a lugosi görög kath. püspökség nagyprépostja, szül. 1803. febr. 6. Erdélyben. Mint a nagyváradi g. kath. egyházmegyének növendéke, a theologiát a pesti központi seminariumban végezte 1828-ban. A következő 1829. okt. 30. pappá szenteltetvén eleinte a belényesi gymnasiumnál működött mint tanár s egy darabig az igazgatót is helyetesítette. 1836-ban a galsai (aradmegyei) plébániát kapta meg s egyúttal kerületi esperes lett, majd 1837 jul. 30. cz. kanonok s utóbb ó-aradi lelkész. Ez utóbbi helyen 1843-ig találjuk. Akkor fölvitték az oláh művek censorának a budai egyetemi könyvnyomdához. Az 1848/49. szabadságharcz alatt a biharmegyei Gyalány parochián huzódott meg, hogy 1851-ben megint visszamenjen Budára, mint a kormány oláh fordítója. 1854-ben váradig. kath. kanonokká és a finövelde igazgatójává, 1858-ban pedig a váradi egyházmegyéből akkor kiszakított lugosi püspökség káptalanának nagyprépostjává nevezték ki. Mint ilyen hunyt el 1867-ben.
Már pesti kispap korában a theol. tudományok mellett egész szenvedélylyel foglalkozott a történelemmel és legkivált az oláh nép eredetének kutatásával.
Munkái:
1. Anotari la istoria lui Petru Majoru. Buda, 1828. (Jegyz. Major Péter történetéhez.)
2. Anotari din istoria eclesiastica, despre urdîrea si latirea credinnitiei crestine intre romani. Pest, 1850. (Jegyzetek az egyháztörténetből a ker. hitnek eredetéről és elterjedéséről a rumének között.)
3. Catechetica practica. Buda, 1843. (Gyakorlati hittan).
4. Kuvînturi beseričesti despre cele šepte pékate a le kâpeteniei pe dumniecile pâresimilor Buda. 1847. (Egyházi beszédek a hét főbűnről a negyvennapos bőjti vasárnapokra.)
Márki S., Bihari román irók.
Lakatos Ottó, Arad története III. 40.
Baloghy István, A m. kir. egyetemi nyomda termékeinek czímjegyzéke 1747-1877. 256, 259.
Petrik Bibliogr.
Pappfy Jusztin kézirata.