| FÜGGELÉK | TARTALOM | RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE |
1896 Abaúj vármegye és Kassa. Magyarország vármegyéi és városai. I. Budapest
é. n. Békéscsaba ipari szervezeteinek története. Békéscsaba
1881 Adalékok az erdélyrészi sóbányák, sószállítás és árulás történelméhez (Désakna). Erd. Múz. 8. 225–241.
1903 Vándor utam Ázsia szívébe. Budapest
1905 A kara kirgizek ornamentikája. NÉ V. 165, 185, 213–233.
1965 A technika fejlődése az őskortól az atomkor küszöbéig. Budapest
1972a Néprajzi jellegzetességek az Észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. Klny. Az Észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 107. ser. historica 64. Budapest
1972b Bemutatjuk a hetvehelyi fehéredényes műhelyeket. Baranyai Művelődés, 4. sz. 61–63. Pécs
1978 A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethn. LXXXIX. 231–241.
1982 Az árucsere, a műveltség egyik meghatározója. Mkur. 38. sz. 66–71.
1962 Baranya megye kereskedelmi vonzáskörzetei. Budapest
1960 Klobučníctvo a kapciarstvo v hornom Šariši. Sbomík Slovenského Národného Muzea (1952–1960). Martin
1978 Metamorphosis Transsylvaniae, azaz Erdélynek változása [1736]. Bukarest
1984 Mittelalterliche Truhen in Kloster Ebstorf. Jahrbuch des Museums für Kunst und Gewerbe Hamburg 3. 49–62.
1987 Truhenexport aus dem Thüringer Wald. Volkskunst, 3. 5–10.
1957 Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán. Népr. K. II. 203–235.
BACHMANN, Manfred–REITZ, Günter
1964 Mezőgazdasági árutermelés és árucsere a mezővárosokban a XV. században. AtSz VI. 1–35.
1965 Magyar mezővárosok a XVI. században. AÉt 37.
{728.} BÁCSKAI Vera–NAGY Lajos
1978 Piackörzetek a XIX. század elején. Ethn. LXXXVIII. 217–230.
1984 Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest
1929 A debreceni kalmár, vasas és sós gazdák. DSz 530–534.
1985 A kőszegi kézműipar. É. T. 21. 658–660.
1940 Szalmakalapvarrás Hencidán. NÉ XXXII. 137–146.
1951a A magyar paraszti mészégetés kutatása. MTA Társ. K. 3. Muzeológiai sorozat I. 2. sz. 285–330.
1951b Vegyes néprajzi gyűjtés I–VIII. Sárospatak, Pácin, Vajdácska és Novahuta. EA 2.419 270.
1952 Az erdőhorváti perecsütő asszonyok. Ethn. LXIII. 416–432.
1954 A tiszaigari cigányok fémművessége. NÉ XXXVI. 239–258.
1963 A Bükk hegység mészégetőinek munkaszervezeti formái. EMÉ I. 297–315.
1967 A faépítkezés emlékei Heves megyében. EMÉ V. 161–240.
1968 Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. NÉ L. 67–91.
1968a A mészégetők életmódja a Bükk hegységben. EMÉ VI. 267–287.
1972 Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben. EMÉ 1970–71. 325–430.
1978 Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Budapest
1985 Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében. Agria XXI. 225–251.
1968 Kecskemét gazdasági jelentősége a XVIII. század végéig. In: Heltai Nándor (szerk.): Kecskemét 1368–1968. Tanulmányok a város múltjáról, jelenéről. 96–122. Kecskemét
1947 Gombfa-faragás a háromszéki Bodoson. Erd. Múz. 52. 153–158.
1949 A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethn. LXI. 99–139.
1957 Gazdálkodás Kishután. EA 6511/42.
1969 Adatok az egri szabócéh történetéhez. EMÉ VI. 249–261.
1973 Szárazmalmok a Hegyalján és a Bodrogközben a 18–19. században. HOMK 12. 87–92.
1979 A bőr feldolgozása. In: Magyar néprajz. 257–262. Budapest
1988 Einfluss der liquidierten transdanubischen Eisenbahnlinien auf das Volksleben. In: Lukács (Herg.) 1988: 115–118.
1985 A csapodi szárazmalom. MMgMK 1984–1985. 437–464.
1987 Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében I. Tiprómalmok. MMgMK 1986–1987. 405–446.
1968 A szalonna és a háj szerepe Nádudvaron a XIX. században. Ethn. LXXIX. 593-597.
1980 Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Budapest
1968 A régi népi takácsok élete Nagybaracskán és környékén. Baja
1955 A szegedi papucs. Csongrád megyei füzetek 12. Szeged
1957 Szegedi szótár. I–II. Budapest
1959 A szegedi paprika termesztése. (Paprikaipar.) Ethn. LXX. 139–170.
1960 A szegedi varga, csizmadia és papucsos mesterség. Cipőipari Dokumentáció, dec. Budapest
1961 A szegedi bőrművesség. (Tímár, szíjjártó és szűcsipar.) Klny. a Cipőipari Dokumentáció
{729.} 1968 A szegedi nép. Budapest
1977 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész. MFMÉ 1976/77. 2.
1968 A szegedi gombkötőmesterség. NÉ L. 93–126.
1966 A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXVII. 74–92, 229–253.
1948 Mátyás-kori, illetve későközépkori hagyományok továbbélése műveltségünkben. Ethn. LIX. 13–27.
1955 Az esztergomi Bakócz-kápolna. Magyar Műemlékek. Budapest
1966 A művészet Mátyás király udvarában. I. Budapest
1967 Népművészeti és történeti stílusok. NÉ XLIX. 73–165.
1977 Balassagyarmat története 896–1962. Balassagyarmat
1958 Ceramica populară din Ţara Oaşului. Bucureşti
1967–68 Lăzi populare româneşti. Meşteşugul şi arta lădarilor. Rumänische Bauerntruhen. Das Handwerk und sein künstlerischer Wert. Cibinium. 372–379.
1948 Házalók népünk szolgálatában a XIX. század második felében. Ethn. LIX. 110–117.
1955 Bányamunka Rudnán. EA 6195: 40–67.
1963 Kartográfiai módszer a néprajzban. Budapest
1979 Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest
1911 A csallóközi aranymosás. Komárom
1986 A búcsúvásár. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 39–50.
1792 Kisded Szótár. 2., bőv. kiad. Kassa
1984 A város kereskedelme 1693-ig. In: Szendrey István (szerk.): Debrecen története 1693-ig. Debrecen története 1. 347–410. Debrecen
é. n. Der Bauer in der deutschen Vergangenheit. Jena
1958 Honfoglaláskori kovácsmesterségünkről. TSz 313–327.
1929 A debreceni fésűsmesterség. Debrecen
1939 A debreceni gubacsapó céh. Debrecen
1806–1808 Inclyti superioris Ungariae comitatus Gömöriensis notitia historico-geographico statistica. Leutschoviae
1971 A veszprémi csutorások. VMMK 10. 241–262.
1967 Asztalos legények Győrött a XVII. században. Arr. 9. 93–125.
1903 Boglyakemence alakú gabonások és egyéb építmények a Nagyalföldről. NÉ IV. 311–317.
1905 A kenderrel való munka Kalotaszegen. NÉ VI. 264–278.
1906a Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Budapest
1906b Somogy-tolnai ködmenek. NÉ VII. 34–43.
{730.} 1928 Magyar népművészet. Bev. Viski Károly, magyarázó jegyzeteket írta Györffy István. Budapest
1930 Kecskemét Győr megyében. Föld és Ember, X. 331–332.
1933a A növényi nyersanyag feldolgozása. In: A magyarság néprajza. I. 48–67.
1933b A ház építőanyaga és építése. In: A magyarság néprajza. I. 151–170.
1933c Mesterkedés. In: A magyarság néprajza. I. 305–380.
1965 Landtischler, Tischlerwerk und Intarsienkunst in den Vierlanden unter der beiderstädtischen Herrschaft Lübecks und Hamburgs bis 1867. Hamburg
1983 Keramikmuseum Schloss Obernzell bei Passau. Zweigmuseum des Bayerischen Nationalmuseums. München
BAUER, Ingolf–ZIMMERMANN, Christa (red.)
1985 Die hütterischen Täufer. München–Weierhof
1975 A mócsi vásár. Falvak Dolgozó népe, XXXI. 31. sz. 5. Bukarest
1963 Egy tótkomlósi kékfestőműhely munkája. SzKMÉ 1961–62. 247–268.
1937 Adatok a gyöngyösi régi cserépedények történetéhez. NÉ XXIX. 275–282.
1938 A mórágyi és gyűdi fazekasság. NÉ XXX. 159–169.
BECSEI Tamás–KINCSES Pál–NÉMET Péter
1968 Áll a malom, áll a vitorlája… (A Hódmezővásárhely-Erzsébet úti szélmalom). MFM NA 241–71.
1943 Slowakische Volkskultur. Bratislava–Pressburg
1942 Adalékok a győri ipar történetéhez. GySz 113–128.
1978 A kőfejtők munkarigmusai és jelzőkiáltásai. Ethn. LXXXIX. 388–425.
1959–1960 (A sorozatot szerk.) Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdyak 1540–1550-es számadásaiból. Az anyagot közli Kumorovicz L. Bernát és M. Kállai Erzsébet. Történeti-néprajzi Füzetek I–II. Budapest
1963 A XV–XVI. századi jobbágy-összeírásokról, mint a paraszti gazdaság és háztartás egyes formáinak statisztikai értékű forrásairól. Ethn. LXXIV. 492.
1987 Bútorművesség. In: Bellon Tibor–Szabó László (szerk.): Szolnok megye népművészete. 365–373. Budapest
1903 A hetési magyarság viselete. NÉ IV. 275–277.
1974 Nyíregyháza vonzáskörzete. A város–falu közötti kapcsolatok jellege és mennyiségi jellemzői Szabolcs-Szatmár megyében. Budapest
1971 Salétromfőzés írásos emlékei Hajdúböszörményben. MKur. jún. 6. sz. 40.
1986 A folyók elválasztó, a révek összekötő szerepe a paraszti árucserében. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 143–153.
1984 Székelykeresztúri kályhacsempék, 15–17. század. Bukarest
1967–1976 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Budapest
{731.} BENKŐ Loránd–DEME László (szerk.)
1968–1977 Magyar Nyelvjárási Atlasz. I–VI. Budapest
1979 Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Budapest
1953 Adatok a juhászkampó készítéséhez és használatához Hajdú-Bihar megyéből. Ethn. LXIV. 257–276.
1958–1959 Adatok a debreceni gubásmesterséghez. DMÉ 145–156.
1965a Vándorköszörűsök, slajferesek. DMÉ 1962–1964. 371–381.
1965b A nádudvari feketekerámia. HBMK 6. sz.
1965c A Déri Múzeum nádudvari fekete edény gyüjteménye. DMÉ 441–565.
1976 A hortobágyi hídi vásár néprajza. In: Szőllősi (szerk.) 1976: 215–282.
1949 Geschichte unserer Kulturpflanzen. Stuttgart
1985 Mészégetés Monostorszegen. Üzenet, 9. sz. 560–563.
1395 k. Kiadva: Finály Henrik: A besztercei szószedet. Budapest, 1892.
1968 A tiszai fahajók építése, javítása, népe. Szolnok
1931 A budai és pesti mészáros céhek ládáinak okiratai 1270–1872. Az ipartársulat és ipartestület története 1873–1930-ig. Budapest
1942 Régi és új magyar takácsmesterségek. Budapest
1982 Siklós társadalma a 18. században. In: A siklósi Vár- és Múzeumbarát Kör Tudományos Emlékülése 1982. március 15-én. 15–23. Siklós
é. n. Portul popular al Sasilor din Transilvania. Bucureşti
1927 Eine „Habaner” Töpfersiedlung in Siebenbürgen. Wiener Zeitschrift für Volkskunde, XXXI. 8–13.
1816 A Magyar és Horváth Országi Legnevezetesebb Nemzeti Öltözetek Hazai Gyüjteménye. Béts
1686 Ertz Herzogliche Handgriffe des Zirkels und Linials. Bécs
1984 Ácsolt ágyak Lendvadédesről. Ház és Ember, 2. sz. 213–216.
1935 Avénement et conquètes du moulin à eau. Annales d’ Histoire Economique et Sociale VII. Paris
1974 A történelem védelmében. Budapest
1975 Későközépkori és reneszánsz szövőművészet Magyarországon. In: Galavics Géza (szerk.): Magyarországi reneszánsz és barokk. 153–197. Budapest
1959 A rézöntés technikájához (Az edelényi juhászkampó). Ethn. LXX. 369–391.
1962a Kovácsműhely Sajóvámoson 1848-ban. BSz I. 75.
1962b Cigánykovácsok Miskolcon a XVIII. században. BSz II. 67.
1962c Közösségi kovács a mezőkövesdi matyóknál. NÉ XLIV. 81–96.
1964 Kovács-limitációk Magyarország északi területéről a XVII–XVIII. századból. Népr. K. IX. 272–291.
{732.} 1965a A verpeléti műemlék kovácsműhely. Ethn. LXXVI. 246–248.
1965b A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége. Ethn. LXXVI. 521–546.
1965c A miskolci kovács-kerékgyártó céh. HOMÉ V. 299–316.
1966a Régi bányászati tárgyak a miskolci Herman Ottó Múzeumban. BL 4. 278–281.
1966b Kovácsszerződések Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (1835–1963). Népr. K. XI. 154–167.
1967 Az ároktövi kovácsok. Ethn. LXXVIII. 202–218.
1968 A kovácsmesterség kutatása. HOMÉ VII. 157–170.
1969 A kovácsmesterség néprajzi hagyományai Baranyában. JPM körlevele, Pécs
1971a Kovácsremekek, kovácscégérek. HOMK IX. 96–104.
1971b A kovácsok lógyógyítása. HOMÉ 10. 457–486.
1974 Mezővárosi és falusi kézművesség Észak-Magyarországon. In: Paraszti társadalom II. Mezővárosok. 125–140.
1975 Céhes mesterek, landmájszterek és kontárok Észak-Magyarországon 1872-ig. Ethn. LXXXVI. 537–551.
1976 Jelzett miskolci fazekasmunkák. HOMÉ XV. 165–187.
1978 Fazekasmesterek származása Miskolcon 1768-tól 1872-ig. Ethn. LXXXIX. 263–266.
1986 A mesterlegény-vándorlás és a kézműves áru. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 65–69.
BODOKI FODOR Zoltán–BODOKI FODOR Zsigmond
1978 Mezőtúr város története (1096–1944). Mezőtúr
1961 Mesterségek születése. Budapest
1964 Adalék vízimalmaink műszaktörténetéhez. AtSz 426–435.
1967 Gabonamalmaink a XVI–XVII. században. AtSz 308–327.
1973 Régi magyar mesterségek. Budapest
1987 Régi magyar mértékek. Budapest
1934 Debreceni vásárok. Debreceni Képes Kalendáriom, XXXIV. 84–88. Debrecen
1927 Bäuerliches Hauswesen und Tagewerk im alten Niedersachsen. Weimar
1962a A takács mesterség „titkosabb műveinek” leírása Sióagárdról. Ethn. LXXIII. 324–337.
1974 Kovácsműhely Szilsárkányban. NÉ LVI. 105–119.
1982 Bemalte Bauernmöbel von Hartau/Harta. A hartai festett bútorok. In: Manherz Károly (szerk.): Ungarndeutsches Handwerk. Magyarországi népi mesterségek. 7–157. Budapest
1873 Sószállító oláhok a Tiszán. Vas. Ú. 333–334.
1974 Storia della Ceramica. Faenza
1969–1970 Krzneva odeća u Vojvodini. Vojvodanski Muzej, Novi Sad
1933–1937 Eger a XVIII. században. I–II. Eger
1941 A késmárki céhek jog- és művelődéstörténeti jelentősége. Okirattárral. Miskolc
1973 Az erdélyi habán kerámia. Bukarest
1980 A szatmári kötélverő mesterség. Népism. Dolg. 1980.
1976 Mézeskalácsos és gyertyaöntő mesterség Sárospatakon. In: Dobrossy István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. 121–128. Miskolc
1903 Hafneröfen in Stoob. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien XXXIII. 329–355.
1585 Dictionarium decem linguarum. Lugduni, 1585. Kiadva: Calepinus latin–magyar szótára 1585-ből. Sajtó alá rendezte Melich János. Budapest, 1912.
1974 Mobilierul ţărănesc românesc. Cluj
1983 Siebenbürgisch-sächsische Schreinermalerei. Bukarest
1984 Kleistermalerei. Kammzug – marmorieren – alte Techniken. Rosenheim-Regensburg
1959 A civilizáció bölcsője. Budapest
1643 Janua linguae latinae referata auerea… Varadini
1643a Januae linguae Latinae Vestibulum hungarice redditum.
1647 Index Vocabulorum. Index Linguarum. Gyulafejérvár
1959 A látható világ. Orbis sensualium pictus [1669]. Bev., jegyz. Geréb György. Budapest
1973 A gyulai kovács-kerékgyártó-bognár céh vándorlegény-protokollumának elemzése (18031872). BÉ 121–130.
1969 Tutajozás a Maroson a múlt században. Ethn. LXXX. 212–234, 431–446, 537–556.
1950 Jelentés az 1950. június 28-i győri néprajzi gyűjtésről. EA 2. 352.
1962 Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arr. 97–116.
1963 Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arr. 207–228.
1965 Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arr. 413–428.
1967 Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arr. 149–178.
1970 Adatok a Györ megyei hajósmolnárok életéhez. Arr. 187–211.
CZUCZOR Gergely–FOGARASI János
1862–1874 A magyar nyelv szótára. I–VI. Pest–Budapest
1954 Magyarszombatfa és környéke fazekasságáról. Adattári Értesítő, 119–130. Budapest
1955 Magyarszombatfa és környéke fazekassága. In: Népünk Hagyományaiból. 45–54. Budapest
1959 Faluzó és vásározó fazekasok Magyarszombatfán és környékén. Népr. K. 1–2. sz. 136–146.
1947 A péterhegyi vendek bicskakészítése. Ethn. LVIII. 265–270.
1957 A szentesi református temetők gombosfái. NÉ XXXIX. 203–210.
1962 A magyar népi fonástechnikák típusai. Ethn. LXXIII. 302–322.
1963 A kosárfonás ún. spirál-technikája a magyar nyelvterületen. NÉ XLV. 5–34.
1937 Tolna vármegye Múzeumának második ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ete község helyén. NÉ XXIX. 321–333.
1978 Karcagi szárazmalmok és szélmalmok. EA P 220/78.
1823 Mesteremberek Czéhbéli Régiségeik. TGy VI. 48–86.
1939 A régi soproni piac. Soproni Sz. X. 347–349.
1941 A soproni szappanosok és gyertyamártók története. Sopron
1942a A sárgarézöntő céh Sopronban. Soproni Sz. 6/2. sz. 149–150.
1942b A soproni szappanosok és gyertyaöntők története. Sopron
1946 A soproni szűrszabók. Ethn. XVII. 71–73.
1956 A sabbathalis végnapjaiból. Soproni Sz. 2. sz. 171.
1957 Parasztházak leltárai a Széchenyiek uradalmaiból (1835, 1827). Népr. K. 1–2. sz. 306–315.
1960 Adalékok a debreceni vásárokhoz a XVIII–XIX. század fordulójáról. DMÉ 1958–1959. 73–76.
1963 Háború és béke Szeged és Sopron között. MFMÉ 129–130.
1928 Verekedés papuccsal. Ethn. XXXIX. 45–46.
1968 Bokor Nándor gazdasági gép- és eszközgyára. Soproni Sz. 303–322.
1974–1975 Istoria breslei cojocarilov din Tîrgu Sęcuiesc la sfîrşitul secolului al XVIII-lea şi începtul secolului al XIX-lea. Aluta, 85–112. Sepsiszentgyörgy
1986 Az építőanyag mint az árucsere tárgya. In. Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 205–231.
1951 Halászat, vízimolnárság, hajóvontatás Dunapentelén. EA 2512.
1956 A magyar hajózás múltjából. Budapest
1949 Adalékok az obi-ugorok nemzetségi szervezetének történetéhez. Budapest
1942 Temetés a kalotaszegi Nyárszón. Ethn. LIII. 200–215.
1951 Az ácsolt láda. MTA Társ. K. 3. sor. I. köt. 231–284.
1954 A Néprajzi Múzeum új szerzeménye: a kercaszomori ácsolt ágy. NÉ XXXVI. 71–86.
1955 Filmfelvétel a szuhahutai szekrénykészítésről. NÉ XXXVII. 314–316.
1956 Válasz Cs. Sebestyén Károly megjegyzéseire. NÉ XXXVIII. 307–312.
1961 A Bútor- és világítóeszköz gyűjtemény. In: A Néprajzi Múzeum 1960. évi tárgygyűjtése. NÉ XLIII. 87–93.
1963 A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény. In: A Néprajzi Múzeum 1962. évi tárgygyűjtése. NÉ XLV. 122–129.
1965 A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény. In: Ifj. Kodolányi János (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1963–1964. évi tárgygyűjtése. NÉ XLVII. 214–224.
1966 A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény. In: Ifj. Kodolányi János (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1965. évi tárgygyűjtése. NÉ XLVIII. 341–352.
1967 A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény. In: Ifj. Kodolányi János (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1966. évi tárgygyűjtése. NÉ XLIX. 287–295.
1969 A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény gyarapodása. NÉ LI. 67–78.
1970 A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény gyarapodása. NÉ LII. 107–117.
1971a Magyar népi grafika. NÉ LIII. 63–82.
1971b Népművészetünk története. A Néprajzi Múzeum kiállítása, 1971. április–szeptember. Budapest
1972 A magyar nép bútorai. Budapest
1973 A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény gyarapodása. NÉ LV. 110–124.
1975 Mezőkövesdi bútorok. In: Sárközi Zoltán–Sándor István (szerk.): Mezőkövesd monográfiája. 589–604. Miskolc
1979 A magyar népművészet története. Budapest
{735.} 1980 Werkstätten für Stollentruhen in Ungarn. Volkskunst, 2. 85–89.
1982a A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Budapest
1982b Irodalmi adatok a XIX. század közepi dél-erdélyi ládakészítésről és ládakivitelről. Ethn. XCIII. 422–424.
1983 A hódmezővásárhelyi bútor. In: Kiss Lajos Emlékkönyv. 273–293. Hódmezővásárhely
1984 Komáromi láda 1799-ből. Ház és Ember, 2. sz. 203–212.
1985a Statisztikai vizsgálatok a magyar népi bútorok történetéhez. Ház és Ember, 3. sz. 183–200.
1985b A lakáskultúra társadalmi rétegek szerinti differenciálódása. Ethn. XCVI. 173–211.
1987a A hartai bútor. Cumania 10. 375–418. Kecskemét
1987b A komáromi láda és hatása a sárközi „bútorvirágozásra”. Múzeumi Műtárgyvédelem, 17. 47–74.
1987c A fa tulajdonságaira vonatkozó ismeretek a mátraalmási (szuhahutai) faszerszámkészítőknél. Agria XXIII. 173–185.
1987d Ungarische schnitzende Müller. Volkskunst, 3. 27–32.
1989 Az alföldi lakáskultúra változásai; tények és problémák. In: Novák László–Selmeczi László (szerk.): Építészet az Alföldön. Az Arany János Múzeum Közleményei VI. 87–98. Nagykőrös
1989a Bútor. In: Bakó Ferenc (szerk.): Palócok. III. Termelés és a javak felhasználása. 817–881. Eger
CSISZÁR Árpád–FELHŐNÉ CSISZÁR Sarolta
1983 A beregi népi textíliák lexikona. Folklór és Etnografia 11. Debrecen
1988 Märtke in Oberwart ihre Bedeutung für den Warenaustausch und Warentransport. In: Lukács (Herg.) 1988: 184–187.
1975 Közlekedés, árucsere és városfejlődés a Szamosvidéken a XIV–XV. században. In: Dankó Imre (szerk.): Csengeri krónika. 166–184. Csenger
1857 Somogy vármegye ismertetése. Pest
1981 A nyírádi vízimalom. In: Téka 1. 18–20. Budapest
1987 Asztalosok Szentkirályszabadján. Ház és Ember, 4. sz. 113–136.
1956 A mezőkövesdi kuzsu. NÉ XXXVIII. 62–81.
1975 A Nagy-Sárrét népi építészete. Debrecen
1982 Lakóházak a Nyírségben. Debrecen
1957 A sárospataki piac. Népr. K. II. 1–2. sz. 255–263.
1958 A bajai Jánoska-eresztés. Ethn. LIX. 145–148.
1963a A gyulai fazekasság. Gyula
1963b A gyulai vásárok. GyEFM Kiadv. 8–9.
1965 Adalékok a pécsi piacok és vásárok néprajzához. JPMÉ 1964. 169–185.
1968 A magyarhertelendi női fazekasság. Pécs
1970 Békéscsaba iparának és kereskedelmének fejlődése a gyáripar megindulásáig. In: Kristó Gyula–Székely Lajos (szerk.): Tanulmányok Békéscsaba történetéből. 105–122. Békéscsaba
1971a A lacikonyha. In: Dankó Imre (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára. 23–38. Túrkeve
1971b Egy százéves túrkevei vásárhirdetés. In: Dankó Imre (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára. 39–42. Túrkeve
1972a A vásárhirdetés (Vásári plakátok). DMÉ 1971. 385–418.
1972b Egy miskolci vásárhirdetés, 1801-ből. HOMK 11. 154–157.
1973 A magyar vásárok funkciói. HMÉ I. 155–167.
{736.} 1974a A gyöngyösi vásárok-piacok néprajza. EMÉ XI–XII (1973–1974). 287–308.
1974b A jászsági vásárok-piacok néprajza. In: Tóth János (szerk.): Jubileumi Évkönyv a Jász Múzeum fennállásának 100 éves évfordulójára. 175–187. Jászberény
1974c A debreceni vásárok vonzáskörzete a XVIII–XIX. század fordulóján. HBmLÉ I. 135–188.
1974d A hortobágyi hídivásár. In: Gunda Béla (szerk.): Tanulmányok a Hortobágy néprajzához. Műv. Hagy. XV–XVI. 207–223.
1975 A vásárkutatás néprajzi jelentősége. DMÉ 1973. 281–304.
1975a Csenger történetének vázlata. In: Csengeri krónika. 11–64. Csenger
1976a Adalék a múlt századvégi vásáridőpont-változásokhoz. MKur. 22. sz. 32–35.
1976b Tiszántúli vásárok-piacok. In: Szőllősi (szerk.) 1976: 15–95.
1977 A dél-bihari síkság népi építkezésének változásai. In: Opuscula Ethnographica (Válogatott tanulmányok). 240–325. Debrecen
1977a A dunántúli népi árucsere nemzetiségi vonatkozásai a XVIII–XIX. század fordulóján. In: T. Mérei Klára (szerk.): A Dunántúl településtörténete. II/1. 1767–1848. 239–250. Pécs
1977b A mintából való árusítás. Ethn. LXXXVIII. 462–470.
1978 Vásári és piaci pénztartási módok, eszközök. MKur. 28. sz. 3–10.
1979a A nyírmadai vásárbírói pecsét. Szab. Sz. Sz. XIV. 3. sz. 126–128.
1979b Hagyományos áruk – hagyományos árusítási módok. MKur. 30. sz. 51–65.
1980 Piaci és vásári viselkedésformák. NK–NT XI–XII. 155–189.
1981 Berettyóújfalu kézművessége, árucsereviszonyai. In: Varga Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. 323–336. Berettyóújfalu
1983a Békés iparának és kereskedelmének néprajza. In: Dankó Imre (szerk.): Békés város néprajza. 543–570. Békés
1983b Püspökladány árucsere-viszonyainak alakulása az urbanizáció folyamatában. MKur. 42. sz. 33–60.
1984a A vásár-piac, mint urbanizációs tényező Debrecen életében a XIX. századi kéziratos térképek alapján. DMÉ 1982. 605–613.
1984b A legrégibb vásárhirdetésről, a forrói vásárokról. HOMK 22. 101–104.
1984c Interetnikus hagyományok vásáraink életében különös tekintettel a magyar–délszláv kapcsolatokra. In: Kiss Mária (szerk.): A hagyományos műveltség továbbélése. Az I. magyar–jugoszláv folklór konferencia előadásai. Folklór és tradíció I. 258–270. Budapest
1985 A hevesi mezővásárok vásárai. In: Petercsák Tivadar (szerk.): Mezővárosi kultúra Heves megyében. Néprajzi Tájkonferenciák Heves megyében 3. 15–37. Budapest–Eger
1986 Árucsere és migráció. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 11–19.
1988 The Ethnocultura Role of the Transdanubian Fairs. In: Lukács (Herg.) 1988: 44–50.
DÁVID Lajos–LENGYEL Alfréd–Z. SZABÓ László (szerk.)
1971 Várostörténeti tanulmányok. Győr
1954a Soproni közszállítási posztó a XVIII. században. Magyar Textiltechnika, 150.
1954b Indigócsáva elkészítési módja. Magyar Textiltechnika, 332.
1955 A soproni és az ebenfurti posztóscéh kallózási szerződése. Soproni Sz. 129–130.
1976 A soproni posztósok legénycéhének társpohara. Soproni Sz. 150–156.
1972 Nagykanizsa önkormányzata a XVIII. században. TGyMÉ 1919–1969. 103–120.
1915 Az erdélyi patakmalom részeinek nevei. Ethn. XXVI. 57–59.
1989 Lakásbelső, bútorok: In: Gazda László–Varga Gyula (szerk.): Hajdú-Bihar megye népművészete. 133–161. Budapest
DEMÉNY Lajos–PATAKI József (közzéteszi)
1983 Székely Oklevéltár. Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek 1569–1591. Új sorozat I. Bukarest
1969 Bauernmöbel. Ein Handbuch für Sammler und Liebhaber. München
1972 Középkori vastermelés a Bodvától keletre. HOMÉ XI. 83–103.
1963 Munkások és mesterek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között. EMÉ 1963. 173–204.
1933 A vásárok és a vásározás. Debrecen
1940 Pótlás a vásárok és a vásározás című 1933-ban megjelent munkához. Debrecen
1772 Encyclopédie. Recueil de planches sur les sciences, les arts libéraux, et les arts méchaniques. Paris
1600 Ungarische Chronica. Cassel
1917 Régi magyar fazekas-munkák. Itt: Siklóssy (szerk.) 1917a: 11–35.
1987 Szedettes szőttesek a magyarországi Gömörben. Gömör néprajza IX. Debrecen
1982 A kendermunkákhoz kapcsolódó árucsere Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. HBMK 39. 395–407.
1979 A pest-budai céhes ipar válsága (1840–1872). Budapest
1977 Škrinje od tesanih dasaka u Jugoslaviji. Vinkovci
1963 Bozena Nemcová levelei. HOM Füz. 15. 11–12, 13–14, 23–25.
1940 Kiöntőcsöves edények és magyarországi elterjedésük. Ethn. LI. 211–277.
1942 Népi fazekasság. Budapest
1953 Mezőcsáti kerámia. Magyar Népművészet XVII. Budapest
1968 Magyar népi kerámia. Budapest
1981a A kerámia kezdetei. Budapest
1981b A magyar nép díszítőművészete. I–II. Budapest
DOMANOVSZKY György–VARGA Marianna
1983 Mai magyar népi iparművészet. Budapest
1930 A kender feldolgozása és eszközei Menaságon. NÉ XXII. 145–149.
1973 A rézműves, rézkovács kismesterség Szombathelyen. Vasi Sz. 253–270.
1955a A soproni gombkötők céhlevele 1630-ból. Soproni Sz. 118–128.
1955b Egy tiszántúli szőrtarisznyás műhely. NÉ XXXVII. 191–214.
1956 Kovács árjegyzék. Népr. K. I. 276–280.
1957 Adatok a kapuvári férfiruha szabásához. Ethn. LXVIII. 123–132.
1958 Egy keszthelyi köteles élete és munkája. Népr. K. III. 164–224.
1959 A soproni gombkötőlegények szabályzata 1642. Népr. K. IV. 303–308.
1961 Soproni árszabás a 17. századból. Soproni Sz. 159–163.
1962 A süvegviselet történetéhez. NÉ XLIV. 141–153.
1964a A pápai kékfestő múzeum. Műszaki Múzeumok Évkönyve 1964. 201–218. Budapest
1964b A győri szíjgyártólegények XVIII. századi szokásai. Arr. 6. 83–98.
1967 A nyugat-magyarországi tyúkászatról. NÉ XLIX. 255–275.
1970 A kesztyűsök munkájáról. Arr. 12. 213–228.
1971 A csornai kékfestőműhely. Arr. 13. 109–159.
1972 A mesterlegények vándorlásának jelentősége a kultúra közvetítésében (XVI–XIX. század). A kézművesipartörténeti szimpózium vitaanyaga. Veszprém, 1972. augusztus hó. Kézirat
{738.} 1974 A kisiparok néprajzi kutatása. Ethn. LXXXV. 18–37.
1975a A soproni pékház és a pékek XVI–XIX. századi céhemlékei. Arr. 17. 143–174.
1975b Kézművesipari műhely- és szerszámkataszter. In: Éri–Nagy–Nagybákay 1975–1976: I. 162–170.
1976 Magyarországi festőcéhek. 2. Arr. 48–74.
1976–78 A kisiparosok kutatása. In: Dissertationes Ethnographicae. 105–122. Budapest
1977–78 Magyarországi kékfestő műhelyek vásári körzetei. Arr. 19–20. 183–257.
1979 A kézműves legényvándorlások útvonala és a legényvándorlás technikatörténeti jelentősége. VEAB Értesítő, 11–26.
1980a Ár- és bérlimitációk Sopron városban és Sopron megyében (XVI–XIX. sz.). Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 8. Budapest
1980b Lebzeltmodel. Esienstadt
1980c Zur Geschichte des Lebzelterhandwerk in Ungarn. In: Domonkos O. 1980b: 5–8.
1981 A magyarországi kékfestés. Budapest
1981a Blaudruchhandwerk in Ungarn. Budapest
1983 Wanderrouten ungarischer Handwerksgesellen… Jahrbuch für Wirtschaftgeschichte 1982/I. 99–111. Berlin
1985 A főcéhek vonzáskörzetei. In: Nagybákay P.–Németh G. (szerk.) 1985: 191–216.
1987 Zur Wanderung ungarischen Wandergesellen im 19. Jahrhundert. In: Südosteuropa-Studien. Heft 38. 69–85. München
1988 Marktverkehr–Taufe–Weihe. In: Lukács (Herg.) 1988: 111–114.
DOMONKOS Ottó–KISS Mária–NAGYBÁKAY Péter (szerk.)
1986 A magyarországi árszabások forrásanyagának katasztere 1463–1848. I–II. Budapest
1956 A juhbőr népi kikészítése és felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságon. Ethn. LXVII. 301–319.
1960 Adatok a szarvasi szűcsmesterséghez. Gyula
1962 A kunsági kisbunda. Szolnok
1973 Sárréti és nagykunsági adatok a kacagány viseletéről. SzMÉ 137–149.
1954 „Munkásfolklore”. A falusi kovácsmester (Olad). (Vas m.) EA 5827/1–2.
1985 A 100 éves csongrádi gőzmalom. Szeged
1976 Margittai vásár. In: Népism. Dolg. 125–130.
1963 Der Brand von unglasierten Schwarßen Tonwaren in Töpferbrennöfen. Acta Ethn. XII. 367–405.
1966 Mit Töpfen überwölbte keramische Öfen (Töpferöfen). Acta Ethn. XV. 93–159.
1913 Die Entwicklung der Weissgerberei. Leipzig
1927 A Budapest-környéki községek népi kendermunkája és eszközei. NÉ XIX. 49–62.
1929 Gyékényszövés Bodrogközön. NÉ XXI. 109–112.
1931a Rátétes díszítmények stilizáló hatása a magyar nép hímző művészetére. Magyar Iparművészet, 46–48.
1931b A szűrtarisznyás mesterség Dunántúlon. NÉ XXIIL 165–169.
1914 A hortobágyi pásztorviselet. NÉ XV. 21–56.
1927 A kunsági olajütő. NÉ XIX. 1–3.
1931 Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben. DM Közt. 1. 110.
{739.} 1932 A debreceni cseréppipa. In: Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri Múzeumának 1931. évi működéséről és állapotáról. 61–101. Debrecen
1934 A hortobágyi hídi vásár 1933 tavaszán. Debreceni Képes Kalendáriom
1935 A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása. Debrecen
1896 A középkor vasművessége. Iparosok Olvasótára 11/2. Budapest
1971 Tenyészállat-kiállítások és vásárok a régi Székelykeresztúron. Falvak Dolgozó Népe, XXVII. 48. sz. Bukarest
1954 Szeged vonzásterülete. Földr. Ért. III. 725–733.
1957 Az egri Rozália kápolna textiljei. FA IX. 219–238.
1909 Emlékirat a hazai kis- és gyáripar fejlesztéséről. Budapest
1958 A lábítós szövőszék kialakulása és feltűnése Európában. TSz 331–350.
1962 Tévhitek a rokka keletkezésével és elterjedésével kapcsolatban. NÉ XLIV. 155–163.
1969 A magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Budapest
1978 A középkor technikai forradalma. Budapest
1989 Patyolat és posztó. Budapest
1964 XI. századi kőfaragó műhely Zalaváron. A Szépművészeti Múzeum Közleményei 24. 109–124.
1953 Debrecen piacának szállítóterületei. Földr. K. LXXVII. 267–276.
1967 Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686–1848). Budapest
1988 A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. Budapest
1984 Tés. Szélmalmok. Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 181.
1978 Régészeti kiegészítések Kresz Mária tanulmányához. Ethn. LXXXIX. 354–362.
1902 A pannonhalmi főapátság története 1. Budapest
1959 A bakonybéli villakészítők balkáni útjai. Népr. K. IV. 8–18.
1973 A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása. BMMK 2. 127–160.
1968 Fejfaírók a szatmári Erdőháton. Ethn. LXXIX. 201–224.
1982 A siklósi céhek a 18–19. században. In: A Siklósi Vár- és Múzeumbarát Kör Tudományos Emlékülése 1982. március 15-én. 31–36. Siklós
1959 A Békés megyei cigányok. GyEFM Kiadv. 3–4 sz.
1961 Fódozó cigányműhely Kiskundorozsmán. EA 6768/1–21.
1962 Fémműves cigányok. NÉ XLIV. 289–306.
ÉRI István–NAGY Lajos–NAGYBÁKAY Péter
1975–1976 A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere. I–II. Budapest
1969 A bélafalvi olajütő. Aluta, I. 287–291. Sepsiszentgyörgy
1985 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. Budapest
1910 Sikdiszitő művészet az Ipoly mentén. NÉ XI. 161–184.
1934 A jáki gelencsérek. Szombathely
1982 Az árvai gyolcsosok miskolci letelepedéséről és életéről. In: Módy György–Balassa Iván–Ujváry Zoltán (szerk.): Néprajzi Tanulmányok. HBMK 39. 431–440.
1988 The Main Directions of Trade from Slovakia. In: Lukács (Herg.) 1988: 175–183.
FARAGÓ József–NAGY Jenő–VÁMSZER Géza
1977 Kalotaszegi magyar népviselet. Bukarest
1971 Fejér megyei kézműves árszabás 1746-ból. Fejér megyei Történeti Évkönyv 5. 265–302.
1984 Lovaskocsik és szekerek. In: Ujváry Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szatmár néprajzához. 169–196. Debrecen
1985 (szerk.) Szeged története 2. 1686–1849. Szeged
1988 Dörfer und Städte des Totiser Beckens als Productions – und Absatzgebiet. In: Lukács (Herg.) 1988: 175–183.
1875 Török kori iparművészeti alkotások. Budapest
1985 Marchiai Jakab széke, a legrégibb ismert magyarországi ülőbútor. In: Juhász Antal (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében. 75–86. Szeged
1989 Asztalosok a makói társadalomban 1824-ben. In: Nagybákay Péter–Németh Gábor (szerk.): VI. Kézmüvesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1988. november 15–16. 185–190. Veszprém
1834 Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus et civilis. X. 2 Budae
1885 A veszprémi káptalan könyvtára a XV. század első felében. Magyar könyv-szemle, 136–151.
1976 Egy miskolci kádármester. In: Foglalkozások és életmódok. HOM Népr. Kiad. VII. 113–119.
1940 Egy eddig ismeretlen kendermegmunkáló eszköz. NÉ XXXII. 417–418.
1961 Hungarian Peasant Embroidery. London–Budapest
1961 Átányi gyűjteménycsoport. In: A Néprajzi Múzeum 1960. évi tárggyűjtése. NÉ XLIII. 55–141.
1966 Parasztok, pásztorok, betyárok. Emberábrázolás a magyar népművészetben. Budapest
1967 Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban. Népr. K. III–IV. 1–170.
1972 Bäuerliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt. Göttingen
1974 Geräte der Atanyer Bauern. Budapest
FÉL Edit–HOFER Tamás–K. CSILLÉRY Klára
1958 Hungarian Peasant Art. Budapest
1969 A magyar népművészet. Budapest
1841–1843 Magyar országnak, ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I–VI. Pest
1848 A Magyar Birodalom statistikai, geographiai és történeti tekintetben. I. Pest
1851 Magyarország geographiai szótára. I–VI. Pesten
1985 Volt egyszer egy mesterség. A drótosok története. Budapest
1780 Beiträge zur Mineralgeschichte Siebenbürgens. II. Geschichte des Steinsalzes. Nürnberg
1977 Aranymosás. In: MNL I. 123.
1979a Folyami malom. In: MNL II. 193–195.
1979b Fedeles kapu. In: MNL II. 84–90.
1979c Hajómalom. In: MNL II. 402–404.
1980a Malom. In: MNL III. 510–513.
1980b Molnár. In: MNL III. 636–638.
1980c Alsónémedi települése és építkezése. In: Alsónémedi története és néprajza. 235–270. Budapest
1982 Tapasztás. In: MNL V. 200.
1966 A kender feldolgozása a Zempléni hegyvidék középső részén. Műv. Hagy. VIII. 159–178.
1970 A paraszti ruházat változása Nógrád megyében. NÉ LII. 85–97.
1984 Szűrszabók és szűcsök Gyöngyösön. In: Havassy Péter–Kecskés Péter (szerk.): Tanulmányok Gyöngyösről. 371–400. Gyöngyös
1898 Die Kunst des Zeugdrucks vom Mittelalterer bis zur Empierezeit. Stuttgart i. Els.
1974 Hagyományos gazdálkodás és ésszerűség. Vil. XV. 1–9.
1974a Csereformák a hagyományos társadalmakban. Vil. XV. 483–493.
1976 Árucsere és piac a hagyományos társadalmakban. Vil. XVII. 343–351.
1877–1880 Találmányok könyve (Ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről). I–V. Budapest
1912 Mesterségek szótára. I. Rész. Ötven iparág leírása. II. Rész. Ezen iparágak összesített magyar–német és német–magyar szótára. Budapest
Aranyozó és Aranyverőművesség: 1–4.
Csizmadia-, czipész- és vargamesterség: 53–60.
Nyerges és szíjgyártó mesterség: 296–310.
Rézműves és rézöntő mesterség: 348–357.
1965 Carl August Ehresvärd és a magyar népi kultúra. Ungersk Exposé, 6/1.
1959 Középkori magyar városprivilégiumok. TBM 15. 81–104.
1971 Győr városának 1271. évi kiváltságlevele. In: Dávid–Lengyel–Z. Szabó (szerk.) 1971: 109–118.
1972 Mezővárosaink kialakulása a XIV. században. TSz XV. 321–342.
1975 A mezőkövesdi kékfestőműhely. HOMÉ XIII–XIV. 455–474.
1980 A miskolci fésűs mesterség. HOMÉ 271–292.
{742.} 1984 A felvidéki textil háziipar és vándorkereskedelem északkelet-magyarországi kapcsolatai. In: Kunt Ernő–Szabadfalvi József–Viga Gyula (szerk.): Interetnikus kutatások Északkelet-Magyarországon. HOM Népr. Kiadv. XV. 231–277.
1986 Árucsere útján terjedő elemek az észak-magyarországi viseletben. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 197–203.
1971 A méhészettel kapcsolatos vándorkereskedelem Észak-Borsodban. Ethn. LXXXII. 28–43.
1979 A tiszafüredi mázas kerámia stílusának kialakulása és a Katona Nagy fazekas dinasztia. Ethn. XC. 192–218.
1957 A kender termelése és feldolgozása Kovácsszénáján és Husztóton. JPMÉ 70–89.
1984 A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest
1966 Die bemalte Truhe im südlichen Burgenland. Festschrift für Alphons A. Barb. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 35. 365–389. Eisenstadt
1955 A kender feldolgozása és a nyert termékek felhasználása a Borsod megyei Tardon. NÉ XXXVII. 109–129.
1957 A szolnoki hódoltság kori ásatási lábbelianyag viselettörténeti vonatkozásai. Ethn. LXVIII. 543–574.
1958 Két magyar hosszúszárú lábbelitípus viselettörténeti elemzése. NÉ XL. 37–82.
1959 A Néprajzi Múzeum lábbeligyűjteménye I. Csizmák. NÉ XLI. 205–282.
1962 A magyar módra való bőrkikészítés problematikája. NÉ XLIV. 97–140.
1966 Östliche Elemente in der ungarischen Fussbekleidung. Jahrbuch des Museums für Völkerkunde zu Leipzig XXIII. 99–112.
1969 Magyar népviselet. Budapest
1970 Adatok a szűr kialakulásához. Ethn. LXXXI. 467–490.
1972 Három magyar népi posztóruha. NÉ LIV. 47–68.
1975 A magyar szűr eredetének kérdéséhez. NÉ LVII. 155–187.
1979 On the Origin of the Hungarian Szür. Acta Ethn. XXVVII. 375–395.
1985 Középkori magyar szürkeruhák. Ethn. XCVI. 212–250.
1978 Régi sajátos foglalkozások Etéden. In: Népism. Dolg. 78–82.
1944 Szalmakalapkészítés a kalotaszegi Jákótelkén. Erd. Máz. 184–191.
1944 Agyagművesség. In: Szendy Károly (szerk.): Budapest története. III. 382–416. Budapest
1988 Árucsere Kéménden. Új Mindenes Gyűjtemény 7. 84–93. Bratislava
1902 Hazánk házi faipara. Budapest
1969 Figurális kályhacsempék a sepsiszentgyörgyi múzeumban. Aluta, 281–290. Sepsiszentgyörgy
1937 Die volkstümliche Möbelmalerei in Altbayern mit besonderer Berücksichtigung des Tölzer Kistlerhandwerks. München
1981 Kachelöfen. Mittelpunkt häuslichen Lebens. Entwicklung, Form, Technik. München
1979 A győri céhek a XVI. sz. második felében és a XVII. sz. első felében. Arr. 21. 145–165.
1928 Ein Beitrag zur Geschichte der Walkerei. Wörter und Sachen XI. 3–28.
{743.} GERAMB, Viktor–MAUTNER, Karl
1932 Steirisches Trachtenbuch. I–II. Graz
1913 Die Terminologie der Hanf- und Flachskultur in den frankoprovenzalischen Mundarten. Wörter und Sachen, Beiheft 1.
1971 A sárospataki bokályos ház. FA XXII. 183–217.
1973 The Hungarian Szür. An Archaic Mantle of Eurasian Origin. Toronto
1954 Le moulin à eau, une revolution technique. Techniques et civilisation 13.
GILYÉN Nándor–MENDELE Ferenc–TÓTH János
1975 A Felső-Tiszavidék népi építészete. Budapest
1904 Muraközi aranymosók. NÉ V. 201–210.
1914–1944 Magyar Etymológiai Szótár. Budapest
1979 Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék régészeti kutatásairól. Arr. XXI. 59–86.
1981 (szerk.) Iparrégészeti kutatások Magyarországon (Égetőkemencék régészeti és interdiszciplináris kutatása). Veszprém
1895 Muraköz és népe. Budapest
1903 A lükü és a fejfa Göcsejben. NÉ IV. 140–148.
1914 Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár
1942 A cifraszűrök készítésének és viselésének eltiltása. NÉ XXXIV. 268–272.
1944 A szűrök és ködmenyek árának meghatározása 1812-ben. Ethn. LV. 40–44.
1932 A veszprémi csutorás mesterség. NÉ 81–84.
1936 A kendermunka népi szerszámai Magyarországon. NÉ XXVIII. 1–13.
1937a Az ősi faépítkezés emlékei Diósjenőn és környékén. NÉ XXIX. 293–307.
1937b Az ősi népviselet maradványai Somogyban. Muskátli, IV. (VI.) 33–41. Budapest
1938 Szokolya népi építkezése és háztartása. NÉ XXX. 274–282.
1939 Az abaujmegyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és népviselete. NÉ XXXI. 119–141.
1940a Fafaragás a Börzsöny hegység községeiben. Ethn. LI. 228–235.
1940b Adatok Galgamácsa néprajzához. NÉ XXXII. 22–51.
1941 A gyimesi csángózeke szabása. NÉ XXXIII. 172–173.
1943 Budapest környékének községei. NÉ XXXIV. 221–251.
1958 Beszterce vidéki cserépedények a Néprajzi Múzeumban. NÉ XL. 231–240.
1979 A népi mészégetés Debrődön. Honismeret, 5–6. sz. 103–107.
1960 A kádáripar története és műszavai Mecseknádasdon. EA 12. 765.
1971 A bognármesterség. Népr. K. XV. 1–4. sz. 105–114.
1971a Hajóácsok, superok. Népr. K. XV. 1–4. sz. 118–122.
1983 Az áru útja a szállítás forradalma előtt. Ethn. XCIV. 1–35.
1986 Velemér völgyi gerencsérek. Vasi Sz. XL. 3. sz. 381–388.
1988a Vas megyei bölcsőtípusok. Vasi Sz. XLII. 170–191.
1988b Töpfer aus dem Tal von Velemér. In: Lukács (Herg.) 1988: 94–101.
1934 Teknővájó cigány és munkája. NÉ XXV. 57–60.
1935a Régi tűzhelyek és konyhaműveletek a békési Sárrét déli részén. NNy VII. 15–29, 95–101.
1935b Magyarországi primitív főző-sütő eljárások és néprajzi kapcsolataik. NÉ XXVII. 19–29.
{744.} 1937 Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. NÉ XXIX. 45–70.
1940 Jelentés az 1939 nyarán végzett néprajzi tanulmányutakról. NÉ XXXII. 226–230.
1941 A kereszt mint mágikus jel az agyagedényeken. Ethn. LII. 66–67.
1954 Az orosz vengerec „házaló kereskedő” jelentésének néprajzi vonatkozásai. Ethn. LXV. 76–87.
1956 Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen
1966 A sütőkövek és ősi kenyérfélék. In: Ethnographica Carpatica. 296–333. Budapest
1969 Kulturverbindungen zwischen dem Vorraum der Ostalpen und dem ungarischen Transdanubien. Kontakte und Grenzen. Festschrift für Gerhard Heilfurth, 145–154. Göttingen
1988 Volkskundliche Handelsbeziehungen zwischen Süd-Transdanubien und Slawonien. In: Lukács (Herg.) 1988: 32–38.
1977 Cel mai register de socoleti al Oraşului Bistriţa. Acta Napocensis, XIV. 161–162.
1983 Az asztalosok. Tischler. In: Céhes kézműipar. A céhes ipar története az északnyugati pannon térségben a 18. és 19. században. Altes Handwerk. Zur Geschichte des zünftigen Handwerks im nordwestpannonischen Raum im 18. und 19. Jahrhundert. Kiállításkatalógus. 46–50. Eisenstadt
1975 A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Budapest
1981 Kereskedelem, közlekedés, hitelszervezet és társadalmi problémái. In: Rácz István (szerk.): Debrecen története 1693–1948. Debrecen története 2. 353–358. Debrecen
1982–1983 Vásárok és kereskedők Debrecenben a feudális kor végén. HBmLÉ IX. 5–16. 131–158.
1560k. Kiadva: A gyöngyösi latin–magyar szótártöredék. Közrebocsátotta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Melich János. Budapest, 1898.
1966–1967 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–II. Budapest
1972 Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. TSz 261–319.
1973 Budapest története az Árpád-korban. In: Budapest története. I. 217–350. Budapest
1977 István király és műve. Budapest
1907 Nagykunsági fejfák. NÉ VIII. 94–105.
1908 A Nagykunság és környékének népi építkezése. NÉ IX. 1–18, 153–166.
1909 A Nagykunság és környékének népies építkezése. IV. NÉ X. 65–78.
1912a A feketekörösvölgyi magyarság viselete. Ethn. XIII. 1–25.
1912b A kaczagány (hátibőr). Ethn. XIII. 239–243.
1924 Jászsági szűcshímzések. Budapest
1928a Régi följegyzésekből. NÉ XX. 118–120.
1928b Szélmalmaink történetéhez. NÉ XX. 118.
1928d Magyar szűcshímzések. A Műgyűjtő, 11. 9–10. Budapest
1929a A magyar népi ruhahímzések I. A cifraszűr. Budapest
1929b A magyar népi ruhahímzések. Az 1928. évi prágai nemzetközi népművészeti kongresszusra benyújtott jelentések a magyar népművészetről. Budapest
1929c Viselettörténeti adatok. NÉ XXI. 55–57, 115–117.
1930 Magyar népi hímzések I. A cifraszűr. Budapest
1933 Viselet. In: A magyarság néprajza. I. 381–435.
1937 A nagykun viselet a XVIII. században. Ethn. XLVIII. 114–139, 362–371.
1939 A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Budapest
1943a A régi vásárok. In: Magyar falu–magyar ház. 109–112. Budapest
1943b A régi alföldi falvak és házak. In: Magyar falu–magyar ház. 133–134. Budapest
1956 Matyó népviselet. Sajtó alá rendezte Fél Edit. Budapest
{745.} GYÖRGYI Erzsébet, Földesné
1982 Kovácsok, patkolt tojások (Fémrátétes tojások). É. T. XXXVII. 15. sz. 463–465.
1967 A kötélgyártó kézműipar fejlődésének és gazdasági kötéláruk választékának néhány agrártörténeti vonatkozása. AtSz 3–4. sz. 328–345.
1979 A kötélgyártás szerszámainak fejlődése. Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 119–144.
1980 A magyarországi köteles céhek és céhszokások. Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 27–66.
1931 Egy székelyfalu (Lövéte) öltözete. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. 438–451. Sepsiszentgyörgy
1932 Az udvarhelyszéki székely szekér. NÉ XXIII. 10–19.
1940 Adatok a korondi fazekasmesterséghez. NÉ XXXII. 184–187.
1942 Udvarhelyszéki famesterségek. Kolozsvár
1780 A’ salétrom főzésnek leg-könnyebb és leg-bizonyosabb módgya, mellyet … tsász. ’kir. salétrom tiszttartó 1778-dik esztendőben kiadott. Buda
1987 Vonzáskörzetkutatás a felszabadulás előtti magyar földrajztudományban. Tér és Társadalom, I. 87–96. Budapest
1981 Székelyföldi adatok a kőzetek népi felhasználásához. Kézirat
1983a A rezi kőfaragók és készítményeik a Káli-medencében. In: Néprajzi gyűjtőúton a Káli-medence falvaiban. 48–55. Veszprém.
1983b A kő kitermelése, feldolgozása és felhasználása a Börzsöny hegységben. Egyetemi szakdolgozat. Budapest
1950 Olddanske Textiler. København
1960 Umjetnička skrinja u Jugoslaviji od XIII. do XIX. stoljeća. Kiállításkatalógus. Beograd
1966 Az anyagi művelődés magyar eredetű emlékei Dubrovnikban (XV–XVI. század). NÉ XLVIII. 197–201.
1937 Sudetendeutsche Volkstrachten. Reichenberg
1940 Ősi magyar háziállataink. Debrecen
1983 Temerin népi építészete. Újvidék
1921–1943 Sopron szabad királyi város története. I/1–7. k. 1921–1928; II/1–6. k. 1930–1943.
1958 A murányvölgyi vashámoros céh szabályzatai (1585, 1713–1755). TSz 430–447.
1970 Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. AÉt 53.
1977 A kislődi vashámor. A Dunántúl településtörténete. II/1. 1767–1848. Klny. VEAB Értesítő, 291–296.
1980 A vashámor elterjedése Magyarországon (14–15. század). TSz XXIII. 3–29.
HECKENAST Gusztáv–NOVÁKI Gyula–VASTAGH Gábor–ZOLTAI Lajos
1968 A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Budapest
1959 A gajai malmok csúvározásához. Népr. K. 1–2. sz. 216–221.
1961 A fahamu felhasználása. Ethn. LXXII. 278–283.
1978 A népi erdőkiélés történeti formái (Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben). Budapest
1934 Deutsche Bauerntrachten. Berlin
1965 Die Slawen im frühen Mittelalter. Berlin
1978 A szűcsmesterség Mezőberényben. BMMK 233–267.
1983 A szállítás és közlekedés eszközei Hódmezővásárhelyen a 18–20. században. In: Kiss Lajos Emlékkönyv. 245–271. Hódmezővásárhely
1927 A kolozsvári református leánygimnázium és papilak alapozásakor előkerült neolitkori és XVI–XVII. századbeli leletek. Erdélyi Irodalmi Szemle, 4/2. 212–223.
1957 A bokályos ház. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. 326–333. Kolozsvár
1961a Adatok az erdélyi fazekasság történetéhez I. A bokály szó és fogalom. Ethn. LXXII. 462–465.
1961b Adatok az erdélyi fazekasság történetéhez II. Készítési helyükről elnevezett agyagmívek. Ethn. LXXII. 604–609.
1962 Adatok az erdélyi fazekasság történetéhez III. A győri kancsó. Ethn. LXXIII. 131–136.
1963 Az aradi és szegedi bokály. Szeged. KIny. Népr. Nyelvtud. VII. 125–133.
1886 Háziipar. Hivatalos jelentés a budapesti 1885-i Országos Általános Kiállításról. Szerk. Keleti Károly. IV. köt. XXIX. csoport, 497–514. Budapest
1939 A mezőkövesdi matyók rostkötése. NÉ XXXI. 73–74.
1941a A Veszprém vármegyei múzeum néprajzi gyűjteménye. Veszprém
1941b Népi erdőgazdálkodás Veszprém vármegyében. Ethn. LII. 54–58.
1887 Székely bokály, székely tál. Vas. Ú.
1914 A magyar pásztorok nyelvkincse. Term. tud. Könyvkiadó V. 89. Budapest
1929 A szegedi iparosság története. Szeged
1975 Magyar népművészet. Budapest
1972 A parasztság csődje és kultúrája. NÉ LIV. 1–11.
1988 Die Marktflecken in Ungarn ein kulturelles Phenomen. In: Lukács (Herg.) 1988: 164–166.
1955 Külföldi kerámia Magyarországon XIII–XVI. század. Bud. Rég. XVI. 147–198.
1956 Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszeréhez. Bud. Rég. XVII. 177–196.
1958 Középkori kályhacsempék Magyarországon. Bud. Rég.
1963 A magyar középkori kerámia kutatásának problémái. In: Műv. Hagy. V. 65–84.
1963 A malmok Zala megye vizein. In: Zala megye középkori vízrajza. GMK 23.
1923 A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. A magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. 7. Budapest
1860–1862 Kecskemét város története okleváltárral. I–III. Kecskemét
1972 Gyimesi csángós bundák. Csíkszereda
1940 A tápéi gyékényszövés. NÉ XXXII. 204–215.
1840 Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt. Buda
1965 Régi ruházati mértékvételi eljárások Kapuvárott. Népr. K. X. 1–2. sz. 417–424.
1966 A kapuvári parasztvarrónők. Népr. K. XI. 1–2. sz. 97–114.
1976 A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Budapest
1981 Hegyaljai vásárok, piacok, 1711–1849. Borsodi Levéltári Évkönyv IV. 83–100. Miskolc
1986 A hegyaljai görögök és zsidók szerepe az árucserében. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 57–63.
1980 Árszabások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban 1625–1849. Miskolc
1986 A hegyaljai görögök és zsidók szerepe az árucserében. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 57–63.
1937 A legrégibb magyarországi középkori mázas cserépedény. AÉ 50. 147–151.
1938a Magyar viselettörténeti kiállítás. Budapest
1938b Régi magyar ruhák. Budapest
1970 Adatok a mezőkeresztesi szűcsmesterséghez. Matyóföld, 60–67. Budapest
1867 Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása. Pest
1885 A magyar díszítő styl. Budapest
1885–1886a A debreceni czifra szűr. Művészi Ipar 85–91.
1885–1886b Egy szűcsmester rajzkönyve 1836-ból. Művészi Ipar 241–252.
1898 Magyar ornamentika. Budapest
1851 Ideiglenes utasítás a Magyarkoronaországbani kereskedelmi és iparviszonyok szabályozása iránt. Pest
1965 A népi cserépedények szakterminológiája. NÉ XLVII. 87–131.
1940 A hajdúnánási szalmakalapipar. NÉ XXXII. 64–78.
1981 A tövisborona Észak-Magyarországon és szlovákiai párhuzamai. Ethn. XCII. 278–297.
1944 Gömör megye. II. Budapest
1964 A vízimalmok teljesítőképessége a XVII. század végén. AtSz 3–4. sz. 415–425.
1960 A tápai gyékényszövés és szókincse. Népr. Nyelvtud. III–IV. 149–182.
1891 Felső-Magyarország kis vasipara. Techn. L. III. 11. sz. 92–95; 14. sz. 125–127; 15. sz. 132–134; 16. sz. 142–144.
1898 Községi kiváltságlevelek jegyzéke. Budapest
1900 Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest
1971 Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II. (1694–1848). Békéscsaba
1978 Adatok a mecseknádasd-óbányai fazekassághoz. JPMÉ 20–21. (1975–1976). 183–196.
1980 Ófalu. Német nemzetiségi tájház. Heimatmuseum. Leporelló. Pécs
1982 A mecseknádasdi és óbányai fazekasság. In: Ungarn–deutsche Handwerk. 159–295. Budapest
1942 A kolozsvári fazekasság műszókincse. Kolozsvár
1979 Erdélyi hétköznapok. Bukarest
1977 Fejfák és temetők Erdélyben. In: Folklor Archivum 7. 7–77. Budapest
1972 Céhek és céhhagyományok Kézdivásárhelyen. Megyei Tükör, márc. 5. Sepsiszentgyörgy
1967 Perőcsény népi faipara. EA 8349.
1878 A Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának … 1876-ik évi statisztikai jelentése. I–II. Sopron
1933 Tápé község háziipara. NNy 176–185.
1964 Sárközi népi cserépedények. NÉ XLVI. 91–137.
1972 Bemutatjuk a mórágyi kerámiát. Baranyai Művelődés, 78–81.
1978 A magyar népi kályhacsempék stílusközpontjai. (Előtanulmány, kézirat a Néprajzi Kutató Csoport Adattárában)
1985 Volkstümliche Keramik aus Ungarn. Eine Ausstellung des Ethnographischen Museums Budapest. München
1966 Korsósok és fazekasok Mohácson. In: Lányok Évkönyve, 145–150. Budapest
1967 A kerámia gyűjtemény. In: A Néprajzi Múzeum 1966. évi tárgygyűjtése. NÉ XLIX. 295–307.
1983 Délnyugat-Dunántúl fazekassága. Kiállítás Szentgotthárdon. Kiállításkatalógus
1978 A korondi sósvíz és használata. In: Népism. Dolg. 101–106.
1981 Korondi vásárok. In: Népism. Dolg. 118–128.
1958 Soproni hetivásárok 1830 körül. Soproni Sz. XII. 346–351.
1931–1932 Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245–1526. I–II. Szeged
1870 Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez. Budán
1956 A magyarpataki és a kalini hamuzsírhuta története. Bukarest
1892 Kalotaszeg magyar népe. Budapest
1893 Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Budapest
1893a A tordai sóbányászat. In: Jankó 1893: 152–161.
1893b A torockói vasbányászat és kohászat. Budapest
1898 Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. In: Matlekovits (szerk.) 1896–1898: V. 815–949.
1902 A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest
1989 A milleniumi falu. Sajtó alá rend. és bev. Szemkeő Endre. Budapest
1987 Kendermunkák és társasélet Szatmárban – Kalákák. Folklór és Etnográfia 32. Debrecen
1971 Lăzi de zestre din Ciuc. Csíki írott szuszékok. Csíkszereda
1851 A bánsági salétromvidék és salétromfőzés. MTTÉ II. 1845–1846. 241–245.
1942 Deutsche Textilkunst in ihrer Entwicklung bis zur Gegenwart. Berlin
1885 Magyarország malomipara. Nemz. gazd. Sz. 42–77, 89–117.
JENDROLOVICS János–KAJDI János
1898 A csizmadiaság különös figyelemmel az e mesterségben előforduló műszavakra. Budapest
1851 Jerney János’ keleti utazása a’ magyarok őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. I–II. Pest
1926 Zur Terminologie der Flachsbereitung in den germanischen Sprachen. Göteborg
1929 Häcklan och dess primitiva foregoangere. Västsvenska Folkminnen. 220–237.
1859 Pesti Lipót-Vásárra. Magyarország kereskedelmi forgalma. Vas. Ú. VI. 47. sz.
1973 Bognár szakmai ismeret. Budapest
1959 Történeti adatok a szegedi vízimolnárságról. Népr. K. IV. 271–284.
1960 Vízimalmok a szegedi Tiszán. MFMÉ 1958–59. 127–141.
1961 A szegedi zsindelyvágó mesterség. Néprajzi Dolg. 6. Szeged
1962 A tiszai tutajozás és a szegedi supermesterség. MFMÉ 1960–62. 117–146.
1963 A kisteleki kékfestőműhely. MFMÉ 101–120.
1965 Kismesterségek. In: Nagy Gyula (szerk.): Orosháza néprajza. 295–341. Orosháza
1971 Építkezés, házberendezés. In: Juhász Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 443–501. Tápé
1976 A kisteleki tanyák települése és élete. In: Juhász Antal (szerk.): Tanulmányok Kistelek történetéből és népéletéből. 325–382. Kistelek
1982a Makói menyasszonyi ládák. In: Juhász Antal–Lengyel András (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében. 87–94. Szeged
1982b A réti mészkő kitermelése és felhasználása a Duna–Tisza köze déli részén. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből I. 145–166. Miskolc
1984 Iparosok és paraszti kézműves specialisták. In: Bárth János (szerk.): Kecel története és néprajza. 667–693. Kecel
1985 Az életmód és a tárgyi ellátottság. In: Farkas J. (szerk.) 1985: 439–483.
1986 Vásározási körzetek és iparos-migráció a Dél-Alföldön. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 99–104.
1962 A bútorstílusok. Budapest
1955a Kamuka. Nyr 2. sz. 226–227.
1955b Tabán. Nyr 79. 1. sz. 105–106.
1979 Egy torontáli vásár aranykora. Magyar Szó, máj. 25 jún. 16., 25 folytatásban. Újvidék
1980 Egy torontáli vásár aranykora. In: Balladaénekesek, mesemondók, vásárosok. 117–188. Újvidék
1905 A magyar korona országainak megvizsgált agyagjai. Budapest
1981 Habáni na Slovensku. Bratislava
1988 Über den ambulanten Verkauf handwerlicher Erzeugnisse im Feudalismus. In: Lukács (Herg.) 1988: 159–163.
1971 A székesfehérvári vásári bíráskodás (1698–1970). Fejér megyei Történeti Évkönyv 5. Székesfehérvár
1942 A bősárkányi gyékényszövés és szókincse. Magyar Nyelvjárási tanulmányok 2. Budapest
1885–1907 Adatok az egri egyházmegye történelméhez. I–IV. Eger
KANOVA, Magdaléna–BENZA, Mojmir
1929 Cigándi cigányok gyékénymunkája. NÉ XXI. 113.
1961 Bodrogközi len- és kendermunkák, szőttesek. Sárospatak
1982 Mobilierul pictat. A festett bútor. Miercurea-Ciuc–Csíkszereda
1983 Csíkszentdomokosi faragott faedények. In: Népism. Dolg. 67–81.
1943 Az Őrség népi táplálkozása. Budapest
1630 Megerősítve 1717. Iparművészeti Múzeum, Xerox Adattár
1835 A Magyar Országi Mester-Embereket, ezeknek legényeit és Tanitványait, nem külömben a Mester-Czéheket illető Kegyelmes Királyi Rendelkezéseknek kivonatai. Bécs
1950 Az építkezéssel kapcsolatos sármunkák Csongrádon. Kézirat
1976 A magyar vásárok folklórja. In: Szőllősi (szerk.) 1976: 111–200.
1974 A habán kerámia Magyarországon. Budapest
é. n. Habán művészeti emlékek Magyarországon. Budapest
1978 Komáromi mesterségek. Bratislava–Budapest
1978a Vízimolnárok. In: Kecskés 1978: 56–71.
1978b Hajóácsok. In: Kecskés 1978: 167–185.
1915 Mézeskalács céheink múltjához. Ethn. XXVI. 327–329.
1978 Ford. és a szövegmagyarázatot összeáll. Geréb László. Bev. Kardos Tibor. Budapest
1970 Kéregedények a Thury György Múzeumban. Ethn. XXXI. 545–555.
1978 Adatok Nagykanizsa településtörténetéhez a „Polgárok Lajstroma” (1745–1826) alapján. In: Zalai gyűjtemény 8. 115–134. Zalaegerszeg
1983 A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. Zalaegerszeg
1986 Dél-zalai hímes szőttesek. In: Zalai gyűjtemény 25. 243–272. Zalaegerszeg
1901 A kassai czéhek árszabása (limitatiója) 1635. MGtSz VIII. 472–483.
1877 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kamarai kerület kézmű- és gyáriparáról az 1870–1875. években. Budapest
1947 Kézművesiparunk az 1945–1946. évben. – Az Ipartestületek Országos Központjának 13–14. évről szóló jelentése. Budapest
1981 Die Breitenbrunner Handwerkszechen. In: Burgenlandische Heimatblätter 145–159. Eisenstadt
1987 Die Purbacher Binderzeche. In: Burgenlandische Heimatblätter 182–186. Eisenstadt
1937 A nagylévárdi baptisták. Egyháztörténelmi tanulmány. Budapest
1964 A békési vásár. GyEFM Kiadv. 55–57.
1771 Neues Bild- und Musterbuch… Heilbronn und Rothenburg ob der Tauber
1966 A magyar kenyér. Kandidátusi értekezés kézirata. Budapest
1980 Kézimalom. In: MNL III. 187–189.
1981 Sütőipar. In: MNL IV. 511–512.
1982 XVII. századi vágóhíd Tatán. Egy kiállítás margójára. Múzeumi Közlemények 2. 78–89. Budapest
1978 A gyulai várbirtok malmainak története. BMMK 5. 269–287.
1976 A lozsádi rojtok. In: Népism. Dolg. 122–124.
1914–16 A hódmezővásárhelyi tálasság. NÉ XV. 248–270; XVI. 51–75; XVII. 72–92.
1926a A hódmezővásárhelyi szűcsmesterség és szűcsornamentika. Debrecen
1926b A hódmezővásárhelyi tálasság története. Dolgozatok a m. kir. Ferenc József tud. egy. Archeológiai Intézetéből. II. 185–208.
1928 Régi feljegyzésekből. NÉ XX. 87–89.
1929 A nyíregyházi szűcsmesterség és szűcsornamentika. Debrecen
1935 A szuszimalom. NÉ XXVII. 78–84.
1938a Vízimalmok a Nyírségben. NÉ XXX. 85–97.
1938b Középenhajtós szélmalom Hódmezővásárhelyen. Ethn. XLIX. 198–203.
1956 Vásárhelyi híres vásárok. Szeged
1958 Vásárhelyi hétköznapok. Budapest
1958a A hódmezővásárhelyi mészáros mesterségről. In: Kiss L. 1958: 136–146.
1958b A szappanfőzés Hódmezővásárhelyen. In: Kiss L. 1958: 115–119.
1958c A szappanfőzés Szabolcs vármegyében. In: Kiss L. 1958: 296–300.
1964 Vásárhelyi kistükör. Sajtó alá rendezte Paku Imre. Budapest
1981a A malmoskocsis. In: A szegény emberek élete. I. 138–141. Budapest
1981b A vályogvető. In: A szegény emberek élete. I. 221–224. Budapest
1976 Szombathely kereskedelme a 18–19. században. In: Horváth Ferenc (szerk.): Vas megye múltjából. Levéltári Évkönyv 1. 119–141. Szombathely
1988 „Volksansammlungen” und Kommunikationsstrukturen bei den Südslaven in Ungarn. In: Lukács (Herg.) 1988: 136–140.
