| KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS | TARTALOM | A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE |
1944 A magyar jobbágyság története. 2. kiad. Budapest
A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére (Szerk. HALÁSZ Péter) Budapest, 1991
1988 A szolnoki szandzsák 1591–92. évi összeírása. I. Zounuk, 3. 221–296. Szolnok
1933 A csallóközi halászat története. Komárom
1991 Adatok a ditrói tutajozás és szekeresség történetéhez. In: A Duna menti népek … 385–392.
1994 „...A kártékony madar fejek administraltattak s el is temettettek.” KJNTÉ 2. 291–299. Kolozsvár
1978 A tiszai fahajók építése és szakszavai. Néprajzi Múzeum EA P. 97/1978.
1993–94 Kisszerszámos halfogás a Tiszán és a Bodrogon. Halászat, 86. évf. 2. sz. 78–79, 3. sz. 117–119, 4. sz. 162–164; 87. évf. 1. sz. 11–14.
1903 Vándor-utam Ázsia szívébe. Budapest
é. n. Malerische Donaureise vom Ursprunge bis Belgrad. I–IV. Wien
é. n. Festői megtekintések Budára és Pestre. Wien
1845 Buda - Pest. Előadva 32 eredeti rajzolatban. Pesten
1971 Ŀudový transport v strednom Zemplíne. Sl. Nár. XIX. 377–410.
1957 A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. NÉ XXXIX. 49–69.
1958 A lótej erjesztése és fogyasztása Bogyiszlón. Népr. K. III. 1–2. 228–230.
1961a Pekmez. Adatok törökkori szőlőkultúránk ismeretéhez. MTA Dunt. Kt. 87–95. Pécs
1961b Viehhaltung in einem Überschwemmungsgebiet der Donau im 18–19. Jahrhun-dert (Sárköz, Ungarn). VHO 581–608.
1962 Formen des albanischen Weinbaues. Acta Ethn. XI. 293–375.
1964 A Duna menti gyümölcsöskertek. Adatok a magyarországi déli Duna-szakasz népi gyümölcskultúrájának ismeretéhez. MTA Dunt. Ért. 1963. Pécs
1965 A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és a XIX. században. Dun. Dolg. 3. Pécs
1968 A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig. I. rész. Kny. az MTA Dun. É. 1967–68. Dun. Tud. Gyűjt. 90. 315–337. Budapest
1969a Wald-Viehhaltung in Ost-Trasdanubien. VwH 391–401.
1969b The Maiden’s Fair. Makedonski Folklor. II. Skoplje
1970a A fok és jelentősége régi vízgazdálkodásunkban. In: KÁZMÉR Miklós–VÉGH József (szerk.): Névtudományi előadások. 224–228. Budapest
1970b A paraszti halászati jog a Duna mentén Tolna és Baranya megyében. Ethn. LXXXI. 316–326.
1970c A Duna menti árterületek népi gazdálkodása, Tolna és Baranya megyében. MTA Kézirattár D. 4748
1970d A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig. II. rész. Klny. Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből. Dun. Tud. Gyűjt. 100. 153–191. Pécs
1971 Állattartás. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 327–360. Tápé
1972 Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. In: RÚZSÁS Lajos (szerk.): Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Dun. Tud. Gyűjt. 107. 123–167. Budapest
1973 A Sárköz és a környező Duna menti települések ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. VTF 6. Budapest
1975 Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tan. Tm. Tört. VII. Szekszárd
1976a Fischerei und allgemeine Wirtschaft in den Überschwemmungsgebieten Ungarns. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 59–64. Baja
1976b A mohácsiak halászata a XVIII. és XIX. században. Baranyai helytörténetírás. 339–347. Pécs
1980 Néprajzi csoport, kistáj, régió. NK–NT XI–XII. 39–59.
1982 Népi kultúra és életmód. In: FÜZES Miklós (szerk.): Sásd. 505–545. Sásd
1985 Obstkultur des ungarischen Volkes. CIFU 6. 109–114. Studia Hungarica. Syktyvkar
1997 Nyájszervezet – csordatartás. In: Honfogl. és népr. 85–94.
ANDRÁSFALVY Bertalan–ROKK, Zojzi
1962 Formen des albanischen Weinbaues. Acta Ethn. XI. 293–373.
1972 Lidové nástroje řičního rybařství v Československu a přilehlých oblastech. Vĕdecké práce Zemĕdĕlského Muzea 12. 175–260.
1963 A földművelő gazdaság ökonómiai típusainak meghatározásához a XIX–XX. század fordulóján. AtSz V. 338–360.
1935 A magyar pásztorkutyák terminológiája, jellegleírása és standardja. DSz IX. 163–170.
1936 A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták. Budapest
1977 Gesta Hungarorum. (Ford. PAIS Dezső. Bev. és jegyz. GYÖRFFY György) Budapest
1916 Pescăria şi pescuitul în România. Bucuresti
1934 Az Alduna haltermelésének biológiai alapjai és mechanizmusa. (Ford. SCHILLER Rezső) Budapest
1991 Kézikönyv a sporthorgászatról. H. n.
1972 Metamorphosis Transylvaniae azaz Erdélynek változása (1736). Budapest
1987 A tanyásodás egyedi esete: a méheskertek (vagy méhkertek). AtSz XXIX. 317–327.
1968 Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. Budapest
1979 Az etnobotanika jelenlegi helyzete Burgenlandban. Orvostörténeti Közlemények, Suppl. 11–12. Népi orvoslás Magyarországon. 103–111. Budapest
1959 A lónyai vizek néprajza. Népr. K. IV. 3. sz.
1965 Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest
1986 Adalékok az 1840-es évek gabonakereskedelmének történetéhez. AtSz XXVIII. 262–272.
1984 Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest
1978 A lovas íjásztól a sarkantyús lovagig. In: SZOMBATHY Viktor (szerk.): Régészeti barangolások Magyarországon. 258–274. Budapest
1951 A magyar paraszti mészégetés kutatása. MTA Társ. K. Muzeológiai sorozat I. 2. 283–330.
1968a A mészégetők életmódja a Bükk hegységben. EMÉ VI. 267–287.
1968b Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. NÉ L. 67–91.
1983 Hegyek, erdők, emberek. In: SÁNDOR András (szerk.): Kilátás a kövekről. Bükki Nemzeti Park. 333–349. Budapest
1991 Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez. Agria XXV–XXVI. 459–498. Eger
1959 A tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse. EPFF 121. Eger
1960 Újabb adatok a tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincséhez, történetéhez és irodalmához. EPFF 193. Eger
1994 A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés múltja. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 529–552. Szentendre
1838 A’ háztartás’ és mezei gazdaság’ tudománya. I–II. Debrecen
1844 Debreczen mint van ’s jövendője. Debrecen
1940 A debreceni cívis földművelésének munkamenete és műszókincse. Debrecen
1946 Adatok a régi erdélyi méhészethez. Erd. Múz. LI. 127–129.
1949a A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethn. LX. 24–45.
1949b A vontatószekér keletkezésének és elterjedésének kérdése. Ethn. LX. 286–292.
