GABRIEL CHIFU
Sz. 1954, költő és prózaíró.
Munkáiban a vidéki élet dosztojevszkiji mélységeit tárja föl, verseiben sem tud
megszabadulni e világtól. 1976-ban debütál, utolsó könyve 1998-ban jelent meg. |
A SIVÁR ÚT
Olyan sivár úton ballagok,
hogy magányomtól s
félelmemtől
nyomaim azonnal elmosódnak.
Annyira sivár út ez,
hogy kétségbeesésemtől
az éjszaka elsuhan fölötte.
Ezt az utat még a köd is
elkerüli,
mert színtelen világon vezet
át.
Évszak nélküli időből
kiszakadt út ez.
Emberi nyelvre
lefordíthatatlan s nehezen járható,
mintha kőbe vájták volna
valamikor.
Vajon ez az út látható-e az
Olümposzról?
S istentől az énig vezet?
vagy álombeli volna és sehova
se visz?
Üvölt rajta a semmi.
De ez mégis az én belülről
fakadó végtelen utam,
amely vakon vezet engem a
szavak nélküli örökkévalóságba.
Ezen a sivár úton néha
megjelenik
az égből egy sárkányfarkú és
angyalszárnyú szörny,
aki szigorúan figyel engem.
Arcát nem látom, olyan távol
van,
s azt kérdezi: Hiszel?
Hiszek, válaszolom, s akkor
kinyílik a bezárt kapu,
de én már egy másik kapu felé
tartok
e pusztaságba olvadt úton.
Hirtelen fényes lesz sivár
utam
(mintha kigyúltak volna
szavaim),
s látom az égbolt szigorú
őrét,
az angyalszárnyú
szörnyeteget,
aki olyan, mint én,
s rájövök, hogy e sivár út
egy vég nélküli fejsze éle,
ami lassan, ezerszeresen
szeli át a szívem.
Goron
Sándor fordítása
|