1641 Iparművészeti Múzeum, Kis gyűjtemények Osztálya. Ltsz. 51–1299.
1980 Siebenbürgische Töpferkunst. Bukarest
1989 Eine siebenbürgisch-sáchsische Stollentrube. Volkskunst, 12/3. 44–48.
1966 A hedrehelyi gölöncsérek (A Somogy megyei fazekasközpontok történetéből). Kaposvár
1973 A favázas lakóházépítkezés emlékei a belső-somogyi Csököly, Gige, Rinyakovácsi és Kisbajom községekben. SMK I. 209–227.
1938 Magyarország népei a XI. században. In: Serédi Jusztinián (szerk.): Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. II. 365–472. Budapest
1955 A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Budapest
1975 Tímárok, vargák, szíjgyártók. Múzsák, 3. sz. 9–11.
1942 A debreceni hentesmesterség. In: Végh József (szerk.): Táj- és népkutatás a középiskolában. 100–119. Budapest
1980 Korondi népi fazekasság. Budapest
1982a Festett bútorok a székelyföldön. Budapest
1982b Korondi székely fazekasság. Budapest
1915 A soproni céhek életéből (A XVI. és XVII. században). Budapest
KOLOSVÁRY Sándor–ÓVÁRI Kelemen
1885–1897 Corpus statutorum Hungariae municipalium. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. I–V. Budapest
1900 Magyar törvénytár. 1540–1848. évi erdélyi törvények. Budapest
1811 Kuny Domokos Múzeum, Tata. Ltsz. 55.13.1.
1963 Adatok Miskolc középkori piacterének XVII–XVIII. századi beépítéséhez. HOMK 5. 44–47.
1942 A debreceni kerékgyártó mesterség. EA 3192.
1907 Matyó kendermegmunkáló szerszámok. NÉ VIII. 1–33.
1944 A züricvölgyi gerencsérség. Dun. Sz. XI. 118–131, 208–218.
1956 Népi vasművesség. Művelődési útmutató. IV.
1961 Hajdani toroczkói vásárok. Falvak Dolgozó Népe, XVII. 2., 4., 5. sz. Bukarest
1966 Moblie cioplite din zona Lăpuş. Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei pe anii 1962–1964. 179–224. Cluj
1968 Hunyadi híres vásárok. Igazság, XXIX. 268. sz. 3. Kolozsvár
1969a A páncélcsehi vásár. Korunk, XXVIII. 524–534.
1969b A nyárádszeredai nagyvásárokon. Falvak Dolgozó Népe, XXV. 4., 5. sz. Bukarest
1970 Tövisháti tűzhelyek. Művelődés, XXIII. 6. sz. 39–44.
1971 Egy vasműves község, Torockó. Művelődés, XXIV. 6. sz. 37–43.
1972 Népélet és néphagyomány. Bukarest
1972a Faeszköz, kéregmunka, textil (fonás), kőmunka, fazekas, fém- és vasművesség. In: Egyetemes néprajzi jegyzetek VII. A mesterségek kezdeti formái. Művelődés, 4. sz. 39–40.
1972b Torockói vasművesség. In: Kós 1972: 52–80.
1972c A vargyasi festett bútor. Kolozsvár
1972d Lakásbelső. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1972: 93–152.
1972e Népi kandallók és kályhacsempék a magyarság körében. In: Kós 1972: 134–190.
1972f Építkezés. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1972: 13–48.
1972g Csíkmadarasi kályhacsempe. In: Hargita, Csíkszereda
1972h A désházi fazekasság múltja. Falvak Dolgozó Népe, 27. (1308.) sz. 10. Bukarest
1974a Agyagmunka. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1974: 58–104.
1974b Fafaragás. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1974: 104–123.
1974c Lakóház, lakásbelső. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1974: 9–57.
1976a Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest
1976b Fekete-Körös völgyi gyűjtés. A szűcsmesterségről. In: Kós 1976a: 49–60.
1976c A romániai magyarság néprajzáról. Népism. Dolg.
1976d Csángó néprajzi vázlat. In: Kós 1976a: 103–217.
1976e Vásárok és vidékek. In: Kós 1976a: 326–331.
1978a Lakásbelső. ln: Kós–Szentimrei–Nagy 1978: 99–143.
{753.} 1978b Lápos vidéki szénégetők és szénégetés. In: Népism. Dolg. 64–72.
1978c Építkezés. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1978: 15–99.
1980 Népi eszközvilágunk ősrétegéből. Csicsói malomkő. In: Eszköz, munka, néphagyomány. 13–107, 291–308. Bukarest
1981 Lakásbelső. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1981: 80–143.
1981a Fazekasság. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1981: 144–175.
KÓS Károly–SZENTIMREI Judit–NAGY Jenő
1972 Kászoni székely népművészet. Bukarest
1974 Szilágysági magyar népművészet. Bukarest
1978 Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Bukarest
1981 Moldvai csángó népművészet. Bukarest
1976 A kondorosi vásár. Népszava, nov. 11.
KÓSA Ferenc–VÖŐ István–ZSEMLEI János
1960 Tájékoztató az RNK-beli fazekasság magyar műszókincsek gyűjtéséről. Studia Universitatis Babes–Bólyai 1.
1967 Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata. (Adalékok a sarló-kasza eszközváltáshoz.) Ethn. LXXVIII. 22–40.
1958 A zilahi céhek története. Bukarest
1971 Falusi mesterségek Arad megyében, régen és ma. Művelődés, XXIV. 3. sz. 44–48.
1981 A céhes élet Erdélyben. Bukarest
1902 A dunai molnárság. Nyr 104–110.
1956 A gyintár. Csíki Múzeum Közleményei 56–58. Csíkszereda
1944 A gyergyócsomafalvi kádármesterség. Erd. Múz. XLIX. 1–2. 191–195.
1898 A magyar háziipar törzskönyve. In: Matlekovits (szerk.) 1896–1898: VIII. 311–380.
1901 Szeged és népe. Szeged ethnographiája. Szeged
1941 Kendermunka és szerszámai a Taktaközben. NÉ XXXIII. 119–133.
1942 Hóstáti képek. Kolozsvári Szemle, I. 29–41. Kolozsvár
1948 A magyar közlekedés, teherhordás kutatása. Budapest
1969 Pásztortűzhelyek Erdélyben 1900 körül. NK–NT II–III. 7–43.
1977 A kocsi. In: MNL III. 228–231.
1979 Lószerszámokról. In: MNL II. 451.
1953 A drávai malmok leírása és a molnárok életéről. EA 9272.
1980 Gótikus és reneszánsz bútorok. Budapest
1975 Sóvágók sztrájkja 1551-ben. Honismeret, 5–6. sz. 96–100.
1976 A tiszadorogmai kosárfonás. In: Foglalkozások és életmódok. HOM Népr. Kiadv. VII. 129–135.
1972 A sümegi vár XV–XVIII. századi kályhái. VMMK 11. 271–290.
1380 k. Kiadva: Melich János: A königsbergi Szójegyzék. MNy 12. 147–149, 263–265.
1965 A tatai fazekasság története. Tata
1853 Sóbányák. In: Erdélyi földek ritkaságai. 140–157. Kolozsvár
1954 Évszámos hódmezővásárhelyi cserépedények a Néprajzi Múzeumban. NÉ XXXVI. 127147.
1956 Magyar parasztviselet 1820–1867. Budapest
1960a Fazekas, korsós, tálas. (Néhány szempont fazekasközpontjaink kutatásához és összehasonlításához.) Ethn. LXXI. 267–379.
1960b Újonnan szerzett mezőcsáti cserépedények. NÉ XLII. 161–180.
1964–65 Maksa Mihály tálas (1851–1908). MFMÉ 115–151.
1968 A magyar népművészet felfedezése (Az európai népművészet felfedezésének 100 éves évfordulójára). Ethn. LXXIX. 1–36.
1969 Népi kerámia. A Néprajzi Múzeum kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában, július–szeptember. Kiállításkatalógus
1971a Emberkorsók. Adatok az antropomorf korsók funkcióihoz. NÉ LIII. 2–32.
1971b Egy mohácsi fazekasmühely termelése (1904–1912). JPMÉ XVI. 257–271.
1971c A baranyai népi fazekasság hagyományai és a Zsolnay gyár. In: Hárs Éva–Mándoki László (szerk.): 100 éves a Pécsi Porcelángyár. 45–54. Pécs
1971d Hungarian Popular Pottery: Three Important Events. Bulletin of the International Museum for Ceramics in Faenza. Faenza
1972a Illusztrációk az erdélyi fazekasság történetéhez, különös tekintettel a későhabán kerámiára. Ethn. LXXXIII. 219–249.
1972b RIETH A.: „5000 Jahre Töpferscheibe”. Könyvismertetés. Ethn. LXXXIII. 401–404.
1972c A Borsod megyei fazekasság. HONIK II. 157–166.
1972d A dél-dunántúli kerámia helye a magyar és európai kerámiaművességben. Baranyai Művelődés, 4. sz. 36–60.
1974a Magyarországi fazekascéhek. In: II. Kézműipartörténeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai. 27–45. Veszprém
1974b Viski Károly népművészeti kutatásának eredményei (különös tekintettel a kerámiakutatásra). Ethn. LXXXV. 164–168.
1974c „Sasköröm”. A zalatnai szűcsornamentikáról. Művészet, XV. 12. sz. 4–5.
1975 A magyar szűcsornamentika. A IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszuson tartott előadás tézisei
1977a A Néprajzi Múzeum kerámiagyűjteménye. NÉ LIX.
1977b A magyarországi fazekasság. Kandidátusi értekezés kézirata. Budapest
1977c Palóc ködmönök. Budapest
1977d Virág és népművészet. Budapest
1978 A magyar szűcsmunka történeti rétegei. Ethn. LXXXIX. 315–353.
1978a Merre tart Mezőtúr fazekassága? Jászkunság, XXIV. 3–4. sz. 183–196.
1979 Népi szűcsmunka. Magyar Népművészet 9. Budapest
1985 Pottery in the Carpathian Basin. In: Hála József (red.): Neogene Mineral Resourses in the Carpathian Basin. Budapest
1987 A csákvári fazekasság. Székesfehérvár
1976–77 A kovácsmesterség Csíkban. Aluta, VIII–IX. 385–399. Sepsiszentgyörgy
1958 „Nobilis amphorarius magister”. Műv. Ért. 134–145.
1962 Habaner Fayencen. Budapest
1970 Újabb szempontok a habán kerámia hatásáról a dunántúli fehéredényességre (Mihalik Sándor emlékének). VMMK 9. 89–94.
1898a Magyar bőr Angliában a 14. század végén. MGtSz V. 237.
1898b Hongrieur, hongroyeur. MGtSz V. 293.
1842 Miskoltz’ múltja, jelene, tekintettel jövőjére. Miskoltz
1983 A temetők népművészete. Budapest
KYBALOVÁ, Ludmila–HERBENOVÁ, Olga–LAMAROVÁ, Milena
1974 Képes divattörténet az ókortól napjainkig. Budapest
KYBALOVÁ, Jana–NOVOTNÁ, Jarmila
1981–82 Habánská fajáns 1590–1730. Praha
1975, 1977–1978 A lakáskultúra a Fertő mentén (1860–1920/30). I–II. Arr. 17. 175–257; 19–20. 279–295.
1987 A vásárok és az árucsere néprajza a Közép-Dunántúlon. Székesfehérvár
1955 A csobánkai cigányok szegkovácsolása. NÉ XXXVII. 227–241.
1958 Szépmíves szűcsök Bükkábrányban. HOMÉ II. 101–124.
1959–1961 Díszes fafaragás a Hór völgyén. HOMÉ III. 103–135.
1937 Baranyai szőttesek és hímzések. Muskátli, IV. (VI.) 127–138. Budapest
1911 A magyar szélmalom. Ethn. XXII. 23–33, 89–100, 157–162, 212–221.
1915 Magyar malmok könyve. Budapest
1767 L’art de l’Hongroyeur. Paris
LANDGRÁF Katalin–SZITTNER Andrea
1983 Kézi szövés. Népművelési és Propaganda Iroda. Mesterségek. Budapest
1950 Ludové hrnčírství a džbankarství. Praha
1981 Aranymosás a Duna mentén. BKL Bányászat CXIV. 6. sz. 409–417.
1988a Aranymosás a Kárpát-medencében. Budapest
1988b A Duna aranya. Bratislava
1965 Adatok a győri mészáros céh történetéhez. Arr. 7. 375–412.
1943 A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Budapest
1944 A honfoglaló magyar nép élete. 2. kiad. Budapest
1970 A népvándorláskor művészete Magyarországon. Budapest
1978 Felgyő. Egy honfoglalás kori falu ásatásáról. Tiszatáj, 2. sz. 33–40.
1902 The Decorative Art of the Amur Tribes. Memoirs of the American Museum of Natural History. The Jesup North Pacific Expedition
1969 Novgorodian Icon-Painting. Moskow
1923–24 Régi magyar űrmértékek. Sz 123–157, 305–326.
1928 A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. Sz 492–528, 633–645.
é. n. Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar Művelődéstörténet. IV. 213–247. Budapest
1979 A XVII. századi zalai céhek. In: Zalai gyűjtemény. 103–115. Zalaegerszeg
1971 A középkori Győr. In: Dávid–Lengyel–Z. Szabó (szerk.) 1971: 79–108.
Limitationes Rerum Venalium de annos 1653 usque 1701. Ad Loculum 98 pertinet. (A valóságban az első limitációtöredék dátuma 1626, az utolsóé pedig 1741-ből származik.) BZmL: 2.
1971 Frühformen volkstümlicher Möbel in Österreich-Truhen. In: Österrreichischer Volkskundeatlas. 3. Lieferung. Kommentar zu Blatt 38. 1–34. Wien
1986 Oberösterreichische Bauernmöbel. Wien
1962 A dolgok eredete. Budapest
1938 Die Zipser Leinwand und ihre Meister. Zipser Jahrbuch mit Kalender
1958 La Maiolica Italiana. Milano
1984 Typen neuzeitlicher Töpferscheiben in Deutschland. Volkskunst, 3. 5–9.
1976 Problems Concerning the Siberian Shamán Costume. Ethnologica Fennica 1–2.
1980 Fonalfestés és rojtkötés Árapatakon. In: Népism. Dolg. 122–130.
1927 A guba készítésmódja és a gubás mesterség. NÉ XIX. 144–154.
1949 A kalaposmesterség szókincse. Nyr 363–370.
1951–1952 A kézi gyapjúkalap készítése. Ethn. LXII. 113–144, 410–425; LXIII. 127–138.
1977 Népi bútorok Fejér megyében. Bauernmöbel aus dem Komitat Fejér. Kiállításkatalógus. Székesfehérvár
1978 Rézművesműhely. Székesfehérvár város tanácsának tájékoztatója I. 4. 27.
1986 Vándorkereskedelem a Mezőföldön. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 115–127.
1988 (Herg.) Märkte und Warenaustausch im Pannonischen Raum. Vortr ige des 4. Internationalen Symposium „Ethnographia Pannonica” in Székesfehérvár 1987. Az István király Múzeum Közleményei A. sorozat 28. sz. Székesfehérvár
1934 Moldvai csángók kendermunkája. NÉ XXVI. 96–101.
1939–40a A debreceni fazekasipar emlékei a XVI. századból. DMÉ 159–164.
1939–40b Nádudvari feketeedények. DMÉ 148–158.
1973 Szekérkészítés és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban. Népr. K. XVIII. 81–273.
1975–1976 A nemesládonyi és tompaládonyi szekér. Savaria. VMMÉ 9–10. 205–225.
1903 A kiskunsági szélmalom. NÉ IV. 118–122.
1930 A „malom alatt”. NNy 3–5. 143–145.
1933 A putris szélmalom. NÉ XXV. 23–24.
I–V. Főszerkesztő Ortutay Gyula. Budapest, 1977–1982.
I–IV. Szerkesztette Czakó Elemér. Budapest, 1933–1937. A 2. kiad. Sajtó alá rendezte Viski Károly. Budapest, 1941–1943.
1904 Az erdélyrészi sóbányászat ismertetése. BKL 37. 697–726, 761–771.
1966 A magyar városok és városhálózat kialakulásának kezdetei. Budapest
1977 Szilágyfalu (Szilágynagyfalu) állat- és kirakodóvásárai. Művelődés, XXX. 1. sz. 27–28.
1958a Az anyagi kultúra történetének kutatásáról. TSz 305–314.
1958b Műhely- és hutaleltárak a XVII. századi Rákóczi-uradalmakból. TSz 448–452.
1974 Östliches Erbe und westliche Leiche in der ungarischen Landwirtschaft der frühfeudalen Zeit (10–13. Jahrhundert). AtSz XVI. Suppl. 1–53.
1934 Nagykanizsa város településföldrajza. Nagykanizsa
1973 Parasztnemesi gazdálkodás Szentgálon (1700–1848). AtSz 15. 245–300.
1896 Magyarország malomipara 1894-ben. Budapest
1909 A magyar szent korona országainak malomipara az 1906. évben. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sor. 26. Budapest
1907–1922 A magyar nep művészete. I–V. Budapest
1951–1958 Zsigmondkori oklevéltár, 1387–1410. 1–11/1–2. Budapest
1953 A mezővárosi fejlődés. In: Székely György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. 128–191. Budapest
1962 Baranyai székek. JPMÉ 341–361.
1978 Ormánság népéletéből. JPM Füz. 18. Sellye. Kiállítási katalógus 18. Pécs
MANGA János–SZABADFALVI József
1979 Juhászkampó. In: MNL II. 694.
1982 Dorfmuseen der Ungarndeutschen im Komitat Baranya. In: Manherz Károly (szerk.): A magyarországi németek néprajzához. Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen. 4. köt. 252–264. Budapest
1861 Die Kultur und Zubereitung des Flachses und Hanfes in Frankreich, England, Schottland, Irland, Holland und besonders in Belgien. Weimar
1925 A miskolci mészároscéh négyszáz éves múltja. Miskolc
1957 A miskolci főutca topográfiája 1817-ig. HOMÉ I. 102–127.
1958 Egy borsodi vashámor 1399-ben. BSz I. 62–64.
1955 Slovensky l’udovy odev v minulosti. Bratislava
1964 Vyroba gúb na Slovensku. Sl. Nár. XII. 68–137..
1941 Adatok a kumet magyarországi elterjedéséhez. NÉ XXXIII. 170–188.
1942 Süvéte. Népi fazekasság. EA 591.
1943 A jolsvai kolomposok. In: Emlékkönyv Kodály Zoltán 60. születésnapjára. 245–264. Budapest
1970 Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde. MMgMK 1969–1970. 258–306.