1955 Adatok a Békés és Csongrád megyei részesmunka és ledolgozás kérdéséhez (1850–1944). Ethn. LXVI. 187–224.
1956 A kévébe kötött szálasgabona összerakása és számolása. Ethn. LXVII. 401–442.
1957 A vadméh befogása Abaújban. Népr. K. II. 1–2. sz. 148.
1960 A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Budapest
1961 Furmint. Nyr LXXXV. 94–96.
1963 Karcsai mondák. ÚMNGy. XI. Budapest
1964a Földművelés a Hegyközben. Mezőgazdasági tanulmányok 1. Budapest
1964b Kezdetleges gabonatisztító eljárások. MMgMK 41–60.
1968 A magyarországi faekék főbb típusai. MMgMK 157–196.
1970a Földrajzi neveink és a földhasználati módok. Nyelvtud. Ért. LXX. 209–213.
1970b A magyar ekés földművelés kezdetei. MMgMK 45–68.
1971 V-shaped Plough-Slide in the Carpathian Basin. In: Studia... 157–174. Debrecen
1972a Haupttypen der Holzpflüge in Ungarn im 18. und 19. Jahrhundert. In: BALASSA, Iván (Red): Getreidebau in Ost- und Mitteleuropa. 441–485. Budapest
1972b Kérdőív a hagyományos palóc szántóföldi földművelés kutatásához. Palóc Kutatás - Módszertani Közlemények XV. Eger
1972c Randbeschlagene Holzspaten in Mittel- und Osteuropa. In: Festschrift für Robert Wildhaber zum 70 Geburtstag. Basel
1973a Az eke és szántás története Magyarországon. Budapest
1973b Möglichkeit der Erforschung der frühesten Pflugbenutzung in Mitteleuropa. MMgMK 33–37.
1973c Makkoltatás a Kárpát-medence északkeleti részében a XVI–XIX. században. Ethn. LXXXIV. 53–79.
1973d A szőlőművelés és borkezelés változása a XVI–XVII. században Tokaj-Hegyalján. AtSz XVI. 1–12.
1973e A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez. HOMÉ XII. 285–320. Miskolc
1974a Mivel járulhat hozzá a néprajztudomány a honfoglaló magyarság életmódjának kutatásához. Ethn. LXXXV. 575–585.
1974b Die Verbreitung der Kehrpflüge in Europa. In: In memoriam Antonio Jorge Dias. 39–59. Lisabon
1975a Lápok, falvak, emberek. Bodrogköz. Budapest.
1975b Jankó János 1868–1902. A múlt magyar tudósai. Budapest
1975c The Earliest Plaughsheres in Central Europe. Tools and Tillage. Vol. II. 242–255.
1976 Wiedeketten (Pflugketten) in der Römerzeit. Mannus XLII. 89–93.
1979a A gépesítés kezdetei az európai mezőgazdaságban. In: GUNST Péter (szerk.): Mezőgazdaság, agrártudomány, agrártörténet. 303–316. Budapest
1979b Die Pflugschäre in Ungarn. In: Etnografszki i folkloriszticsni izszledvanija. 125–133. Szófia
1981a Az aratógazda. Ethn. XCII. 533–548.
1981b A munkaeszközök kutatásának ikonográfiai forrásai. MMgMK 3–18.
1982 Aratómunkások Magyarországon 1848-ig. MTA NyIK XXXIII. 235–289.
1985a A néprajztudomány és a magyar őstörténet. In: SZOMBATHY Viktor (szerk.): Az őshazától a Kárpátokig. Budapest
1985b Az aratómunkások Magyarországon 1848–1944. At. Tan. 13. Budapest
1987 Egy talajmegmunkáló eszköz: a hasogató Európában. MMgMK 341–373.
1989 A palócok földművelésének jellemzői. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. III. 17–202. Eger
1990 A magyar gabonatermelés néprajza. Néprajz egyetemi hallgatóknak 7. Debrecen
1991a A henger és használata. MMgMK 95–126.
1991b Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Történeti-néprajzi tanulmány. Tokaj
1991c A harmatkása. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 147–162. Debrecen
1994a A megszántott föld elegyengetése: a rögtörő. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): In memoriam Sztrinkó István. Folk. Etn. 85. 135–152. Debrecen
1994b Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 423–457. Szentendre
1994c A futóhomok telkesítése. MMgMK 89–107.
1994d A magyar földművelés emlékei a 9–10. századból. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. 235–246. Budapest
1996 Adatok a székelyföldi kepe és oszpora kérdéséhez. In: KOVÁCS András–SIPOS Gábor–TONK Sándor (szerk.): Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára 14–24. Kolozsvár
1997a A gabona vetőmag kiválasztása és előkészítése. AtSz XXXIX. 11–62.
1997b A borona néhány jelentése. In: KISS Gábor–ZAICZ Gábor (szerk.): Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. 24–28. Budapest
1997c Hagyományos időjóslás és időmágia Magyarországon a 18–20. században. HOMÉ XXXV–XXXVI. 567–592. Miskolc
1998 Borona és boronálás. Agria XXXIV. 213–257. Eger
1999 A gabona kézi vetése Magyarországon. HOMÉ XXXVIII. 1011–1063. Miskolc
1970a Kéziratos méhészkönyveink egyik típusa: a nagyváradi méhészkönyv. AtSz XII. 394–409.
1970b Élőfás méhtartás a Kárpát-medencében. Ethn. LXXXI. 531–544.
1971 Méhesek a Hegyközben és a Bodrogközben. NÉ LIII. 83–104.
1973 A hegyközi és a bodrogközi méhészet. A méhtartás évi menete. In: Diss. Ethn. I. 113–150. Budapest
1982 A kazári népi erdőgazdálkodás munkamenete és szakszókincse. M. Csny. Dolg. 14. Budapest
1998 A magyar pálinka. Budapest
1989 Nyelvünk a Duna-tájon. Budapest
1967 A pusztai csárdák élete a nádudvari határban. Ethn. LXXVIII. 268–271.
1942 Adatok Háromszék vármegye néprajzához. Sepsiszentgyörgy
1980 Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Budapest
1971 A kutya a X–XII. századi magyar hitvilágban. MFMÉ 1971/1. 295–315.
1956 A szegedi galambászat. Népr. K. I. 26–48.
1957 Szegedi Szótár. I–II. Budapest
1959 A szegedi paprika termesztése. Ethn. LXX. 139–170.
1962 A szegedi paprika. Budapest
1971 A régi szegedi pákászok és madarászok. MFMÉ 1971/1. 119–139. Szeged
1976 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. I. rész. MFMÉ 1974–75/2. Szeged
1977a A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. II. rész. MFMÉ 1976–77/2. Szeged
1977b Ünnepi kalendárium. Budapest
1980 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. III. rész. MFMÉ 1978–79/2. Szeged
1913 A bolgár rendszerű öntözéses zöldségkertészetek szervezése Magyarországon. MgSz XXXI. 98–100.
1926 A magyar solymászat története. Nimród Vadászújság, XIV. 357–361, 381–385, 400–401, 420–421, 441–442, 462–464.
1899 Ló-orvosságok és kuruzslások a XVI. századból. MGtSz VI. 215–222.
1968 Magyarország nevezetes fái. Budapest
1936 Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. A vákáncsosok. DMK 6. 1–16. Debrecen
1938 A jószág teleltetése Debrecen környékén. DMK 12. Debrecen
1943 A hortobágyi pásztorkodás történelmi múltja. NÉ XXXV. 97–112.
1957 A gabona betakarítása a XVI–XVII. században. Ethn. LXVIII. 270–291.
1958 Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXIX. 535–566.
