Érdekes dokumentumok
Vészi Endrét többször behívták munkaszolgálatra, több szökés után mégis Mauthausenbe került, majd amikor a tábor felszabadult, a Welsi kórházban feküdt.
19 évesen meglátogatta József Attilát, aki dedikálta neki a Medvetáncot:
20 éves volt, amikor Illyés Gyula az "Ünneprontó" című kötetet megköszönte egy gondosan megőrzött levelezőlapon:
Egy 30 évvel későbbi dedikálás:
Ugyancsak 20 éves volt, amikor Babits Mihály közölte a "Szőlőszem" című versét a Nyugat-ban:
1950-ben, amikor Szabó Lőrincet mellőzték, V.E. a következő levelet írta neki:
1983-ban a Könyvnapra megjelent egy szórólap V.E. műveiről. A sárgával kiemelt szöveget V.E. utólag írta lányának, Ágnesnek:
Szerette Picassót, egyik festményéhez verset is írt:
A 90-es évek elején Szentendre város utcát nevezett el Vészi Endréről:
Vészi Endre aláírása:
Végül érdemes megnézni egy kéziratlapot. Nagyon szerette a francia levélpapírt, ez kicsit szélesebb, mint a szabványos A4-es papírlap. Az írását csak ketten tudták elolvasni, a felesége Margit, és a Népszava egyik titkárnője: