{IV-419.} Geofizika

FEJEZETEK

A geofizika vizsgálati tárgya a Föld egésze, alakja, kialakulása, felépítése, vagy a most is folyamatban lévő változások. Feladata a Föld kérgében előforduló hasznosítható nyersanyagok felkutatása, az emberi tevékenység számára fontos földtani adottságok megismerése. Nagyobb létesítmények helyének kiválasztásához, majd tervezéséhez elengedhetetlen a geofizikai előkészítés. Egyre fontosabbá válnak a környezet védelmével kapcsolatos feladatok, a gondatlanságból okozott károk, szennyezések felmérése, megelőzése.

A geofizika a kutatások során a fizikai mérésekkel nyert mennyiségeket a fizika törvényeinek felhasználásával olyan eredménnyé alakítja át, amely már a megoldandó feladatra ad választ. A fizikai mennyiségeket geometriai (szerkezeti) és anyagi minőségre jellemző információra fordítja le.

A geofizika két nagy részterülete az általános és az alkalmazott geofizika.

Az általános geofizika hagyományos feladata a földi erőterek (gravitációs és mágneses tér, földi vagy tellurikus áramok, légköri elektromosság) vizsgálata. Az erőterek közös jellemvonása, hogy időben változnak. Ezeket a változásokat gravitációs, mágneses, tellurikus, aeronómiai obszervatóriumokban mérik. Az általános geofizika számára fontos adatokat szolgáltatnak a földrengések. A földrengések kipattanásakor óriási energiák szabadulnak fel, a keletkezett rugalmas hullámok igen nagy távolságokra eljutnak. A hullámok tanulmányozása nemcsak arról ad felvilágosítást, hogy hol, milyen mélységben volt a földrengés fészke, de a Föld felépítésére is lehet belőle következtetni. Ezt a feladatot a földrengésjelző vagy szeizmológiai obszervatóriumok látják el.

Az űrkutatás fejlődése tette lehetővé, hogy a geofizikai méréseket a Föld körüli térségre is kiterjesszük.

Az alkalmazott geofizika a gyakorlati feladatok megoldásával foglalkozik. Ez az 1960-as évekig kizárólag a nyersanyagkutatást jelentette, beleértve az ivó- és hévizet is. Az utóbbi évtizedekben megnőtt a geofizika szerepe a mérnöki feladatok és környezeti problémák megoldásában.

A geofizika a földtudományok közül a legtöbb közös vonást a geológiával mutatja. A kutatás célját a két tudomány különböző megközelítéssel éri el. A geológia a felszínen lévő kőzetek vizsgálatából, s egyéb, a felszínen megfigyelhető jellegzetességekből, illetve fúrási adatok felhasználásával, spekulatív úton jut el következtetéseihez. A geofizika közvetett úton, fizikai mérésekkel, a fizikai paraméterek alapján valószínűsített földtani szerkezetek és földtani képződmények segítségével teszi ugyanezt. A geofizikus a geológus segítsége nélkül olyan kőzetek előfordulását is feltételezheti mérési adatai alapján, amelyeknek meglétét az adott helyen a geológiai ismeretek és megfontolások kizárják, a geológus viszont nem rendelkezik közvetlen ismeretekkel arról, mi van a felszín alatt, főleg nagyobb mélységekben. Így a geofizika és a geológia egymást segítő, a tévedés lehetőségét csökkentő együttműködése a korszerű kutatás egyik alapkövetelménye.