1959a Formen der extensiven Viehhaltung auf den Pussten von Debrecen. VHO 465–503.
1959b Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból. Ethn. LXX. 291–312.
1959c Marhadög és orvoslása Debrecenben a XVIII. században. Népr. K. IV. 1–2. 303–309.
1960 A magosligeti málévetőgép. JAMÉ III. 219–222. Nyíregyháza
1961a Adatok a román pásztorok XVIII. századi alföldi legeltetéséhez. Műv. Hagy. III. 213–218. Debrecen
1961b Különleges növénykultúrák a magyar mezőgazdaságban 1850–1945. Nyíregyháza
1962 Az alföldi tanyásgazdálkodás az 1830–1840-es években. AtSz IV. 617–633.
1963 Almáskertek a Szamos mentén. ÉT XIII. 43. sz. 1359–1363.
1965/1972 A paraszti gazdálkodás és termelési technika. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában I. 349–428. Budapest (2. kiadás: 1972)
1965–66 A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXVI. 161–186, LXXVII. 74–92, 229–253.
1972 Geräte und Verfahren der Ernte in den zentralen Gebieten des Karpathen-beckens in 19. Jahrhundert. In: BALASSA Iván (Red.): Getreidebau in Ost- und Mitteleuropa. 529–559. Budapest
1973 A parasztság művelődése a két világháború között. Budapest
1980 Egy tőkés tanyás gazdaság a 19. század második felében. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 272–312. Budapest
1986 Debrecen mezőgazdálkodása a XVI. századtól az első világháborúig. DSz V. 3–17.
1836 Tanakodás az ekéről. Pest
1976 Az állathangutánzó igék, hívogatók és terelők somogyi nyelvatlasza. Budapest
1986 Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. JAM Kiadv. 21. Nyíregyháza
1903 Oláh Miklós Hungáriája. Oláh Miklós Hungáriája mint művelődéstörténeti kútfő. Művelődéstörténeti értekezések 8. Budapest
1938 Magyarországi sertésfajták és -hibridek. Budapest
1912 A félhajó. NÉ XIII. 39–41.
1923 Tarcsai halászok közt. Békéscsaba
1925 A szegedi halászbárka. Dolg. FJTE Arch. Int. I. 75–94. Szeged
1926 Halászat a Fekete-Körös torkolatánál. Dolg. FJTE Arch. Int. II. 210–218. Szeged
1929a Adalékok a haltaposáshoz – Halfogás kézzel. NNy I. 53–54.
1929b Levéltári adatok a szegedi halászathoz. NNy I. 117–118.
1971 A békési rév. BÉ VI. 82–90. Békéscsaba
1904 Udvarhely vármegye közgazdasági leírása. Budapest
1907 Maros-Torda vármegye ... közgazdasági leírása. Budapest
1977 A magyarság anyagi műveltsége a VI–IX. században (A néprajzi kutatások tanulságai). In: BARTHA Antal–CZEGLÉDI Károly–RÓNA-TAS András (szerk.): Magyar őstörténeti tanulmányok. 15–22. Budapest
1952 Způsob dopravy přy senách na Horehroni. Ceský lid XXXIX. 85–88.
1957 Smyky a sanĕ v zemich českých a na Slovensku. In: Ceskoslovenska Etnografie. IV. 333–347. Praha
1973 Transport in Czechoslovakia as an Ethnographical and Social Phenomenon. In: Land Transport ... 57–89.
1965 A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon. Mgtört. Tan. 2. Budapest
1941 Magyar szófejtő szótár. Budapest
1958 A magyar szókincs eredete. Budapest
1963 A magyar nyelv életrajza. Budapest
1959 A magyar Fertő tapogató halászata. Arr. I. 159–173. Győr
1970 A fertői pontyfogó kürtő. Ethn. LXXXI. 491–505.
1975–76 Chernel István fertői és hansági kutatásai (Különös tekintettel a népi halászatra). Klny. a Savaria 9–10. kötetéből. Szombathely
1994 A magyar Fertő halászata. So. MK 1. Sopron
1996 A Tisza szerepe a falu életében. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Mindszent története és népélete. 453–481. Mindszent
1971 Kerekólak a Hármas-Körös mentén. Ethn. LXXXII. 585–598.
1972–74 Mitikus alakok a Hortobágy környéki falvak és a hortobágyi emberek hiedelemvilágában. Műv. Hagy. XV–XVI. 273–298. Debrecen
1981 Zur kulturellen Bedeutung der Flösserei auf der Theiss und auf der Hármas-Kőrös. In: Trad. Transport ... 157–159.
1988 A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén. Ethn. XIC. 189–212.
1898 Víg világ. Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész-, és a gazdaéletből, a falu és a puszta világából. Budapest
1974 Kalocsa környéki ártéri kertek a XVIII–XIX. században. AtSz XVI. 213–233.
1987 Pest-Pilis-Solt vármegye 1812. évi ár- és bérszabása. Cumania X. 155–205. Kecskemét
1997a Település. MN IV. 7–88. Budapest
1997b Kalocsai kontraktusok. KMÉ 3. Kalocsa
1968 A IX–X. századi magyar társadalom. Budapest
1982 Virágszentelés Észak-Magyarországon. HOMK XX. 109–115. Miskolc
1933 A Debreceni Vadásztársulat története 1873–1933. Debrecen
1946 Favágó karám. Ethn. LVIII. 67–71.
BARTLETT William Henry–BEATEE William
1844 The Danube, its History, Scenery and Topography. London
1979 Mezei grófok és más mesterségek. Budapest
1974a O dravskih splavarjih. Slov. etn. XXV–XXVI. 143–156.
1974b Savinjski splavarji. Ljubljana
1966 Legelő- és rétművelés. Budapest
1923 Geschichte des Weinbaus. I–II. Frankfurt am Main
1982 Egy XVIII. századi díszített méhkaptár a Jászságban. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 365–369. Debrecen
1988a Népi méhészkedés a Jászságban. Folk. Etn. 47. Debrecen
1988b Vannai István magyar méheskertje. Folk. Etn. 42. Debrecen
1992 Az okszerű méhészkedés kialakulása a Jászságban. Zounuk, 7. 117–133. Szolnok
1995 A méhészet szerepe a Jászság paraszti gazdálkodásában. Stud. Folk. Ethn. 36. Debrecen
1900 Adatok a fogazott élű sarló elterjedéséhez. NÉ I. 13–16, 54, 140–141.
1901 A száldobhoz. NÉ II. 144–145.
1903a Ettek-e a magyarok nyereg alatt puhított húst? Ethn. XIV. 393–394.
1903b A halászó keszegfalvi ember. NÉ IV. 30–31.
1905 Egy-két szó a „duga” halászó mód kaukázusi és magyar analógiájához. Ethn. XVI. 290–293.
1906 Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Budapest
1910 A hajítófához. Ethn. XXI. 229–231.
1926 Szarvasagancs lőportartóink ornamentikájához. NÉ XVIII. 1–11
1927 Szőlőmetsző kések a Néprajzi Múzeumban. NÉ XIX. 112–113.
1928 Pásztor ivópoharak. Budapest
1929 Földól – tüzelős ól. NÉ XXI. 11–15.
1930 A magyar sátor és emlékei. NÉ XXII. 1–14.
1931 Ugorok „juhászata”. Ethn. XLII. 90–91.
1932 A magyar istálló (ól) eredetéhez. NNy IV. 1–6.
1933 „Felkopik az álla”. NÉ XXV. 38–40.
1935 Libicke és palóka. NNy VII. 219–221.
1936 Halászati tárgynév magyarázatok. DSz X. 139–143.
1941 Építkezés. In: Magy. Népr. I. (2. kiad.) 108–216.
1954 Der Weinbau des Nordburgenlandes in Volkskundlicher Betrachtung aus dem Burgenland. Heft 1. Eisenstadt
1942 A győri Lloyd városáért és kereskedelméért, 1856–1936. Győr
1983 La navigation et les bateaux sur le Canal du Midi. Conflans-Sainte-Honorine
1937 Schiffervolkskunde. Halle-Saale
1943 Ŀudové požovníctvo na Slovensku. Turc. Sv. Martin
1950 Systému žudového transportu. Časopis Muzeálnej Slovenskej Spoločnosti XLI. 4–16. Martin
1957 Slovenské úle. Bratislava
1932 A magyar halnevek származása. Halászat, XXXIII. 41–42, 49–50, 71–73.
1933 Halnév magyarázatok. Halászat, XXXIV. 18–19, 30–31, 51–52.
1934 Halneveink történetéhez. Halászat, XXXV. 25–26.
1935 Népies növényneveink történetéhez. Vasi Sz. II. 256–264, 381–390.
1946 Tájszavaink történetéhez. Nyr LXX. 145–149.
1948 Szókincs és néphagyomány. Értekezések a Nyelv- és Szépirodalomtudományi Osztály köréből. XXVI. 8. sz. Budapest
1735–42 Notitia Hungariae Novae Historico Geographica. Wienna
1968 Heves megye ismertetése, 1730–1735. Ford. SOÓS Imre. Eger
1976–77 Vas vármegye leírása. Vasi Sz. XXX. 108–126, 241–257, 463–476, 567–582; XXXI. 60–80, 266–294, 446–469.
1978 Bihar megye leírása. (Ford. P. SZALAY Emőke, bev., jegyz. CSORBA Csaba) BMÉ II. 51–107. Berettyóújfalu
1984a Magyarország népének élete 1730 táján. (Vál., s. a. r. és bev. WELLMANN Imre) Budapest
1984b Hungáriából Magyarország felé. Budapest
1984c Csongrád és Csanád megye leírása. MFMÉ 1980–81/2. 9–112. Szeged
1992 Gömör vármegye leírása (1749). Göm. népr. XXXV. Debrecen
1953 A halászat a XIV. században. Ethn. LXIV. 148–166.
1954–55 A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethn. LXV. 387–415; LXVI. 57–98.
1955a Az erdei irtások parlaggazdálkodása. NMAÉ 1–2. sz. 60–62.
1955b Szőlő- és gyümölcstermelésünk a XIV. században. NÉ XXXVII. 11–31.
1956a Az állattartás a XIV. században Magyarországon. NÉ XXXVIII. 23–59.
1956b A földművelés Magyarországon a XIV. században. Sz 90. 517–555.
1957a Talajmegmunkálás Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda és Alsó-Fehér megyékben a XV. században. Ethn. LXVIII. 599–608.
1957b Beregi falutörvények a XVIII. század fordulójáról. Népr. K. II. 1–2. 264–281.
1958a Kerített település és gazdálkodás kapcsolata néhány zalai irtásos falunál egy 1460-as határjárás alapján. Ethn. LXIX. 117–127.
1958b Adatok a régi hegyközségek történetéhez. Népr. K. III. 1–2. 280–296.
1960 A permanens egymezős földhasználat és a két- és háromnyomásos rendszer kialakulása Magyarországon a középkorban. Ethn. LXXI. 81–106.
1964 A parlagrendszer XV. századi kiterjedése Magyarországon. Ethn. LXXV. 321–349.
1969 Hufengrösse und Zugtierbestand der bauerlichen Betriebe in Ungarn im 14–15. Jahrhundert. VWH 460–502.
1892 A vadászati ismeretek kézikönyve. I. Budapest
1973a Karcag város gazdálkodása. Földművelés. DJMK 34–35. Szolnok
1973b Adalékok a karcagi csárdák keletkezéséhez. SzMÉ 1973. 127–136. Szolnok
1979a Szeghalom paraszti gazdálkodása. In: MIKLYA Jenő–SZABÓ Ferenc (szerk.): Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. 493–560. Szeghalom
1981 A köles termesztése és keleti párhuzamai. Ethn. XCII. 233–258.
1984 Földművelés. In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 549–572. Kecel
1988 Termelés és értékesítés. In: KORKES Zsuzsa (szerk.): Bag. Néprajzi tanulmányok. I. Múz. Füz. 35. 103–155. Aszód
1989 Ártéri gazdálkodás a Latorca mentén. In: Néprajzi tanulmányok az Ung vidékről. Néprajzi Közlések. V. 19–26. Bratislava
1994a Adatok Szabadszállás gazdálkodásához. Népr. D. 49. Szeged
1994b A Nagykunság földművelő gazdálkodása a XVIII–XIX. században. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 339–357. Szentendre
1995 Homokba fúlt tanyák? In: FODOR Ferenc (szerk.): Csólyospálos. Tanulmányok Csólyospálos történetéből és népéletéből. 309–330. Csólyospálos
1996a Ártéri gazdálkodás az Alföldön az ármentesítés előtt. In: FRISNYÁK Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. 311–319. Nyíregyháza
1996b Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIII–XIX. században. Karcag
1997 Földművelés, irtásgazdálkodás. In: Honfogl. és népr. 145–157.
1982 Adatok a csépai földműveléshez. In: BARNA Gábor (szerk.): Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből. I. 153–175. Eger–Szolnok
1992 Túrkeve földművelése. In: ÖRSI Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe. I. 329–354. Túrkeve
1893 Méhes babonák. Ethn. IV. 159.
1901 Bajai czéhszokások. NÉ II. 126–130.
1902 A halászó hetési ember. NÉ III. 29–32.
1969 Pásztorkodás a Hortobágy északi területén a XVIII. század végétől. KKLTENI 22. Debrecen
1970 Egy jobbágyközség gazdasági, társadalmi élete az úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadításig. In: SZENDREY István (szerk.): Magyar történeti tanulmányok. 49–91. Debrecen
1971 Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. KKLTENI 24. Debrecen
1973a Az „Irígyli” szőlőskert. HOMK 12. 92–98. Miskolc
1973b A gyűjtögető gazdálkodás emlékei a Tisza mentén, a volt alsó-szabolcsi falvakban. HMÉ I. 111–126. Hajdúböszörmény
1974 A szarvasmarha paraszti tartása Hajdúnánáson a XVIII. század elejétől. Hajdúsági Közlemények 1. Hajdúböszörmény
1975 A szőlőskertek építése Hajdúböszörményben. HMÉ II. 219–232. Hajdúböszörmény
1978 A középkori halászat emlékét őrző helynevek a Közép-Tisza vidékéről. Ethn. LXXXIX. 272–285.
1983 A gyűjtögető gazdálkodás emlékei. In: DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. 277–292. Békés
{1031.} BENCSIK János–NAGY László–NAGY MOLNÁR Miklós
1993 Gyűjtögetés – zsákmányolás – teherhordás. In: GRIN Igor–KRUPA András (szerk.): Békéscsaba néprajza. 165–193. Békéscsaba
1999 Főúri halkereskedelem a XVII. századi Dunántúlon. Fons (Forráskutatás és történeti segédtudományok), VI. 3. sz. 293–325.