1973 Sóvidéki mértékegységek. Falvak Dolgozó Népe, XXIX. 36. sz. 4. Bukarest
1948a A tímárok zilahi mesterségszavaiból. Dolgozatok a kolozsvári Bólyai Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből 19. Kolozsvár
1948b A zilahi fazekasmesterség. Kolozsvár
1896–1898 Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. I–VIII. Budapest
MATTYASOVSZKY József–PETRIK Lajos
1885 Az agyag-, üveg-, cement- és ásványfestékiparnak szolgáló magyarországi nyersanyagok részletes katalógusa. Budapest
1927 Die Geschichte unserer Pflanzennahrung von der Urzeiten bis zur Gegenwart. Berlin
1975 Gerencsér Sebestyén 1898–1955. Pécs
1864 A szlatinai sóaknák. Az Ország Tükre, 410–411.
1561 A Krisztus közbenjárásáról való prédikációk. Debrecen
1962 Ráckevei hajómalom. TtSz 1–2. 170–179.
1966 A túristvándi vízimalom. MMűemlékv. IV. 1963–1966. 145–158.
1936a A helyzeti energiák és egyéb tényezők szerepe városaink valódi nagyságában és jellegében. Földr. K. LXIII. 98–109.
1936b Alföldi városaink morfológiája. Debrecen
1963 Általános településföldrajz. Budapest
1951 Iparfejlődés Magyarországon. 1790–1848. Budapest
1957 A nadabi kályhacsempék. AÉ 84. 187–206.
1970 Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. MMgMK 1969–1970. 69–84.
1909 Die Werkzeuge de pinsere-Reihe und ihre Namen. Wörter und Sachen, I. 3–28.
1968 Szekszárd és környéke törökös díszítésű emlékei. Szekszárd
1905 A kaposvári kiállítás. Magyar Iparművészet, VIII. 249–252.
1908 A kassai fazekascéh articulusai 1574-ből. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 2. 152–156.
1954 Szentpéteri József ötvösmester élete, önéletírása és művei. Budapest
1959 Ornamentisani sanduci u Vojvodini. Rad vojvodzsanskih muzeja, sv. 8. 135–146.
MISKOLCZY László–VARGHA László
1943 A Nagykunság vidék népének építészete. Budapest
1957 Szappanfőzés és gyertyaöntés Debrecenben. DMÉ 1948–1956. 135–147.
1959 Das Ofner Stadtrecht. Budapest
1983 Vásárok a Káli-medencében. In: S. Lackovits Emőke (szerk.): Néprajzi gyűjtőúton a Káli-medence falvaiban. 59–61. Veszprém
1947 Sarlókészítés a marostordai Szentgericén. Erd. Múz. LII. 125–128.
1971 A kő feldolgozása Kézdipolyánban. Kovászna megye. Aluta, 347–377. Sepsiszentgyörgy
1974 A hazai zsindelyfaragás térbeli-időbeli alakulásának áttekintése, egykori és mai termelési sajátosságainak néhány vonása. In: A Székelykeresztúri Múzeum Emlékkönyve. 327–343. Csíkszereda
1974a Keresztúri sokadalmak. Hargita Kalendárium 186–189. Csíkszereda
1976 A kőrispataki szalmafonás. In: Népism. Dolg. 92–96.
1966 Adatok vasművességünk ismeretéhez. Ethn. LXXVII. 297.
1983 A félezer éves csengeri vásár krónikája. JAMÉ XVIII–XX. 94–167.
1965 Faragóspecialista műhelye Faddon. NÉ XLVII. 315–336.
1891 A debreczeni vásár. In: Móricz Pál: Emlékezzünk régiekről. 16–36. Budapest
1911 Vásár a Hortobágyon. Egyetértés, 189. sz. Budapest
1955 A cserépedény a mezőkövesdiek kultúrájában. NÉ XXXVI. 31–63.
1966 Tárgygyűjtés Szatmárban. NÉ XLVIII. 255–307.
1958 Ember alakú fejfák a börvelyi temetőben. Ethn. LXIX. 53–69.
1949 Kärntner Bauermőbel. Handwerksgeschichte und Frühformen von Truhe und Schrank. Klagenfurt
1929 Kultura ludowa slowian. Kraków
1967 Ceramica populară din regiunea Crisna. Oradea
1960 A győri vízimolnárok életéről. Szegedi Ped. Főisk. Évk. Első rész. 77–86. Szeged
1983 Kemenesalja céhes malomipara és annak alakulása a céhek megszűnése után. I–II. Vasi Sz. 261–280,375–402.
1985 A pápai molnárcéh vízmesterének szolgálati szabályzata. In: Nagybákay P.–Németh G. 1985: 265–271.
1986 A falusi és mezővárosi céhes kézművesipar helyzete a 19. században. Vasi Sz. 96–121, 261–283.
1986 Piacközpontok és jellemzőik a Déldunántúlon a századfordulótól napjainkig terjedő időszakban. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 105–114.
1950 Szárazmalmok, molnárélet. EA 2177.
1959 Száraz- és szélmolnárok élete a Kiskunságon. Budapest
1965 Régi halasi vásárok. In: Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. 307–335.
1960 A nádseprű készítése Cegléden. Ethn. LXXI. 113–117.
1903 Csallóközi aranymosás. NÉ IV. 305–310.
1819 Hód-Mező-Vásárhely Várossa rövid rajzolatja. TGy 48–49.
1842 Vásárlaistrom a vásáros helyeken jellemző árucikkek szempontjából. Mentor Erdélyi Népkönyv. Kolozsvár. – Újra kiadta Tálasi István: Adatok a vásárok néprajzához. Nagy Ferenc: „Vásárlaistrom”-a. Ethn. XC. 1979. 510–515.
1900 A magyar viseletek története. Budapest
1956 Az utolsó működő szárazmalom. NÉ XXXVIII. 83–118.
1959 A vámosoroszi szárazmalom. JAMÉ II. 129–147.
1964 Képek Gyöngyössolymos történetéből. Gyöngyös
1966 A népi olajütő technika Baranya megyében. Ethn. LXXVII. 266–293.
1975a Vályogverés. Sárzás, meszelés. In: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. 283–287. Békéscsaba
1975b Őrlés, darálás a szélmalmokban. In: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. 372–378. Békéscsaba
1883 Anjoukori okmánytár. III. Budapest
1938 A népi kendermunka műszókincse Magyarvalkón (Kalotaszeg). Debrecen
1942 Temetés, temető és halotti tor a kalotaszegi Magyarvalkón. Ethn. LIII. 132–143.
1944 Zsindelyfaragás a kalotaszegi Magyarvalkón. Erd. Múz. XLIX. 196–197.
J947 Orsófaragás Magyarvalkón. Ethn. LVIII. 264–266.
1956 A kalotaszegi magyar népi öltözet. Bukarest
1957 A torockói magyar népi öltözet. Bukarest
1940 A csutora. Adatok a magyar csutora és csutoramesterség eredetéhez. Dun. Sz. 14–31.
1971 A veszprémi tobakok. – Egy bőrkészítő kismesterség és művelői a XVIII–XIX. században. (Első rész.) VMMK 10. 189–240.
1984 A veszprémi tobakok. – Egy bőrkészítő kismesterség és művelői a XVIII–XIX. században. (Második rész.) VMMK 17. 501–530.
1970 Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest
1973 Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. XVII–XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Bukarest
1978 Kaskötés, kosárfonás. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest
1980 A gyékény és a fűzfavessző felhasználása a Tiszazugban. EA P 220/80.
1973 Budapest története az őskortól a honfoglalásig. In: Budapest története. I. 39–216. Budapest
1970 A jászberényi szűcsmesterség. Néprajzi dolgozatok Szolnok megyéből. Szolnok
1944 A Debreceni Nemes Sós Társaság diákkapcsolatai. Debrecen Képes Kalendárium 33.
1963 Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. VMMK I. 185–219.
1965 Veszprémi és Veszprém megyei céhkorsók. VMMK 139–204.
1978 Magyarországi fazekas céhpecsétek. Ethn. LXXXIX. 244–263.
1980a A Rába alsó vizén levő molnárcéh kézi festésű bizonyságlevelei a veszprémi Bakonyi Múzeumban. VMMK 15. 225–235.
1980b Von Zunftkrügen aus Transdanubien. In: Klusch, Horst (red.): 13. Internationales Hafnerei-Symposion. 291–293. Sibiu
1983 II. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1982. augusztus 21–26. Ethn. XCIV. 460–463.
1984a A magyarországi céhes kézművesség jelvényei. Kandidátusi dolgozat kézirata. Budapest
{761.} 1984b Einberufungstafeln der Hafnersünfte in Ungarn und Siebenbürgen. Kittseer schriften für Volkskunde 2. 167–178. Taf. 14–19. Kittsee
1984c Habaner Zunftkrüge in Ungarn im 17. und 18. Jahrhundert. Volkskunst, 3. 39–44. München
1985 A magyarországi céhes szűcsmesterség jelvényei. Ethn. XCVI. 351–369.
1987 Zunftwappen der Knopf und Schnurmacher in Ungarn. Archivum Heraldicum No CI. Bulletin No 3–4. 41–44. Neuchátel
NAGYBÁKAY Péter–NÉMETH Gábor (szerk.)
1985 V. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1984. november 20–21. Veszprém
1985 Eörséghnek Leírása … 1818dik Esztendőben. Szerk. és a bev. tanulmányt írta Vörös Ottó. Szombathely
1937 Állatvásárok kupecfogásainak leleplezése és a csalások felismerése. Hajdúnánás
1960 A sümegi népi fazekasság. Népr. K. V. 186–235.
1938 A kender termesztése és feldolgozása Kemenesalján. NÉ XXX. 204–212.
1956 A kislődi vashámor készítményei 1785-ben. Népr. K. 1. 273–275.
1952–1954 Die Schiffahrt und Flösserei im Raume der oberen Donau. I–II. Linz
1973 Leather as Art and Craft. New York
1913 Adatok Bény község néprajzához. NÉ XIV. 32–67.
1980 Fejfák a Duna–Tisza közén. Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 1. Nagykőrös
1982 Mezővárosi Népművészet. Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd. Kecskemét
1986 Mezővárosi migráció és árucsere (A „három város” példája). Itt: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 71–87.
1988 Trade and Migrational Connections between Transdanubia and the Area between Rivers Danube and Tisza in the 17th–19th Centuries. In: Lukács (Herg) 1988: 119–121.
1958 Salétromfőzés Szabolcs megyében a XVI–XIX. században. JAMÉ I. 170–214.
1960 A szatmárcsekei református temető fejfái. JAMÉ III. 193–218.
é. n. Az ajaki népviselet. In: Vármegyei monográfiák. Szabolcs vármegye. 234–237. Budapest
1905 Iglói csizmadiák és gombkötők. NÉ VI. 120–137.
1973 Ipar, kereskedelem. In: Rácz István (szerk.): Hajdúnánás története. 209–247. Hajdúnánás
1864 A Székelyföld leírása. I. Pest
1868–1873 A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. I–VI. Pest–Budapest
1889 Torda város és környéke. Budapest
1982 Székelyföld képekben. Bukarest
1934 Bildniss eines deutsches Bauernvolkes. Berlin–Stuttgart
1930 Egy érdekes erdélyi edénysorozat. NÉ XXI. 149–150.
1941 Magyar népművészet. I–II. Budapest
1903 Útmutató fazekasok és kályhások részére. Magyar Üveg és Agyagújság, Budapest
1972 Kalaposműhely Nagykanizsán. TGyMÉ 167–184.
1966 Gömöri magyar vándorárusok az Alföldön. Ethn. LXXVII. 295–296.
1973 A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez. Népr. K. XVIII. 5–79.
1979 Hátikosár. In: MNL II. 491–492.
1982 A Barkóság és népe. Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc
1985 Régi bányászélet Gömörben. Ethn. XCVI. 297–323.
1988a Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Bányászat és erdei iparűzés a régi Gömörben. Debrecen
1988b The Ethnography of the Markets and the Exchange of Goods in Central Transdanubia. In: Lukács (Herg.) 1988: 188–189.
1986 Árucsere a Tisza két partja között. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 155–164.
1985 Adatok a kézművesipari termékek és termények árucseréje történetéhez Nógrád megyében a török hódoltság végén és az újratelepítés korszakában (1593–1731). In: Nagybákay P.–Németh G. 1985: 153–188.
1987 Jahrmarkte in Ungarn und Siebenbürgen als Stätte der Verkauf der Handwerk- und Agrarprodukte (1680–1703). In: III. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium Veszprém 18–24. 10. 1986. 209–218. Veszprém
1911 A Rábaköz és Győr vidékének népművészete. NÉ XII. 150–173.
1936 Sárközi „rostkötés”-ek. NÉ XXVIII. 62–70.
1937a A „harisnya” szabása Csík megyében. NÉ XXIX. 338–339.
1937b A gyapjú fonása és festése Csíkszenttamáson. NÉ XXIX. 273–274.
1940 Oszmán–török elemek a magyar hímzésekben. Budapest
1973 A szarvasi szárazmalom. Szarvas
1935 A dunai aranymosás kérdése. Földt. K. LXV. 182–274.
PANTÓ Endre–PANTÓ Gábor–PODÁNYI Tibor–MOSER Károly
1957 Rudabánya ércbányászata. Budapest
1930 A kecskeméti viselet múltja. NÉ XXII. 14–16.
1931 Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét vidéki falvak helyén. NÉ XXIII. 137152.
1957 Későközépkori kályhacsempe negatívok. FA IX. 179–186.
1767 Dictionarium Latino–Hungaricum … collectum, et in hoc corpus coactum à Francisco Páriz Pápai … Nunc vero … locupletatum intentione ac labore Petri Bod. [I.] Dictiones et locutiones Latinae cum Ungarica earum interpretatione. [II.] Dictionarium Hungarico–Latinum … Novae huic Editioni nunc Primum Solertia Typographi addita est Lingva Germanica. Cibinii
1782 Dictionarium Latino–Hungaricum. Cibinii
1856 A hamuzsír Erdélyben. FG 187–188.
1967 Kožušníctvo v Gemeri. Výtlačok. Sl. Nár.
é. n. Ipar, kereskedelem. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar Művelődéstörténet. II. 161–199. Budapest
1908 Mészégetés Nyírmezőn és Felsőorbón. NÉ IX. 198–203.
1949 Töktermelés és olajütés Szalafőn. Ethn. LX. 139–154.
1973 Kalocsa népművészete. Kalocsa
1963 Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében (1650–1715). Budapest
1972 Bányászat, bányaszerszámok, bányászélet, munkásfolklór. Etes, Kishartyán, Nógrád m. (1951). EA 2. 742: 1–30.
1973 Vándoriparosok a Zempléni-hegységben. Ethn. LXXXIV. 527–548.
1975 Adatok a teknővájó cigányok munkájához. HOMK 14. 98–104.
1981a Vándoriparosok a Zempléni-hegységben és a történeti Felső-Magyarországon. Ethn. XCII. 436–451.
1981b Az erdő szerepe a Zemplén-hegyvidék népének életében. In: Néprajzi tanulmányok a Zemplén-hegyvidékről. HOM Népr. Kiad. X. 43–61.
1986 A fa és erdei termékek az Északi-Középhegység és az Alföld közötti népi kereskedelemben. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 233–237.
1988 A sátoraljaújhelyi festett bútor. HOMÉ XXV–XXVI. 667–682.
1814 Pallérozott mezei gazdaság. I–III. darab. Pest
1961 Békés megye leírása 1784. Sajtó alá rendezte Dankó Imre. Gyula
1938 A debreceni tímárok céh- és mesterségszavai. Dolgozatok a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Szemináriumából 4. Debrecen
1968 Broderii pe piele in arta populară românească. Bucureşti
1889 Adatok a magyar agyagipar történetéhez. I–II. Művészi Ipar, 1–16, 95–106.
1913 Az agyagiparos. Iparosok Könyvtára. Budapest
1931 A magyar kocsizás története. Budapest
1988 Volkstümlicher Heilwasserhandel in Westpannonien. In: Lukács (Herg.) 1988: 107–110.
1959 Pozdisovské Hrncirstvo. Bratislava
1979 Fejfa. In: MNL II. 97–107.
1952 Spracovanie konopi v Dolnej Súci. Národopisny Sbornik, XI.
1959 Folklór és irodalom kölcsönhatása a régi váci nyomda működése nyomán 1770–1823. I. Vásári ponyvairatok a nyomda történetével és kutatási módszertanulmánnyal. Budapest
1978 A magyar ponyva tüköre. Budapest
1955 Organizácia obchodného Života hornooravskych plátenníkov. Sl. Nár. III. 49–82.
1982 A tarpai szárazmalom helyreállítása. MMüemlékv. 276–281.
1967 Régi malomépítészet. Budapest
1960 1100 Jahre Pinkafeld. Pinkafeld
1934 A magyar vásárhelyek. Földr. K. LXI. 51–63.
Privilegia et articuli Ceharum
Egyetemi Könyvtár. (Czéhlevelek) 221–303. p. I–LXVII. Budapest
1882 A magyar agyagművesség történetére vonatkozó kérdések. AÉ II. 254–274.
1988 Az Árpád-kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől a tatárjárásig. Kandidátusi értekezés tézisei. Pozsony–Budapest
1967 A középkori Magyarország faszobrai. Budapest
1879–1896 Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I–III. Budapest
RADVÁNSZKY Béla–ZÁVODSZKY Levente
1909 A Héderváry-család oklevéltára. I. Budapest
1905 A Muraköz és a Győr melletti Dunaszakasz aranyfövénye összefüggésben a Tauern aranyteléreivel. BKL 537–553.
1934 A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története. Budapest
1934 Baja. Bács-Bodrog vármegye községei. Budapest
1898 A háziipar. In: Matlekovics 1896–1898: VIII. 299–311.
1928 A gyöngyösi céhek, ipartársulatok és a gyöngyösi ipartestület 25 éves története. Gyöngyös
1953 Polskie druki ludowe na plotnie. Warszava
1960 Piece do wypalu naczýn w polskem garncarastwie ludowym. Etnografia Polska 2. 329–349.
1894 Szeged és Dél-Magyarország. Szeged
1900 Szeged története. I–IV. Szeged
1930 Byzantine glaßed pottery. Oxford
1930 A debreceni Nemes Vasáros Társaság története. Debrecen
1960 5000 Jahre Töpferscheibe. Konstanz
1951 A sárospataki fazekasság vázlatos ismertetése. Ethn. XLII. 294–350.
1955 Sárospataki kerámia. Magyar Népművészet. Budapest
1959 A habánok Sárospatakon. Sárospatak
1963 Néhány szó a sárospataki megyeri malomkőbányáról. BSz 98–102.
1965 Zemplén megye XVI–XVII. századi iparának szakmái és mesterségei különös tekintettel a Hegyaljára. Magyar Történelmi Társulat Zemplén Megyei Történelmi Évkönyve I. 9–99.
