(1868. december 7.)
7/12 868.
Kedves fiam!
A Volkszeitung cikke, melyet soraid kíséretében
küldesz, már idevaló lapok által is
lenyomatott, s így nem új előttem, de megvallom,
soha annyi örömet nem szerzett, mint ma, midőn
az, általad küldve, egyszersmind az öreg Welcker
barátságának jeleként jutott kezembe.
Mondd az öregúrnak köszönetemet rokonszenvének
ezen jeléért, s mondd neki, hogy ezt levélben
magam tettem volna, ha a sok munka által kimerülve
nem érezném magamat, s ha nem lennék elhalmozva
még most is foglalatosságokkal, melyek minden percemet
annyira igénybe veszik, hogy néha késő
estéig még családomat sem látom. -
Ha az utolsó törvényhozásra visszatekintek,
mely holnapután végzi üléseit, csaknem
megijedek a bevégzett tárgyak száma és
fontossága előtt. Elvonatkozva közjogi törvényeinktől,
melyek által a régi, Ausztriai birodalom helyébe
egy új állam lépett, melynek még címe
is megváltozott, mert a birodalom ezentúl a diplomácia
körében is a Magyar-Osztrák Birodalomnak fog
neveztetni - de elvonatkozva ettől, csak saját minisztériumomat
tekintve, egyes kisebb törvényen kívül
a zsidóemancipációt
a görögkeleti egyház újjászervezését
a protestáns és katolikus egyházak teljes
jogegyenlőségét minden viszonyaiban és
népnevelési törvényeimet vittem keresztül,
azaz mind a vallások egymás közötti viszonyait,
mind a népnevelést illetőleg egészen
új állapotokat. - Jó törvények
magokban véve még nem elégítik ki
a népek szükségeit, s bármi helyesek
azon elvek, melyek népnevelési és interkonfesszionális
törvényeimben felállíttattak, sok időre
s munkára lesz szükség, míg a törvények
gyümölcseiket megteremhetik. De annyi bizonyos, hogy
törvényeimben egy szebb jövőnek alapjait
raktam le, s evvel beérheti egy ember, főleg koromban.
- Nincs ezen fontos kérdések között egy,
melyen harminc év óta nem dolgoztam. Sok idő
ez, és sok keserű emléket hagyott maga után;
de hogy mindemellett e kérdések megoldását
elértem, sőt hogy azok mind az általam felállított
elvek szerént, sőt általam formulázott
és keresztülvitt törvényekben oldattak
meg, ez oly ritka szerencse, melyért az isteni gondviselésnek
nem mondhatok elég hálát. -
Országgyűlésünk 10-én végződik,
ugyane napra híttam össze a zsidó kongresszust,
mely 13-án tartja első ülését,
s így ismét nagy munka áll előttem,
de ez is véghetlenül érdekes, már azért
is, mert egy oly probléma megoldását kísérti
meg, melyet eddig ily úton meg senki nem próbált.
- A lapokból, melyek, reménylem, eddig rendesen
járnak hozzád, látni fogod, mit csinálok,
s hogy írásra legalább egy ideig még
nem lesz időm. Azonban, hogy sokszor gondolok reád,
azt tudod, s azt is, hogy örülni fogok, ha gondolataimra
te néha egy-egy bármi rövid levélben
felelsz. Anyád s nővéreid csókolnak.
Ég áldjon meg, kedves fiam
Eötvös
Loránd válaszlevele: 868 Dec.l5 keltezéssel íródott.
Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra