| Irodalom | TARTALOM | A nyomorúság vándora |
FEJEZETEK
Családja révén a lesüllyedő, de még illúziókat dédelgető erdélyi kisnemességhez tartozik. Apai nagyapja újfalusi evangélikus lelkész; apja, Köpe Lajos pedig huszártiszt, aki ifjúkorában még részt vett a szabadságharcban, s amikor meghal, öt gyermekére csak a szegénységet hagyja. Zoltán 1870. március 7-én született; tíz esztendős, amikor árvaságra jut, s a konzervatív gondolkodású anyai nagyapa kenyerére szorul. Első lázongásai elsősorban vele fordítják szembe, aki papnak vagy ügyvédnek szánja, holott ő színésznek szeretne menni. S erre hamarosan sor is kerül, mivel – épp az érettségi előtt – kicsapják a tanítóképzőből. A családi legenda szerint az évzáró vizsgán, a Ferenc József arcképével szemben elszavalt Petőfi vers miatt: "Akasszátok fel a királyokat..." A legenda – legenda voltában is – pontosan tükrözi a nyolcvanas évek végének a véderő viták miatt országosan feszült, negyvennyolcas hangulatát, amely Kolozsvárt különösen zaklatott volt. E városban az Ellenzék lapjain Bartha Miklós, az ékes tollú nacionalista publicista korbácsolta a kedélyeket.
| Irodalom | TARTALOM | A nyomorúság vándora |