1966 Zemplén megye falusi és mezővárosi iparának termelésviszonyai a XVI–XVII. században. In: Makkai László (szerk.): Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. 561–627. Budapest
{765.} 1968 Zemplén megye XVI–XVII. századi iparának szakmái és mesterségei, különös tekintettel Hegyaljára. Miskolc
1986 A mértékek használatának vándorlása. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 21–28.
1876 A magyar fazekasságról. AÉ X. 135–141.
1970 The Frozen Tombs of Siberia. The Pazyryk Burials of Iron-Age Horsemen. Berkeley–Los Angeles
1987 Adatok a kályhásmesterségről I. (Völcsey Lajos. Dőr). Ház és Ember, 4. sz. 137–154.
1965 On the sociology of primitive exchange. In: Baton: The revelance of models for social anthropology. A. S. A. Monographs 1. 139–236. London
1895 A dorogmai vesszőipar. Ethn. VI. 393–395.
1973 A dunabogdányi kőbányászat és kőfaragás néprajzi vonatkozásai. Studia Comitatensia 2. 229–255. Szentendre
1985 Festett népi bútorok. Kiállításkatalógus. Szentendre
1960 Adatok az eszterga magyarországi történetéhez. Csontgomb készítés a XVIII. századi Budán. TSz 141–148.
1973 Az úrbéres népesség megoszlásának statisztikájához Fejér megyében 1828–1864. Fejér megyei Történeti Évkönyv 7. Székesfehérvár
1981 Iparos és kereskedő zsellérek Fejér megyében az 1828. évi országos összeírás tükrében. AtSz 236–240.
1967 A felcsíki fazekasság. Korunk, XXVI. 393–399.
1970 Művészi kovácsolás. Budapest
1911 A nyírbátori nagyvásár. Korrajz a céhek világából. Hasznos Olvasmányok. Iparosok Olvasótára, XVII. 7–8. sz. 3–25. Budapest
1983 Parasztság és termelői viszonyok. NK–NT XIII. 21–38.
1972a A mohácsi kerámia és története. Pécs
1972b A mohácsi fazekasság és története. Pécs
1904 A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest
1405 k. Kiadva: Szamota István: A Schlägli magyar szójegyzék. A XV. század első negyedéből. Budapest, 1894.
1822 Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen in Ungarn. Ofen
1956 Bauernwerk in Italien, der italienischen und rätoromanischen Schweiz. Bern
1951 Das Flechten im Lichte der historischen Volkskunde. Frankfurt am Main
1981 Malhorn, Model und Patrone. Technologische Untersuchungen an Malereien auf altbayerischen Möbeln des 17. und 18. Jahrhundert aus den Beständen des Bayerischen Nationalmuseums. Maltechnik Restauro 3. 155–183.
1964 Farbige Volksmöbel in Niederösterreich. Sammlung und Forschung. Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich XXXVI. 803–831.
1911 Olajkészítés és eszközei a hunyad-megyei oláhoknál. NÉ XII. 59–67.
1752 Historische, physische und öconomische Beschreibung des Waidtes… Besonders aber in Thüringien. Halle
1988 Ungarische Einflüsse im Handelswesen der Nachbarvölker. In: Lukács (Herg.) 1988: 51–63.
1903 Das häusliche Leben der europäischen Kulturvölker. München-Berlin
1973 Nagyböjti táplálkozás Észak-Heves megye palóc falvaiban. EMÉ 10. 305–317.
1905 Székelyföldi kopjafák és keresztek. NÉ VI. 103–107.
1908 A krassovánok kanalasmalma. NÉ IX. 50–59.
1937 Magyar parasztszékek. NNy IX. 129–146.
1941 A magyar ház ősi magyar műszavai. Ethn. LII. 24–36.
1956 A kercaszomori ácsolt ágy. Megjegyzések egy megjelent tanulmányra. NÉ XXXVIII. 303–306.
1986 Möbelherstellung und Möbelhandel 1850–1914 mit Ausblicken auf Unterfranken. Würzburg
1967 A mátravidéki molnárok élete a XIX. század végén. Ethn. LXXVIII. 189–201.
1969 Hagyományos berendezésű vízimalom a Bene patakon. EMÉ 321–340.
1971 Az építőközpontok kérdéséhez. Ethn. LXXXII. 73–75.
1974 Az ácsszerkesztések változása a gerendavázas építkezésben Észak-Magyarország középső területén. Ethn. LXXXV. 70–85.
1976 Csűrös építkezés és gazdálkodás Észak-Magyarországon. Műv. Hagy. XVIII. 5–171.
1979 Peceolaj. MNy 75. 340–342.
1981a Kézimalmok. Történeti rétegek – technikai regresszió. Ethn. XCII. 204–232.
198Ib Kézimalmok a zempléni hegyvidéken. HOMK 19. 116–125.
1983 Der Kollergang im Karpatenbecken. Műv. Hagy. XXI. 101–112.
1984 Kézimalmok Kelet-Magyarországon. In: Ujváry Zoltán (szerk.): Szatmár néprajzához. 217–233. Debrecen
1988 Die Ölhändler. In: Lukács (Herg.) 1988: 129–135.
1988a Die Radölpresse im Karpatenbecken. In: Ethnographica et Folkloristica Carpathica 5–6. 99–108. Debrecen
1990 Egy mediterrán zúzóeszköz a Kárpát-medencében. NÉ LXVII–LXX. 55–85.
1858 Krónikája. In: Mikó Imre (szerk.): Erdély Történeti Adatai. III. Kolozsvár
1971 Barcaújfalusi fazekasság. Aluta, 397–404. Sepsiszentgyörgy
1976 Hétfalusi „csángó bútor” In: Népism. Dolg. 103–107.
1978 Erdővidéki szuszékok. In: Népism. Dolg. 118–128.
1980 A fogarasföldi népi fazekasságról. In: Népism. Dolg. 92–99.
1963 Dunaújvárosi (pentelei) népi bútorok. Alba Regia II–III. 182–196. Székesfehérvár
1972 A dőri kerámia. Arr. 14. 199–233.
{767.} 1977–78 A dőri kerámia. Arr. 19–20. 257–277.
1988 Handel mit der Dőrer Keramik. In: Lukács (Herg.) 1988: 102–106.
1917a A magyar keramika története. I. Budapest
1917b A magyar keramika története. II. Kuny Domokos, egy budai keramikus a XVIII. században. Budapest
1904 Die Handarbeiten der Ostjaken und Wogulen. Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja, XXII. Helsinki
1975 Meisterwerke der Ikonenmalerei. Reklinghasuen
SINGER, Charles–HOIMARD, E. J.
1956 History of Technology. I–IV. Oxford
1983 Molnárkalács – Ostyasütés Ózd környékén. Lakóhelyünk ózd 8. Az Ózdi Népművelési Intézmények Honismereti körének Évkönyve, 172–189.
1951 Uszódi malom. Paksi malom. Gyűjtés Meszes alatt Vörös Gyula vízimalmánál. Kézirat. Türr István Múzeum adattára, Baja
1957 Szabóárszabások 1812-ből. Népr. K. II. 341–345.
1973 A dunai „malmok kora” Baján. Forrás, 4–5. sz. 85–93. Kecskemét
1976 A bajai fokhagymavásár. MKur. 20. 84–87.
1986 A dunai halászok árucsere viszonyai. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 135–141.
1905 A hazai vándoripar és vándorkereskedés. Budapest
1959a Bizánci hatások a felső-tiszai kerámiában. NÉ XLI. 75–143.
1959b A régi magyar ólommázas fazekasság. IpMÉ
1981 A magyar művészi kerámia születése. A török hódoltság kerámiája. Budapest
1937 A rápolti vízimalom. Az utolsó hajómalom a magyar Szamoson. DMÉ 86. 54–59.
1978 Štatúty bratislavenskych Čechov. Bratislava
1889 Néhány adat felső Magyarország régi agyagiparának történetéhez. Művészi Ipar, 107–110.
1962a Súsky, skřinky a štrychy na východní Moravĕ a ve Slezsku. Časopis Slezského muzea, XI. 1–20.
1962b Súsky – sloupkové truhly v evropských zemích. Časopis Slezského muzea, XI. 81–102.
1963 O vývoji truhel zvaných súsek a skřinka. Časopis Slezského muzea, XII. 39–62.
1979 Das Schicksal der Windmühlen in unserer Landschaft. Braunschweig
1985 Az egri bulyavászon. Agria XXI. 215–224.
1957a A magyar mézeskalácsosság kialakulásának kérdéséhez. DMÉ 1957. 73–82.
1957b A viaszfeldolgozás és gyertyakészítés ismeretéhez. NÉ XXXIX. 245–255.
1960 A magyar feketekerámia és kelet-európai kapcsolatai. Műv. Hagy. I–II. 165–192.
1961 Über die Frage der Typen der osteuropäischen Töpferöfen. Acta Ethn. X. 1–2. 207–210.
1986 Mézeskalácsosság Debrecenben. HBMK 46. sz.
1986a A magyar fekete kerámia. Budapest
SZABADFALVI József–VIGA Gyula (szerk.)
1986 Árucsere és migráció. HOM Népr. Kiadv. XVIII.
1963 Adatok a söprűcirok néprajzához Orosháza környékéről. Néprajzi Dolg. 10.
1968 Két összeírás a reformkori Szeged kézműiparosairól. MFMÉ 143–146.
1954 A falusi kovács a XV–XVI. században. FA 123–145.
1904 A dévai csángó-székely népviselet és táplálkozás. NÉ V. 69–84.
1909 Dévai székely-csángók házi ipara. NÉ X. 180–189.
1975 Békés megye díszítőművészete. Békési Műhely, III. 4. sz. Békéscsaba
1966 A falurendszer kialakulása Magyarországon. X–XV. század. Budapest
1969 A középkori magyar falu. Budapest
1851 Salétromtermelés Magyarhonban. A Magyar Királyi Természettudományi Társaság Évkönyve II. 1845–1846. Pest
1923–24 A „suba” és mestersége Kecskeméten. Ethn. XXXIV–XXXV. 30–39.
1931 A régi Kecskemét küzdelme a színes népviselet és a cifra gazdasági szerszámok ellen. Ethn. X1,11. 96–97.
1932a Csengettyű és kolomp a kecskeméti pásztorok kezén. Ethn. XLIII. 68–75.
1932b Szappanfőzés Kecskeméten. NÉ XXIII. 34–35.
1942 Kecskemét pásztorélete. NÉ XXXIV. 1–62.
1937 Az orosházi házikenyér. Orosháza
1979 A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban. A céhládák. Arr. 21. 167–224.
1938 A dési fazekasok mesterműszavai. Nyr XXIV.
1940 Kalotaszegi mester- és foglalkozásnevek a XVII–XVIII. századból. Ethn. LI. 188–195.
1945 Kalotaszeg régi népi fazekasságának történetéhez. Erd. Múz. 50. 122–124.
1947 Levéltári adatok a dési fazekascéh történetéhez. Kolozsvár
1971 A ’győri bokály’ és a ’győri kancsó’ erdélyi elterjedéséhez. Ethn. LXXXII. 77–79.
1976–1984 Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I–IV. Bukarest
1977 A galambbúgos nagykapu az erdélyi régiségben. Ethn. LXXXVIII. 302–328.
1954 Régi magyar bútorok I. Főúri és polgári bútorművészet. Budapest
1972 Magyarországi bútorművészet a 18–19. század fordulóján. Európai kapcsolatok és stíluskérdések. Budapest
1976 Még egyszer Révai Miklós és a győri rajziskola kérdéséhez. Ars Hungarica Supp. 207–225.
1982 A „remek” mint a stílus- és típusváltás kutatásának forrása a 18–19. század fordulójának bútorművességében. Ars Hungarica 2. 179–190.
1913 Iparfejlődés és a céhek korai története Magyarországon. Oklevéltárral 1307–1848. I–II. Budapest
1984 A Bükkalja kőbányászatához és kőfaragásához I. Bogács. In: Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II. 93–121. Miskolc
1976 Női fazekasok két hajdúsági faluban. DMÉ 1975. 479–500.
1982a Debreceni vörösmázas céhremekek. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 441–452. Debrecen
1982b Debreceni céhedények. DMÉ 1980. 227–265.
1983 Debreceni zöldmázas céhremekek. DMÉ 1981. 203–225.
{769.} 1984 Fazekasinasok és legények Debrecenben a XVIII–XIX. században. DMÉ 1982.
1985 A debreceni fazekasok díszedényei. DMÉ 1983–84. 207–237.
1986a Debreceni tálak, tányérok. DMÉ 1985. 223–239.
1986b A debreceni fazekasok családi kapcsolatai a XVIII–XIX. században. HBL évkönyv XIII. 47–59. Debrecen
1982 Két gömöri fazekasfaluról. Debrecen
é. n. Kiskunfélegyházi szélmalmok. Kiskun Múzeum Adattára 59. l. l.
1970 Kerámia a nyírbátori paraszti háztartásban. Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből 23.
1984 A drótosok. Szab. Sz. Sz. 2. 95–100.
1902–1906 Magyar oklevélszótár. Budapest
SZARVAS Gábor–SIMONYI Zsigmond
1890–1893 Magyar Nyelvtörténeti Szótár. I–III. Budapest
1984 Szőttesek Hajdú-Bihar megyében. Hajdú-Bihar megyei Néphagyományok I. Debrecen
1864 A Tisza bölcsője. Vas. Ú. 102–103, 110–111, 182–183.
1935 A hamuzsírfőzés Magyarországon. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 9. 388–396. Budapest
1961 Vidéki termelőágak és az árukereskedelem Magyarországon a XV–XVI. században. AtSz III. 309–343.
1604 Szenczi Molnár Albert: Dictionarivm Latinovngaricvm. [2. rész:] Dictionarivm VngaricoLatinvm. Nürnberg, 1604; Hanau 16112.
1886–1911 Miskolcz Város Története és Egyetemes Helyirata. I–V. Miskolcz
1889 A habánok Magyarországon és a habán majolika. Művészi Ipar IV. 161–176.
1905 A magyar viselet történeti fejlődése. Budapest
1972 Szőttes és varrottas munkák. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1972: 153–216.
1974 Szőttes és varrottas. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1974: 124–178.
1978 Szőttesek és varrottasok. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1978: 145–192.
1981 Szőttesek, varrások-hímzések. Itt: Kós–Szentimrei–Nagy 1981: 177–291.
1959 A mohácsi fazekas és korsós mesterség. Népr. K. IV. 43–73.
1900–1913 Hód-Mező-Vásárhely története. I–IV. Hódmezővásárhely
1590 Nomenclatura Dictionarium Latino-ungaricum. Debrecini
1863 Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. I. Pest
1908 Miriszló község tárgyi néprajzának vázlata. NÉ IX. 35–50.
1909 Erdély régi tűzhelyei. NÉ X. 2–9.
1983 Adatok a gyomai és mezőberényi malmokról (a XIX. század első feléből). BÉ 3. 370–376.
1988 Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában. 1700–1848. Kaposvár
1938 A debreceni országos vásárok története. A Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem Történelmi Szemináriumának közleményei 7. Budapest
1901 Kopjafák (temető-fejfák) a Székelyföldön. NÉ 11. 115–121.
1909–1910 A kapu a Székelyföldön. NÉ X. 40–55, 97–101, 167–178; XI. 27–31.
1893–1901 Magyar Tájszótár. I–II. Budapest
1982 Adatok Siklós társadalmának 19. századi fejlődéséhez (1800–1870). In: A siklósi Vár- és Múzeumbarát Kör Tudományos Emlékülése 1982. március 15-én. 25–30. Siklós
1949 A kender és feldolgozója Kemencén. Ethn. LX. 182–221.
1950 Minőségi csoportok, mennyiségi egységek és a fonalrendezés számolási rendje a kenderfeldolgozásban. Ethn. LXI. 29–54.
1951 Az Országos Néprajzi Múzeum Guzsalygyűjteménye. Budapest
1954 A bodrogközi függőleges szövőszék rekonstrukciója. NÉ XXXVI. 195–199.
1956 Népi lenfeldolgozó eljárások a Dunántúlon. Népr. K. I. 14–25.
1962 A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése. NÉ XLIV. 203–287.
1972 Alakuló munkaeszközök. A magyar népi kenderrost-megmunkálás. Budapest
1972a A falusi takácscéhek Magyarországon. Ethn. 250–265.
1963 A XVIII. századi magyarországi hamuzsírfőzés technológiája. TtSz II. 110–116.
1976 Vásártörténet – hídi vásár. Debrecen
1971–72a Adalékok a kőszegi gombkötő céh történetéhez (1719–1763). Savaria 5–6. 377–394.
1971–72b Kőszegi gombkötőmesterek és műhelyek a céh keletkezésétől megszűnéséig. Savaria 5–6. 395–417.
1978 Prímitiv faltechnikák az illancsi tanyák népi építkezésében. Cumania V. 143–157.
1982 A réti mészkő a Duna–Tisza közi építészetben. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 159–171. Debrecen
1986 A tanyák és a város árucsere kapcsolata: tanya–város migráció. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 89–98.
