(1868. december 20.)
20/12 868.

   Kedves fiam!

   Nagy örömmel vettem leveledet, mert belőle tudom, hogy jól érzed magadat és dolgozol. A kettő korodban s tehetségeiddel csak együtt járhat - én talán jobban érezném magamat, ha egy időre kevesebb vagy semmi dolgom nem lenne, főképp ködös időben, mely fátyolt borít gondolataimra is. Egy hétig azonban e nyűgöt még viselnem kell. Addig bajlódnom kell a zsidó kongresszussal, s tegnaphoz egy hétre szónokoltam választóimnak, kik jelentést visznek azokról, miket az országgyűlés vége óta úgyis mindenki tud, s mit újra elmondani, miután ugyane tárgyakról már százszor szóltam, még a kéregetéshez szokott állatot is úntatnák. Egyetértek nézeteiddel, melyeket a természettudomány hatásáról kifejeztél. Napjainkban nem lehet józan ember, ki akár azon közvetlen hasznot vonná kétségbe, mely a természet ismerete által az emberek jólétére támad, akár azon előnyt, melyet a tudományoknak ezen ága által idéz elő, mert sok meggyőzött előítéletnek alapjait megrontja, a tévedés, melyben, nem mondom, te vagy, de mely a természettudósok között közönséges, csak abban áll, hogy saját tudományok körén kívül más tudományt elismerni nem akarnak.

   Was ihr nicht wiegt, hat für Euch kein Gewicht - Was ihr nicht würdet, glaubt ihr gelte nichts. - Mint Goethe Faustjában mondja, s ez nagy tévedés. Az emberi elme s annak kifejlődése, mely az eszméknek átalakulásában nyilatkozik, éppúgy tárgya a tudománynak, mint az anyagi természet fenomenonja, s ha az emberi nemnek több, mint kétezer éven át ismert történetéből emberek szellemi kifejlődésének törvényeit absztraháljuk, s ezeket a polgári társaság rendezésénél fölhasználjuk, ezen eljárás egy nappal sem kevésbé tudományos, mint az, melyet a természettudományok követnek, melyek például az asztronómiában szinte nem fordulhatnak experimentumokhoz, mint a fizikában vagy kémiában, de ezért számtalan észlelések után nem kevesebb biztonsággal vonják le következtetéseiket.

   De sok dolgom lévén, ma nem írhatok erről többet. Csak egyre kérlek még. Akin itt az Akadémiában szemtelenkedett. Ugyanezt tette Bécsben, hol ahelyett, hogy magát tudományos előadás által docensnek habilitálja, Bunsen és Kirchhoff ellen tartott előadást. - Ezen ember itt azonban főképp - zsidó lévén - a zsurnalisztikánál pártfogókat talál. Bizonyságul képességére nézve mindig az Akadémiában Faradayról tartott előadása hozatik fel. Emlékszem, hogy egyszer mondád, hogy Akinnek ezen előadása fordítás, és hogy te annak originálisát (mely, nem emlékszem, francia vagy angol lapban jelent meg) - ismered. Igen leköteleznél, és valóban jó szolgálatot tennél, ha megírnád, hol jelent meg Faraday azon biográfiája, melyet Akin nagyrészt lefordított. Ha a füzet Heidelbergben kapható, szeretném, ha mindjárt elküldenéd, azonban írd meg csak pontosan a folyóiratot és időt, melyben az megjelent. Idezárva küldök 500 frtot a fertályévre, s 50-et, hogy magadnak karácsonyfát csinálj. Az idén Te is, Ilona is hiányozni fogtok tűzhelyemnél, szomorú estém lenne, ha nem deríthetném fel azon gondolattal, hogy ha távol is, jól érzed magadat, s bizonyosan épp annyi szeretettel gondolsz reánk, mint mi reád gondolunk

szerető apád
Eö...  

Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra