1690 körül.
Munkái:
1. Meditationes natales. Das ist Weihnacht-Betrachtungen. (Ma nem ismeretes.)
2. Die andere Weynacht-Betrachtungen. Leutschau, 1682.
3. Trost-Lied über den Todestall dess Herrn David Spillenbergers. (Lőcse, 1684.)
Klein, Nachrichten. II.
Fabó, Monumenta Evang. I. és IV.
Szabó K., Régi M. Könyvtár II.