1987 Népi építészet a Duna–Tisza közén. Debrecen
1955 Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest
1977 Házi kenyérsütés, kenyérsütögetők, kisipari kenyérsütés Szentesen. MFM NA 645–77.
1933 A gyékény feldolgozása és eszközei a Bihar megyei Sárréten. DSz 392–408.
1959 Rokkások Békés megyében. Körös Népe. Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 1. Békéscsaba
1974 Bútorok. Békés megye néprajza 3. Békéscsaba
1975 Kožuch slovákov v békéšskey župe. A Békés megyei szlovákok ködmöne. In: A magyarországi nemzetiségek néprajza. A magyarországi szlovákok néprajza. 135–164. Békéscsaba
1977 A Déri-gyűjtemény két faragott, festett széke. DMÉ LVIII. 291–303.
1981 A Déri Múzeum XVII–XVIII. századi festett asztalos bútorai. DMÉ 273–280.
1987 Népi kerámikák. In: Gecsei Lajos–Köteles Lajos (szerk.): A tárgyi néprajz Békés megyei emlékei. VIII. 143–148. Békéscsaba
1943 Fakitermelés és szénégetés Székelyvarságon. NÉ XXXV. 32–55.
1964 Hamuzsírfőzés a Zempléni hegységben. TtSz III. 251–261.
1977 Habán edények észak-magyarországi református tamplomokban. HOMÉ XVI. 85–103.
1978 Habán késcsinálók Debrecenben. MKur. 26. 10–12.
1980 Doromb, fúró, iszkába. Debreceni fémműves cigányok. É. T. 6. sz. 620–622.
1982 Szappanfőzők Debrecenben. É. T. 37. sz. 1189–1191.
1984 Debrecen ipara 1693-ig. In: Szendrey István (szerk.): Debrecen története 1693-ig. Debrecen története 1. 411–470. Debrecen
1953 A képmutogatás kérdéséhez. Ethn. LXIV. 87–103.
1957 Adatok a hajómalmok Körös menti elterjedéséhez. Népr. K. 3–4. sz. 343–347.
1958a A borgátai községi alkalmazottak (kovácsok, éjjeliőrök) szerződése 1840–1846. Népr. K. III. 1–2. sz. 329–335.
1958b Dohánytermesztésünk egy eddig ismeretlen eszközéről (A luklocsoló). Né XL. 241.
1965 A tüskeborona készítése és használata Várongon. NÉ XLVII. 315–328.
1975 A paraszti szerszámok előállításának történetéhez. Hombáros szerződés 1845-ből. Ethn. LXXXVI. 375–377.
1976 Vásári históriások. In: Szőllősi (szerk.) 1976: 291–320.
1899a A máramarosi sóbányák 1551/2 és 1600/1-ben. MGtSz VI. 192–195.
1899b Erdélyi görög kereskedők 1701-iki szabadalomlevele. MGtSz VI. 286–287.
1899c A Fuggerek mint marhakereskedők. MGtSz VI. 335–336.
1900 Marhakereskedésünk a keleti kompánia kezében. MGtSz VII. 479–480.
1904 Hajóépítők telepítése Magyarországba a XVI–XVII. és XVIII. században. MGtSz 81–116.
1906 Osztrák határvásárok a XVI. század első évtizedében. MGtSz XIII.
1907 A magyar malom II. Sz 41. 236–249.
1915–1917 Rajzok a török világból. I–III. Budapest
1929 Régi sóvágóinkról. In: Emlékezzünk eleinkről. 69–78. Budapest
1932 A kertek termésének feldolgozása a XVI. és XVII. században. Bud. Sz. 224. 26–54.
1961 Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. Sajtó alá rendezte Benda Kálmán. Budapest
1936 A Kiskunság népi állattartása. Budapest
1942 Adatok a Bakony erdei életéhez. NÉ XXXIV. 164–172.
1946 Az Alföld néprajzi kutatásának kérdései. Az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve I.
1948 Néprajzi életünk kibontakozása. A Népkutatás Kézikönyve I. Budapest
1955 Az anyagi kultúra néprajzi vizsgálatának tíz éve (1945–1955). Ethn. LXVI. 5–56.
1983 Vásárhely helye a magyar népi kultúra fejlődésében. (Nagyrelictum – nagy mezőváros.) In: Kiss Lajos Emlékkönyv. 85–138. Hódmezővásárhely
é. n. Életpályám. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Czibor János. Budapest
1978 A balavásári nagyvásárokról. In: Népism. Dolg. 178–185.
1982 Gyergyó történeti néprajza. Bukarest
1982a Az állati termékek hasznosítása Gyergyóban. In: Tarisznyás 1982: 79–104.
1982b A vízhasználat és vízimolnárság gyergyói emlékei. In: Tarisznyás 1982: 105–133.
1982c Kőfaragás. In: Tarisznyás 1982: 158–159.
1982d Az árucsere néprajzából; gyergyói szekeresek, tutajosok, vásárosok. In: Tarisznyás 1982: 167–186.
1949 A hódmezővásárhelyi széldaráló. Ethn LXI. 276–277.
1958 Vásárhelyi híres vásárok. (Adalékok Kiss Lajos munkájához a XVIII. századból.) Népr. K. III. 4. sz. 344–357.
1976 A vásár és jogi népszokásai. In: Szőllősi (szerk.) 1976: 333–383.
1979 Baranyai ácsolt ládák a Janus Pannonius Múzeumban (Gyűjteményismertetés). JPMÉ XXIV. 251–265.
1968 A kocsi története. Budapest
1979 Az üst. In: MNL V. 442–444.
1988 Wallfahrtsgeschenk, Marktgeschenk. In: Lukács (Herg.) 1988: 141–143.
1886 A jánosfalvi római kőbánya és annak három falképe Udvarhely megyében. AÉ 21–26.
1898 Római kőbányászat Porolissum közelében Szilágy megyében. AÉ 118–124.
1970 A vilonyai malmok története. VMMK 9. 85–88.
1968–1969 Geschichte des Kostüms. Die europäische Mode von den Anfängen bis zur Gegenwart. Berlin
1922 Le costume en Orient. Berlin
1925 Osteuropäische Volksstrachten. Berlin
1961 Az ásványi aranyászok technikája. Arr. III. 177–188.
1965 A győri szíjgyártó és nyerges mesterek munkái a XVII–XX, századokban. Arr. VII. 365–374.
1966a Adatok a győri szíjgyártó és nyerges mesterek történetéhez. Arr. VIII. 151–166.
1966b Igás lószerszámok a Kisalföldön. NÉ XXI. 223–236.
1967 Kumetok a Kisalföldön. Ethn. LXXVIII. 176–188.
1973 Győri fémművesek. Arr. XV. 227–240.
1975 Szigetközi Krónika. Mosonmagyaróvár
1980 Molnárok. In: Szigetköz. 64–76. Budapest
1983 Kovácsmunkák a Kisalföldön. Kézirat. Győr
1984a A győri köszörűs mesterség. Kézirat. Győr
1984b Egy hédervári ezermester. Kézirat. Győr
1985 Kisalföldi kocsik, szekerek szakszókincsének nyelvatlasza és szótára. Magyar csoportnyelvi dolgozatok 22. Budapest
1966 Contribuţii la studiel meşleşugurilor in lemn de la Budureasa (regiunea Crişana). Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei pe anii 1962–1964. 367–385.
1971 Korondi sokadalmak. Hargita Kalendárium 1972. 142–144. Csíkszereda
1983 A korondi fazekasság története. Ethn. XCIV. 599–614.
1985 Komárom kereskedelme a 16–18. században. Új Mindenes Gyűjtemény 4. 169–194. Budapest–Bratislava
1839 Napraforgó míveléséről. Gazdasági Tudósítások 8. 31–34. Pest
1967 Régi festett asztalosmunkák a XV–XIX. században. Budapest
1968 Magyarországi festett famennyezetek és rokonemlékek a XV–XIX. századból. Budapest
1965 Narodna keramika u Yugoslavija. Etnologiski Pregled 6–7. 39–48. Beograd
1969 Ceramique populaire en Yougoslavie. In: Congrès International des Sciences Anthropologiques et Ethnographiques. 149–165. Moscou
1926 Kapubálványfejek. NÉ XVIII. 169–178.
1975 Szőrmésbőrök tisztítása és konzerválása. Múzeumi Műtárgyvédelem 2. 199–214.
1988 A magyar népi szűcsmunka technológiájához. Kézirat
1982 A magyar tímárságok bőrgyárakká alakulásának folyamata (1848–1918). TtSz XIII. 175185.
1987 Elfelejtett technológiák. Bőr- és Cipőtechnika, 36. sz. 304–308. Budapest
1957 Régi pécsi tímárságok. Pécsi Műszaki Szemle, 4.
1979 Anyag és technika Makó népi építészetében. MFMÉ 1976/77–1. 171–232.
1962 Népi építőmesterek nyomában II. Műemlékv. 166–169.
1971 Az Őrségek népi építészete. Budapest
TÓTH József–DÖVÉNYI Zoltán– MOSOLYGÓ László
1975 A vonzáskörzet-kutatások és a gazdasági körzetesítés kapcsolata. Földr. K. XXIII. (XCIX.) 347–354.
1981 Miskolci statutumok 1573–1755. Miskolc
1977 Schiszler Károly kádármester Szekszárdon. AtSz 199–218.
1974–1978 Tîrgurile din Oradea. Biharea, H. (1974) 83–106; IV. (1976) 125–160; VI. (1978) 105–148.
1935 A mezőségi magyar viselet. NÉ XXVII. 65–76.
1868 A Tiszamenti népéletből. In: Nagy Miklós (szerk.): Magyarország képekben. II. 189–192, 244–248, 251–252. Pest
1968 Die Trachtenlandschaften der Siebenbürger Sachsen. Marburg
1980 Szer monostorától Ópusztaszerig. Budapest
1975 Nézzük meg együtt… A „teljes cifrát”, a „félcifrát”, a „negyedcifrát” – és ami mögöttük van. Művészet, 9. 37–39.
1980 A kisbéri szíjgyártás szakszókincse. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 3. Budapest
1947 Olajüttetés Felsőháromszéken. In: Gunda Béla (szerk.): Miscellanea Ethnographica I. Erdélyi néprajzi tanulmányok 9. 69–73. Kolozsvár
1959 Niektoré údaje k etnografickému štúdiu Juhozemplínskej Slovenskej obce Háromhuta (Mad’arsko). SI. Nár. VII. 2. 241–276.
1960 Ősi famegmunkáló eszköz népi használatban. DMÉ 1958–1959. 127–139.
1969 Slovak Itinerant Artisans in Hungarian Folk-Plays. Ethnologia Slavica I. 143–156. Bratislava
1986 Vásári szórakoztatók, vándor mulattatók és a vásárt megjelenítő népi játékok. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 29–38.
1954 Slovácké kožichy ve sbírkach Moravského Musea. Acta Musei Moraviae, 98–124.
1959 Adatok a dunántúli aranymosás történetéhez. Arr. I. 74–78.
1961 Az aranymosás néhány módszere. Arr. III. 161–176.
1966 Aranymosók és felszereléseik. NÉ XX. 203–221.
1958 A korai magyar történet néhány kérdéséről. Sz 1–4. sz. 265–345.
1987a A bútor története. Budapest
1987b Bútorművesség. In: Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. 284–290. Budapest
1942 Olajütők Veszprém vármegyében. Ethn. LIII. 113–123.
1948 Népünk természetismerete. Budapest
1959 Szentgál, egy bakonyi falu néprajza. Budapest
1960 A lábbelikészítés múltjából Veszprém megyében (I. Csizmadia. II. Varga. III. Cipész. IV. Kapcás). Cipőipari Dokumentáció, nov. Budapest
1961a A Bakony vidéki bőrfeldolgozó ipar emlékei. Régi tímármesterség Veszprém megyében. I. A tobakmesterség. II. A tímármesterség. Cipőipari Dokumentáció, okt. Budapest
1961b A veszprémi tobak mesterség. TtK 532–535.
1974 Tótkomlós népi építkezése. BMMK 3. 135–210.
1975 Újabb adatok a bakonyi és Balaton melléki olajütőkhöz. Ethn. LXXXVI. 624–632.
1937 Adatok a pajtavázak felállításának és kész pajták költöztetésének mechanikájához. NÉ XXIX. 333–337.
1980 Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon I. MMgMK 197880. 351–371.
1983 Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon II. MMgMK 1981–1983.349–369.
1973 Mal’ované truhly v Gemeri. In: Pranda, Adam (red.): Gemer, národopisné štúdie 1. 107–129. Rimavská Sobota
1981 Árpádkori kovácsműhely Csatáron. VEAB Értesítő, 3. 123–131.
1984 A pásztói oskolamester háza. É. T. XXXIX. (44.) 1394–1396.
1973–74 A szekszárdi Béri-Balogh Ádám Múzeum szakcsi fehéredényei. SzBMÉ 1–2. 203–232.
1942 A debreceni csizmadiák céh- és műszavai. Dolgozatok a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből 18. Debrecen
1977 Életforma és anyagi műveltség. Bukarest
1982 A mosonszentmiklósi tiprómalom. Budapest
1979 A kolomp. In: MNL III. 241–242.
1981a Ipari termelés, a társadalom iparos rétegei. In: Rácz István (szerk.): Debrecen története 1693–1848. 11. 309–351. Debrecen
1981b Néhány debreceni céhes iparág termelése a XVIII. század végén. In: IV. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1980. december 1–2. 12–15. Veszprém
1986 Debreceni szíjgyártók. HBMK 45.
1962 A magyar népi építészeti vizsgálatok napjainkban. Ethn. LXXIII. 177–205.
1965 Az uszódi hajómalom. NÉ XLVII. 305–313. és melléklet
1961 Régi magyar lábbeliviseletek. Cipőipari Dokumentáció, okt. 133–154. Budapest
1980 A vásárosok hagyományos beszállóhelyei Bánffyhunyadon. In: Népism. Dolg. 176–190.
1983 Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai. MMgMK 1981–1983. 371–382.
1805 A Tiszát a Dunával öszve kaptsoló új hajókázható tsatorna. Szeged
1939 A kaskötés Békésen. NÉ XXXI. 41–48.
1938 Mézesbábsütőformák faragása a Tiszántúlon. NÉ XXX. 102–110.
1977 Kalotaszegi fazekasság. Bukarest
1983 A nagyenyedi fazekasok céhlevele 1648-ból. In: Népism. Dolg. 82–93.
1971 Egy debreceni kismesterség a kapitalizmus korában. DMÉ 283–288.
1595 Dictionarium quinque… linguarum… Velence
1975 Miskolci vízimalom a XIV–XIX. században. HOMK 14.14–20.
1986 Az üveghuták felvevő piaca a 18–19. században. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 129–133.
1980 A Bükk-hegység szlovák meszeseinek kereskedőútjai az Alföldre. Ethn. XCI. 252–258.
1984a Árucsere. (Adatok egy termelési táj körülhatárolásához). In: Szabadfalvi József–Viga Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. 171–188. Miskolc
1984b Vymena tovaru. In: A magyarországi szlovákok néprajza 5. 207–228. Budapest
1985 Kőmunkák egy bükkaljai faluban. Studia Folkloristica et Ethnographica 17. Debrecen
1986a Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc
1986b A gyümölcs a népi árucserében. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 175–195.
1943 A kender termelése és feldolgozása Bálványosváralján. NÉ XXXV. 150–172.
1919 Arany népe. (Arany tárgyi néprajzának vázlata.) Nagyvárad
1920 Erdélyi magyarság. Népművészet. Budapest
1925 Dunántúli bútorok 1. Székek. Magyar népművészet 6. Budapest
1926 A pávaszem. NÉ XVIII. 24–27.
1929 Adatok a székelykapu történetéhez. NÉ XXI. 65–88.
1932 Tiszafüredi cserépedények. Momumenta Hungariae Ethnologica A. 1. Néprajzi emlékek 2. Budapest
1934 Díszítőművészet. In: A magyarság néprajza. II. 274–395.
1932 A székely bokály. Adalékok Udvarhelyszék néprajzához. NÉ XXIV. 122.
1980 Nagyenyedi csempés tüzelők a XVIII. században. In: Népism. Dolg. 87–91.
1988 Pannonischen Volklorwarenaustausch. In: Lukács (Herg.) 1988: 144–149.
1965 A fazekaskorong és alkatrészei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények IX. 107–123.
1911 A mezőtúri céhek élete. Művelődéstörténeti értekezések 54. Szentgotthárd
1954 Der Blaudruck in der slowakischen Volkskunst. Prag
1968 Banished for Faith. Freemen S. Dakota
1892 Az agyagipar technológiája. Budapest
1905 Az agyagművesség. In: Ráth György (szerk.): Az Iparművészet Könyve. II. 507–628. Budapest
1825 Der vollständiger Kenner der Eisenwaaren und ihrer Zeichen … Graz
1981 Faragott mézeskalácsformák. Budapest
1871 Kassa város parketkészítése [barchendkészítése] a XV. század kezdetén. Pest
1908 Cseremisz néprajzi megfigyelések. NÉ IX. 91–125.
1902 Magyar czukoripar fejlődése. I–II. Budapest
1982 Möbel Europas. Von der Romanikj bis zur Spätgotik. München
WINKELMANN, Friedhelm–GOMOLKA-FUCHS, Gudrun
1987 Frühbyzantinische Kultur. Leipzig
1928 A soproni pékek és mészárosok élete a XVI–XVIII. században. História, 7–8. sz. 76–96.
1971 Red. Charleston, Robert J. London
1980 A vízimalmok nyomában. EA P 198/80.
1983 A nagyteveli malomberendezés. In: Téka 1. 7–9. Budapest
1978a Krasznai vásár. Falvak Dolgozó Népe, XXXIV. 14. sz. Bukarest
1978b A (körösfeketetói) vásárban. Falvak Dolgozó Népe, XXXIV. 45. sz. Bukarest
1980 Feketetó ’80. Falvak Dolgozó Népe, XXXVI. 44. sz. Bukarest
1927 Russische (Ostslawische) Volkskunde. Berlin–Leipzig
1964 Ormánsági fejfák. JPMÉ 1963. 277–295.
1972 Bemutatjuk a bakócai gelencséreket. Baranyai Művelődés, dec. 68–70. Pécs
1934 A Képes Krónika miniatürjei viselettörténeti szempontból. In: Petrovics Elek Emlékkönyv. 59–70. Budapest
1897 Kaukázusi és középázsiai utazásai. I. Budapest
1972 Velence szarvasmarhaimportja az 1624–1647-es években. AtSz 14. 387–397.
1906 A patkó eredetéről. MGtSz 13. 55–69.
1969 Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest
1928 A kálvinizmus és a művészet Debrecenben. A debreceni temetők művészete. Debrecen
{777.} 1936 Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház belseje. Debrecen
1938 A debreceni viselet a XVI–XVIII. században. Ethn. XLIX. 75–108, 287–315.
1975 Népi szórakozások a reformkori Pest–Budán. Budapest
1899 Szelestey Miklósné végrendelete 1558-ból. Nyr XXVIII. 21–23.
1960 A formaöntés lényege és története. Budapest
1962 A sovány és kövér agyag elnevezéseihez. Studia Universitatis Babes–Bólyai. 49–54.
1978 Disznóölés Magyarón. In: Népism. Dolg. 107–117.
| FÜGGELÉK | TARTALOM | RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE |