veszprémmegyei áldozó pap és volt reáliskolai igazgató, szül. 1844. jan. 3. Nagy-Mártonban, Sopron m., a gymnasiumot Sopronban, a theologiát Veszprémben végezte; 1867-ben pappá szenteltetvén, két évig mint segédlelkész Noszlopon és ötig mint hittanár Sümegen működött. 1872-ben mint helyettes tanár a szabadkézi rajzot vezette egy évig; 1874-ben a mértani szakban helyettes, 1875-ben rendes tanárnak lett kinevezve Sümegen. Állami képesíttetése után félévre az igazgatósággal lett megbizva s 1877. decz. 25. e minőségben rendszeresíttetett. 1885-ben az új ipariskola igazgatásával is megbizatott. 1888 szept. 26. nyugalomba lépett és az intézetet elhagyta. Műtörténeti ismeretei öregbítésére a nagy szünidők alatt utazásokat tett Olasz-, Franczia- s Németországban. Mint szakbiró működött az 1875. bpesti s az 1884. berlini rajzkiállításban. 1877-ben a bécsi rajzt. egyesület levelező tagja lett.
Értekezései a rajztanítás helyesebb, észszerűbb kezelésére vonatkoznak és a következő szaklapokban jelentek meg: Orsz. Középt. Tanáregy. Közlönye (1875-76.), Magyar Tanügy (1877.) Zeitschrift für Zeichenlehrer, Berlin (1876-tól), Zalai Tanügy (1885.); történelmi értekezései: Sümegi reálisk. Értesítő (1876/7-től) Central Com. für Arch., Adatok Zalam. történetéhez (1877.), M. T. Akad. Közlemények (XII. 1879.), Zalai Közlöny (1879. 10-23. sz.), Egyh. Műv. Lap (1881-83.), Arch., Ért. (1880. 1882.); neveléstani művei: Országos Tanáregyl. Közl. (1882-84.), Zalai Tanügy (1881-85.), M. Tanügy (1884.), Közoktatás (1882.), Balaton (1885.), a fehérvári Tanügy (1873-74.)
Rendes munkatársa 1876. óta a berlini Zeitschrift f. Zeichenlehrer és 1881-től a troppaui Zeichen-Journal cz. szaklapoknak.
Munkája: Nehány komoly szó magyar rajzoktatásunkról. Szombathely. 1881.
Jegyei: Jo és + (Esti Lap 1868.) és → a Fehérvári Tanügyben.
Magyar Plutarch 1. arczk.
Zalai Tanügy 1880. 2. sz. arczk.
Panyák, Programmértekezések.
Schem, Veszprim.
Önéletrajzi adatok.