1973 Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767–1867. Számok és történelem 1. Budapest
1988 A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. I. Keszthely 1711–1820. Fontes Musei Ethnographiae, 1. Budapest
BENDA Gyula–HOFFMANN Tamás–SZILÁGYI Miklós–SZUHAY Péter
1982 A magyar paraszti mezőgazdaság technikai újításai a 19–20. században. Budapest
1961 Die Schafzucht und die Verarbeitung der Schafmilch auf des Cserehát (Nordostungarn). VHO 559–579.
1934 Die ungarische Schweinezucht. Halle-Wittenberg
1901 Slavic Harvest and Harvesting Implements until the Beginning of the 15th Century. Ethnologia Slavica XXIII. 7–34.
1863 Hazai és külföldi vadászrajzok. Pest
1981 Pásztorkutya tartása a Tiszazugban. In: DANKó Imre (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum 30. évfordulójára. 163–182. Túrkeve
1982 A hal szerepe a tiszazugi falvak életében. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 335–352. Debrecen
1875 Gyümölcsjegyzék a mezőkovácsházi kísérleti gyümölcstelepen... Budapest
1889 Gyümölcsök rövid ismertetése. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, X. évf. VIII. 205–217; IX. 237–248; X. 269–280; XI. 301–312; XII. 333–343.
1978 A tőkés gazdaság története Magyarországon, 1848–1944. Budapest
1961 Treiber und Treibergeräte auf der Hirten auf den Pussten in der Umgebung von Debrecen. VHO 505–528.
1962 Terelők és terelőeszközök a hortobágyi pásztorok kezén. DMÉ 1960–1961 151–203. Debrecen
1964 Az „esett jószág” eltakarítása a Hortobágyon és környékén. Ethn. LXXV. 462–467.
1965 A jószág sózása, sózóvályú. Ethn. LXXVI. 456–461.
1974 Debrecen város legelőgazdálkodása a Hortobágyon a XIX. század elején. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve I. 159–190. Debrecen
1935 Sledges and Wheeled Vehicles. Nordiska Museets Handlingar 4. Stockholm
1950–51 Wooden Traps. Folk-Liv, XIV–XV. 31–39. Stockholm
1953–54 Wooden Traps. Folk-Liv, XVII–XVIII. 139–140. Stockholm
1966 Medieval Mouse Traps. Stud. Ethn. Ups. XXVI. (Varia II.) 1–13.
1971 Kopftragen in Schweden. Studia … 381–394.
1973 Some Sledges with Handles and their Relations to the Kick-sleigh. In: Land Transport ... 90–108.
1984 Régi magyar glosszárium. Budapest
1966 Kutyanevek Baján és környékén. Nyr XC. 424–426.
1940 Baranyai magyar néphagyományok. I–III. Pécs
1995 Örökség – Kis magyar bácskai néprajz. Életjel könyvek 60. Szabadka
1952 A szolnoki hajósok, a csongrádi és mindszenti superok mesterszavai. Nyr LXXVI. 219–222.
1953 A szolnoki hajósok, a csongrádi és mindszenti superok mesterszavai. Nyr LXXVII. 109–114.
1954a Adatok a szolnoki hajósok életéből. Ethn. LXV. 88–120.
1954b Képek az egykori szolnoki fahajózás történetéből. Jászkunság 2. sz. 1–7; 3. sz. 18–26.
1955 Fahajók a Tiszán. A szolnoki fahajózás. Jászkunsági füzetek 2. Szolnok
1961a Tiszai hajósélet. DJMK 3–4. Szolnok
1961b A tiszai fahajók emléke. ML 5. sz. 17–21. Szolnok
1968 A tiszai fahajók építése, javítása, népe. Szolnok
1973 Képek az egykori szolnoki fahajózás történetéből. SzMÉ 159–167. Szolnok
1941 A székely solymárok. Erdély, XXXVIII. 131–134.
1940 Plataritul pe Somes. Archiva Someseana, 157–180.
1907–18 Die Holzbauten und Holzgeräte der Letten. St. Petersburg–Petrograd
1948 Francia utazók Magyarországon. Szeged
1969 A kultúra ösvényei. Általános etnológia. Budapest
1971 Batthyány Tódor hajóépítő és hajózási kísérletei. KMÉ I. 239–265.
1972 Képek a dunai hajózás múltjából. Természet Világa, 11. 497–500.
1976 Kezdeményezések a Duna nemzetközi áruforgalmának kifejlesztésére a XVIII. század utolsó harmadában. Közlt. Sz. XXVI. 367–373.
1977 A hajózás szerepe Magyarország közlekedésében a XVIII. század utolsó harmadában. KMÉ III. 171–213.
1983 Vízi utak a XVIII. században. ÉT XXXVIII. 836–839.
1940 Történeti rajzok. A régi Transsylvania. Cluj–Kolozsvár
1993 Az én kiskirályságom. (2. kiad.) Szeged
1973–78 Wagen und Schlitten im Mühlviertel. I–II. Linz
1838 A szép tavasz beköszöntésével a gyergyói tutajozó székelyeknek I. fáradtsága, II. jutalma. Nemz. Társ. 25–29, 33–37.
1975 Sisteme tradiţionale de transport din Munţii Apuseni. Apulum, 13. 581–603. Alba Iulia
1957 A rézöntés technikájához. Az edelényi juhászkampó. Ethn. LXX. 359–391.
1960 A miskolci talyiga. Ethn. LXXI. 524–536.
1962 Közösségi kovács a mezőkövesdi matyóknál. NÉ XLIV. 81–96.
1965 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége. Ethn. LXXVI. 521–546.
1971 A kovácsok lógyógyítása. HOMÉ X. 457–486. Miskolc
1989 Méhesek Nagykapos környékén. HOMK 26. 132–137. Miskolc
1974 Az igavonó szarvasmarha a Hortobágy vidékén. Műv. Hagy. XV–XVI. 47–80. Debrecen
1979 Tokaj-Hegyalja, egy minőségi borvidék körülhatárolása. Ethn. XC. 480–491.
1981a A magyar állattartás történeti kérdéseihez. EMÉ XVIII. 291 –309. Eger
1981b Jochformen in Mitteleuropa. Trad. Transport 137–143. Budapest
1990 A magyar paraszti termelés igaerejének története. Stud. Folk. Ethn. 26. Debrecen
1992 A Bodrogköz állattartása. BKm 36. Miskolc
1880 Franciaország vízi utainak és csatornahálózatának leírása. Budapest
1943 Háromszéki oklevél-szójegyzék. Erdélyi tudományos füzetek 163. Kolozsvár
1973 Régi magyar mesterségek. Budapest
1978 Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Budapest
1991 Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek. Budapest
1967 Királyi öl és királyi hold. AtSz IX. 106–110.
1974 A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében. Budapest
1950 Halászélet a Tiszán. Híd, XIV. 243–252.
1894 A sulyom pusztuló félben. Term. Tud. K. XXVI. 297–322.
1956 Győr városépítéstörténete. Budapest
1982 Az almási vontatók éneke. In: Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 4. 314–317. Eszék
BORNE, M.–BENECKE, B.–DALLMER, G.
1886 Handbuch der Fischzucht und Fischerei. Berlin
1956 A nagybudapesti és Pest-környéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata. NÉ XXXVIII. 129–161.
1957 A csányi dinnyetermesztés eszközei. NÉ XXXIX. 257–272.
1959 Adatok a csányi felesdinnyések életmódjának és kultúrájának alakulásához. Ethn. LXX. 579–621.
1963a A kecskeméti homoki zöldségtermelés. Ethn. LXXIV. 202–229.
1963b Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. NÉ XLV. 35–80.
1965 Zöldségtermelés a Fertő-tó déli partján (Adatok Hegykő, Fertőhomok és Hidegség zöldségtermeléséhez). Soproni Sz. XIX. 308–322.
1968 A makói hagymatermesztés eszközanyaga. NÉ L. 127–154.
1973 Bolgár és bolgár rendszerű kertészetek Magyarországon 1870–1945. Ethn. LXXXIV. 29–52.
1974 Rákospalota mezőgazdaságának termeléstechnikája és néprajza. In: CZOMA László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. 231–261. Budapest
1980 Német kertész. MNL 3. 703–704.
1983 A békési kertkultúra és szőlőművelés. In: DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. 425–460. Békés
1986 A pesti német kertészcéh. In: EPERJESSY Ernő–KRUPA András (szerk.): A III. békéscsabai nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia előadásai 2. 374–385. Budapest–Békéscsaba
1900 Szeged története. Irta Reizner János. Sz XXXIV. 628–649.
é. n. (1903) Gömör-Kishont vármegye. Budapest
é. n. (1909) Bács-Bodrog vármegye. II. Budapest
é. n. (1916) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. II. Budapest
é. n. Zemplén vármegye. Budapest
1991 A bükkaljai kaptárkövek földtani és felszínalaktani vizsgálata. Földr. K. XXXIX. 3–4. sz. 121–137.
1982 Magyar vadász lőportartók. Budapest
1936 A régi istállók és a jószág takarmányozása Pest megye északi részében. NÉ XXVIII. 41–61.
1937 Juhhús a népi táplálkozásban. Ethn. XLVIII. 199–202.
1964 A meddőnyáj. Ethn. LXXV. 557–577.
1982 Ribarske sprave is alati u Vojvodini. Novi Sad
1971 A Tisza szabályozása. I–II. VTF 3–4. Budapest
1976 A csépai szőlőművelés. Tiszazugi Füzetek 6. Kunszentmárton–Szolnok
1939 Madárfogók Göcsejből. Vasi Sz. VI. 162–167.
1943 Adatok Zalabaksa gyűjtögető gazdálkodásához. NÉ XXXV. 69–96.
1983 A gyűjtögető gazdálkodás emlékei Szirénfalván. 1. Gombászás; 2. Vadgyümölcsök és termések felhasználása; 3. Virágok, levelek, szárak, ágak és gyökerek gyűjtése. MK 41. sz. 63–66; 42. sz. 95–101; 43. sz. 66–72.
1991 A természetes növénytakaró hasznosítása táplálkozás céljából az Ung vidékén. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 163–172. Debrecen
1956 A szkíták kocsija. Budapest
1961 Die Haustiere in Ungarn im Mittelalter auf Grund der Knochenfunde. VHO 83–111.
1968 Az állattartás történeti fejlődése Közép- és Kelet-Európában. AtSz X. 272–342.
1974 History of domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Budapest
1978 Nagykőrös gazdasági és társadalmi viszonyai a két világháború között. In: NOVÁK László (szerk.): Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából. AJMK I. 169–271. Nagykőrös
1963 A szőlő és must a szegedi tanyák népének téli táplálkozásában. Népr. D. 14. Szeged
1970 A Szeged-vidéki szőlő telepítésének szerszám- és eszközanyaga. MFMÉ 1970/1. 101–118.
1974 Szőlőőrzés, szüretelés és szüreti bál Szeged környékén. Ethn. LXXXV. 479–
493.
1975 Adatok a pinceépítés, szőlőfeldolgozás és bortárolás hagyományaihoz a Szeged környéki homokon. MFMÉ 1974–75/1. 193–214.
1978 Adatok a szegediek borkereskedelméről és borfogyasztásáról. MFMÉ 1976–77/1. 233–251.
1976 Zur fischereilichen Fangtechnik. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur euro-päischen traditionellen Fischerei. 35–43. Baja
1984 Klassifizierung der fischereilichen Fangmethoden. In: GUNDA, Béla (ed.): The Fishing Culture of the World. I. 27–48. Budapest
1985 Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. Budapest
1929 Az állatok világa. III. Budapest
1964 Höbagen. Relikt eller novation. Rig 47. 3. 65–85.
1978 Etnografia poporului român. Cultura materială. Cluj–Napoca
1961–62 Rijecno brodarstvo na Savi, Dunava i Tisi v polovici XIX. stoljeca. Archivski vjesnik. IV–V. 99–204. Zagreb
1980 A hódoltság gazdagparaszti állattartásának néhány kérdése. Szénaárak 1660-ban. Ethn. XCI. 237–249.
1971 A klasszikus Európa. Budapest.
1897 A lábszánkózás kézikönyve. Budapest
1954 The Diffusion of Wheeled Vehicles. EAF 2. 1–17. Berlin
1960 Rybołowstwo. In: BURSZTA, Jozef (red.): Kultura ludowa Wielkopolski. I. 277–325. Poznań
1899 Közlekedés a khínai alföldön. Budapest
1673 Janua linguae latinae reserata aurea... Kolozsvár
1912 Die volkstümliche Fischerei in Bosnien und der Herzegowina mit besonderer Berücksichtigung der Savefischerei bei Dőnja Dolina. Wissenschaftliche Mit-teilungen aus Bosnien und Herzegowina XII. 490–589. Wien
1941 Narodno ribarstvo u okolici Siska na Kupi, Savi i Odri. Etnografska Istraživanija i Grada. III. 1–40. Zagreb
1978 Új szerszám született. Dunatáj 1978/3. sz. 69–76. Szekszárd
1969 Tutajozás a Maroson a múlt században. Ethn. LXXX. 213–234, 431–446, 537–556.
1979 Új arab forrás a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásáról. MNy LXXV. 273–282.
é. n. (1997) Magyarország közlekedése a 19. században (1780–1914). Budapest
1987 Bolgárkertészet magyar földön. Történetek és módszerek egy adatközlő bolgárkertész tollából. Budapest
1965 Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. III. Arr. VII. 413–429.
1901 Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása – Dr. Jankó János: A magyar halászat eredete (…) Föld. K. XXIX. 33–48.
1816 Legújabb s hasznosabb Méhész Könyv... Pesten
1947 Madár a vend népéletben. Ethn. LVIII. 114–116.
1948 A vendek népi méhészkedéséről. Ethn. LIX. 125–128.
1968 Adatok a felsőőrségi magyarok népi méhészkedéséhez. Ethn. LXXIX. 105–112.
1971 Adatok a vendvidék népi méhészkedéséhez. Ethn. LXXXII. 70–73.
1973 Csákánydoroszló népi halászata. Savaria, 4. (1966–1970) 137–167. Szombathely
1975 Népi vadfogó eszközök és eljárások Csákánydoroszlóban. Savaria, 5–6. (1971–1972) 245–265. Szombathely
1907 Hálósúlyok a szentesi múzeumban. NÉ VIII. 44–49.
1936 A sárközi hálótanya. Ethn. XLVII. 142–143.
1940 A Tolna megyei Sárköz népi halászata. NÉ XXXII. 233–249.
1949 A húzóháló helyettesítése Bátán. Ethn. LX. 281.
1960 Híd- és dorongutak Zalavár környékén. GMJÉ 137–149. Zalaegerszeg
1963 A kosárfonás ún. spiráltechnikája a magyar nyelvterületen. NÉ XLV. 5–34.
1965 A kocsi és a szekér Szentes vidékén. Népr. K. X. 1–2. 3–44.
é. n. Somogy vármegye. Budapest
1816 A méhtartásnak új, hasznos és könnyű módja kettős köpűben. Miskolcz
1775 Új füves és virágos magyar kert, mellyben mindenik fünek és virágnak Neve, Neme, Ábrázatja, Természete és ezekhez képest különbféle Hasznai, értelmes-sen meg-jegyeztetnek. Posony
1888 A sertéstenyésztés. Budapest
1959 A Sopron környéki szelídgesztenyések. Soproni Sz. XIII. 238–256.
CSAPODY Vera–PRISTER Szaniszló
1966 Magyar növénynevek szótára. Budapest
1792 Magyar-Országi Méhes Gazda. A’ki nem tsak a’ Méhekkel való természetes bánásról; hanem azoknak különös nyavalyáiról, meg-esméréséről, meg-orvoslásáról és más hozzá tartozandó dolgokról, kérdések és feleletek által tanít. Debreczen
1914 Verődisznó. MNy X. 319–320
1921 Verő malac. MNy XVII. 217–320
1922 A füredi nyereg. MNy XVIII. 125.
1924 Pázsit-disznó. MNy XX. 29–30
1926 Orrtőkék a lakóház előtt. NÉ XVIII. 137–139.
1989 A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra. In: ERDMANN Gyula (szerk.): Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. 279–394. Gyula
1955 A néprajztudós Herman Ottó. Ethn. LXVI. 487–500.
1956 A magyar hajózás múltjából. Budapest
1958 A tejfalusi közbirtokosság történetéből. Népr. K. III. 4. sz. 311–337.
1883 A közlekedési eszközök története. II. Budapest
1951 Az ácsolt láda. MTA Társ. K. 3. sor. I. köt. 231–284.
1961 Pünkösdi leányevező Szeremléről. NÉ XLIII. 171–179.
1907 Adatok a felvidéki „olejkárok”, házaló gyógyszerárusok történetéhez. NÉ VIII. 247–268.
1910 Sáfrányosok a Felvidéken. NÉ XI. 226–242.
1965 Csikólép és emberkoponya. Népr. K. X. 1–2. 379–385.
1971 A beregi sertéstenyésztés. Ethn. LXXXII. 481–496.
1974 Sertésmakkoltatás az északkeleti Erdővidéken. AtSz XVI. 234–246.
1982 Az ökörtartás a szatmár-beregi kisparasztság életében. JAMÉ XV–XVII. 132–154. Nyíregyháza
1978 Földművelés a Mázsa patak (Szilágy m.) mentén. Kézirat
1977 A falusi közösségek szervezete és működése Magyarországon 1848 és 1944 között. In: CSIZMADIA Andor (szerk.): Tanulmányok a falusi közösségekről. 35–53. Pécs
1987 A Békés városi zöldségtermő táj kialakulásának történelmi, közgazdasági és ökológiai jellemzői. BÉ XXII. 176–183.
1980 Alsónémedi helye az alföldi borvidék homoki szőlő- és borkultúrájában. In: BA-LASSA Iván (szerk.): Alsónémedi története és néprajza. 303–335. Alsó-némedi
1983a Késes metszőollók Magyarországon. Az eszközváltás hatása a tőkeművelés- és metszési módokra. Ethn. XCIV. 51–66.
1983b Káposztáskertek a Káli-medencében. In: LACKOVITS Emőke (szerk.): Néprajzi gyűjtőúton a Káli-medence falvaiban. 17–33. Veszprém
1986a Nászéjszakák bora: a somlai. Budapest
1986b A kővágóörsi ürmös és a törökök emléke: a mustméz. In: S. LACKOVITS Emőke (szerk.): Történeti és néprajzi dolgozatok a Káli-medencéből. 27–30. Veszprém
1986c A kővágóörsi aszúborok és hírük. In: S. LACKOVITS Emőke (szerk.): Történeti és néprajzi dolgozatok a Káli-medencéből. 30–33. Veszprém
1991 Kertészeti terményvásárok, mint a XIX. századi nagytáji munkamegosztás eredményei. MMgMK 1990–1991. 381–408.
1994 Kertészeti vásártípusok a Kárpát-medencében (XVIII–XX. század). In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 61–67.
1994–95 Szőlészeti, borászati hagyományok a megújulás és a közösség kötelékében. (Kap-csolatok, hatások és konfliktusok Dunántúl és Európa között a 17. század végétől a 20. század elejéig.) Centrál-Európa alapítványi könyvek 3. Debrecen–Budapest
1998 Falusi környezet – nagyvárosi ellátás. Budapest a kert-, a szőlő- és bortörténet városa. Centrál-Európa alapítványi könyvek 7. Budapest
1834 Vezér a természetesen mívelt mezei gazdálkodásra... Pesten
1975 Közlekedés, árucsere és városfejlődés a Szamos-vidéken a XIV–XV. században. In: DANKÓ Imre (szerk.): Csengeri krónika 166–184. Csenger
1974 A magyar sertésállomány alakulása a második világháború időszakában. AtSz XIV. 196–214.
1975 Adatok a középkori fakitermelés történetéhez Magyarországon. In: KOLOSS-VÁRY Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdaság története Magyarországon. 88–106. Budapest
1994 A magyar vadászat története. Budapest
1972–74 A hajdúszoboszlói belső legelő pásztorépítményei. Műv. Hagy. XV–XVI. 109– 137. Debrecen
1995 A magyar népi állattartás és pásztorkodás. Néprajz egyetemi hallgatóknak 19. Debrecen
1886 Néhány szó a halászati ügyről. Mindszent, II. 12. sz. (márc. 21.) 2; 13. sz. (márc. 28.) 3; 14. sz. (ápr. 4.) 2–3; 15. sz. (ápr. 11.) 2–3; 16. sz. (ápr. 18.) 2–3; 17. sz. (ápr. 25.) 3.
1887 Ismét néhány szó a halászatról. Mindszent, III. 42. sz. (okt. 16.) 2–3; 43. sz. (okt. 23.) 3.
1958 A bajai Jánoska-eresztés. Ethn. LXIX. 145–148.
1962a A Bihar megyei hidak vámja (1829). Népr. K. VII. 1. 230–232.
1962b Az alma-szimbolika magyar vonatkozásai. Ethn. LXXIII. 558–589.
