Irodalom

Zola, Emile: Le naturalisme au Théatre. Paris 1881. – Strindberg, August: Briefe ans Intime Theater. München 1921. – Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története. I. 1940. – Gassner, John: Form and Idea in Moderne Theatre. New York 1956. – Dietrich, Margret: Das moderne Drama. Stuttgart 1961. – Magyar színháztörténet. Szerk. Hont Ferenc. 1962.

Ady Endre: A dada. NN 1902. márc. 4. [Bródy Sándorról.] – Fenyő Miksa: Király idillek. Magyar Géniusz 1902. 814–815. – Ignotus: A dada. Ny 1908. I. 52–54. – Hatvany Lajos: Bródy, a színműíró. Ny 1915. II. 1027–1032. – Salgó Ernő: Írók és színdarabok. 1916. 73–82. – Hatvany Lajos: A szerető. PN 1917. okt. 26. – Kárpáti Aurél: Színház. 1959. 294–295. – Földes Anna: B. S. 1964. – Juhász Erzsébet: B. S. indulása. [Kéziratban.]

Bródy Miksa: Falusi idill. Lengyel Menyhért színdarabjáról. Ny 1909. I. 225–226. – Kaffka Margit: L. M.: Taifun. Ny 1909. II. 558–560. – Móricz Zsigmond: L. M.: Taifun. Ny 1909. II. 560–563. – Fenyő Miksa: L. M. Róza néni. Ny 1913. I. 319–320. – Hatvany Lajos: L., a drámaíró. Ny 1915. II. 1419–1427. – Laczkó Géza: Sancha Panza királysága. Ny 1919. I. 150–152. – Schöpflin Aladár: Mária. Ny 1926. I. 77–79. – Katona Ferenc–Dénes Tibor: A Thália története. 1954. 89–95.

Bán Ferenc: Sárga liliom. Ny 1910. II. 1910–1912. [Biró Lajosról.] – Fenyő Miksa: A családi tűzhely. Ny 1910. I. 203–204. – Bródy Miksa: B. L. új darabja és népszerűsége. Ny 1912. I. 371–372. – Komlós Aladár: B. L.: Sárga liliom. Ny 1926. II. 882–883. – Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok. 1958. I. 24–28.

Nagy Sándor: A bor szerepe a magyar dráma fejlődésében. Ped. Főisk. Eger Évk. 1962. 307–320. [Gárdonyi Gézáról.]

Hubay Miklós: Móricz Zsigmond drámái. Csill 1952. 1102–1112., 1210–1227. – Czine Mihály: M. Zs. útja a forradalmakig. 1960. 306–321.

Horváth János: Szomoryzmusok a Nemzeti Színpadján. MNy 1914. 88–89. [Szomory Dezsőről.] – Kosztolányi Dezső: Hermelin. Világ 1916. 65. – Ignotus: Sz. D.: Matuska. Világ 1918. 240. – Karinthy Frigyes: Írások írókról. Békéscsaba 1918. 45–48. – Schöpflin Aladár: Színház. VU 1918. 15. – Galamb Sándor: Színházi szemle. Napk 1924. I. 192–196., 1927. 903–904. – Révész Béla: Leshelyen a nézőtéren. Ny 1930. I. 418–422. – Schöpflin Aladár: Bemutatók. Ny 1931. I. 270–273. – Kárpáti Aurél: II. József császár. PN 1933. 12. – Kosztolányi Dezső: Színház. 1948. 167–171. – Pogány József: Kultúra – álkultúra. 1962. 154– 157.

Osvát Ernő: Összes írásai. 1945. 209–212. [Hevesi Sándorról.] – Galamb Sándor: H. S. 1930. – Staud Géza: H. S. rendezései. 1957. – László Anna: H. S. 1960.

Bródy Sándor: Bizánc. Jövendő. 1904. 18. 1–5. [Herczeg Ferencről.] – Madarász Flóris: H. F. drámái. Eger 1913. – Salgó Ernő: Írók és színdarabok. 1916. 139–144. – Fenyő Miksa: H. F. Ny 1917. I. 263–270. – Schöpflin Aladár: A híd. Ny 1925. II. 464–466. – Sch. A.: Ocskay brigadéros. Ny 1926. II. 560–561. – Szabó József: H. F. a drámaíró. Debrecen 1937. – Kárpáti Aurél: Színház. 1959. 279–280.

Fenyő Miksa: Liliom. Molnár Ferenc drámája. Ny 1909. II. 673–674. – Ady Endre: M. F. színpada. Ny 1910. II. 1909–1910. – Móricz Zsigmond: Magyarország és nemzetietlenség. Ny 1912. I. 704–709. – [Gábor Andor] Kelemen László: M. F. 100% 1928–29. 190–193. – Nagy Lajos: Szószék-e a színház vagy brettli? 100% 1928–29. 145–147. – Szász Károly: M. F. mint drámaíró. It 1929. 151–160. – Babits Mihály: Könyvről-könyvre. Ny 1933. II. 251–258. – Hevesi András: M. F. és barátai. A Toll 1935. 77. 6–9. – Lukács György: Új magyar kultúráért. 1948. 189–194. – Illés Endre: Krétarajzok. 1957. 316–318., 445–448. – Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok. 1958. II. 278–283. – Molnár Erzsébet: Testvérek voltunk. 1958. – Kárpáti Aurél: Színház. 1959. 281–286., 291–293. – Osváth Béla: A Molnár-legenda. 1963. Kr 1963. 40–46. – Gyárfás Miklós: Vita a Molnár-legendával. ÚI 1963. 1384–1387.