1963 Lápolás a Gyepesen. Népr. K. VIII. 2–4 sz. 369–377.
1972 Bodrogközi halászszótár. HOMÉ XI. 449–505. Miskolc
1973 Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez. HOMÉ XII. 321–355. Miskolc
1975 Adalék a debreceni kertségek életéhez. (A legrégibb debreceni kertségi szabályzat.) DMÉ 371–385. Debrecen
1982 A vasfű, Verbena officinalis a sárréti néphagyományban. BMÉ 3. 225–252. Berettyóújfalu
1994 Zsákmányoló gazdálkodás Leléden. In: LISZKA József (szerk.): Leléd hagyomá-nyos gazdálkodása a XX. század első felében. 41–66. Komárom–Dunaszerdahely
1956 Balaton-Szent-Györgyi Halász Czéh Contractusa (1826). Népr. K. I. 1–4. 245–252.
1982 A simontornyai szandzsák a 16. században. Budapest
1911 Az ungvármegyei Tiszahát halászatáról. NÉ XII. 144–150.
1986 Szól a harang. Békéscsaba
1939 Magyar halászati jog a középkorban. Budapest
1977 A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt a Dunántúlon. In: CSIZMADIA Andor (szerk.): Tanulmányok a falusi közösségekről. 55–71. Pécs
1972 Kalandozás a vadászat történetében. Budapest
1867 Gyakorlati és elméleti sertéstenyésztés. Pest
DEMETER Zsófia–GELENCSÉR József–LUKÁCS László
1990 Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár-Palotaváros története és néprajza. Székesfehérvár
1983 Halászat az Ung-vidéki Szirénfalván és Csicserben. Honismeret, XI. 3. sz. 47–
48.
1984 Népi halászati eszközök és módok a Latorca halászatában. Új Mindenes Gyűjtemény 3. 53–74. Bratislava
1987 Hagyományos halászat az Ung-vidéken. Honismeret, XV. 3. sz. 52–54.
1976 Geräte und Methoden der volkstümlich-bäuerlichen Fischerei in Südwesten Rumäniens. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 73–87. Baja
1971 Wie die Männer in Portugal Lasten tragen? In: Studia… 403–407. Debrecen
1958 A honfoglaló magyarok fakengyele. Fol. Arch. X. 123–142.
1973 Bulgárkertészkedés Kalocsán. In: KUCZY Károly (szerk.): Kalocsa vidéke és népe 1963–1973. 143–149. Kecskemét
1950 A zsákos tapogató kialakulása a Velencei tavon. Ethn. LXI. 208–222.
1957a Dobbal való kötés, oldás. Népr. K. II. 1–2. 128–134.
1957b Visszafelé számláló varázsversek. Népr. K. II. 3–4. 162–173.
1869 A magyar mezőgazdaság. Pest
1862 Sz. k. Kecskemét város nemes tette a gyümölcsészet és haszonkertészet érdekében. Falusi Gazda, II. 160. Pest
1928 A sporthorgászok zsebkönyve. Hódmező-Vásárhely
1969 Az aszalás mint konzerválási mód. Ethn. LXXX. 514–536.
1974 Juhtartó gazdatársulások a XX. század elején Kunmadarason. Műv. Hagy. XV–XVI. 93–108.
1978 Dohánytermesztés a Nyírségben. Stud. Folk. Ethn. 2. Debrecen
1979 A földművelés és gazdálkodás jellege, arányváltozásai Nyírlugoson. In: ERDÉSZ Sándor (s. a. rend.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson. JAM Kiadv. 3–75. Nyíregyháza
1983 Termelés és életmód. Tíz község termelőszövetkezete. Stud. Folk. Ethn. 9. Debrecen
1961 Die Haupttypen der Hirtenwanderungen in den Nordkarpaten vom 14. bis zum 20 Jahrhundert. VHO 113–146.
1970 A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840-es években. Budapest
1987 A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772–1918). Budapest
1838 A Maroson mint Erdély legnagyobb folyóvizén mostan divatozó kereskedelemről, s ezt nagyon hátráltató okokról. Nemzeti Társalkodó, 137–143, 145–150.
1942 A tihanyi pamukos halászat. NÉ XXXIV. 252–267.
1917/1979 Mázsaszekér. In: SZENTPÉTERY Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik, történetírói működésének negyvenedik, szemináriumi vezetőtanárságának harmincadik évfordulója ünnepére 35–74. Budapest (2. kiadás: In: DOMANOVSZKY Sándor /vál., s. a. rend. GLATZ Ferenc/: Gazdaság és társadalom a középkorban. 101–135. Budapest)
1979 Bölényfogó vermek emléke Csíkban. Ethn. XC. 89–91.
1955 Egy tiszántúli szőrtarisznyás műhely. NÉ XXXVII. 191–214.
1967 A nyugat-magyarországi tyúkászatról. NÉ XLIX. 255–275.
1913 A bodrogközi Malodgya, Tajba és Katron tavak halászatáról. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez XIX. 124–127. Sátoraljaújhely
1908 A sertés Magyarországban. Budapest
1910 Az erdélyi szászok mezőgazdasága. Győr
1912 Kaszáló- és legelőjavítás. Budapest
1925 A sertés tenyésztése és hizlalása. Budapest
1969 Adatok a hajdúsági és nagykunsági állattartáshoz, különös tekintettel a ló, a szarvasmarha és a szamár betanítására. Népr. K. XIV. 3–4. sz. 44–124.
1951 Enyvfőzés fagyöngyből Kőszeghegyalján. Ethn. LXII. 426–431.
1954 Bakhátas szántás és a nyugat-magyarországi eketípusok. NÉ XXXVI. 149–
164.
1958 Hetési igafajták. Népr. K. III. 4. sz. 150–153.
1961 Gesztenyetermelés Vas megyében. Népr. K. VI. 1. sz. 16–90.
1981 A magyar nép hiedelemvilága. Budapest
1989 Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái. In: ERDMANN Gyula (szerk.): Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. 179–278. Gyula
{1041.} DROBNJAKOVIĆ, Borivoje M.
1934a Szaobracsaj na Drini. Beograd
1934b Ribolov na Drini. Beograd
1978 Csíkszentlélek tízeseiről. Népism. Dolg. 186–194. Bukarest
1964 Ražas novakšanas veidu attistiba Latvija. Riga
1853 Észrevételek némelly hazai ekék iránt. Gazdasági Lapok 43. sz. 507–508.
1961 Trepanácia oviec ako l’udová praktika v karpatskom pastierstve. Sl. Nár. IX. 579–609.
1964 A juhtartás, illetve pásztorkodás hagyományos típusai a románoknál. Ethn. LXXV. 247–272.
1972 Ţara Birsei. I. Bucureşti
1932 A budai szőlőművelés története. Budapest
1961 A magyar állattenyésztés fejlődése. Budapest
ÉBNER Sándor lásd GÖNYEY Sándor
1911 A debreceni fogatok. NÉ XII. 36–53.
1912 A debreceni népi építkezés. NÉ XIII. 157–194.
1913 Nomád pásztorenyhelyek a Hortobágy pusztán. NÉ XIV. 192–218.
1914 A Hortobágy puszta és élete. Debrecen
1922 A halvetők. A csíkgödrök. FE II. 169–170.
1923–24 Néhány érdekes halászó mód. „Tiszaverés”. Ethn. XXXIV/XXXV. 42, 178.
1925 Poros országutakon. Debrecen
1926a Rekesztő halászat a Tiszán és az alföldi kisvizeken. NÉ XVIII. 61–75.
1926b A jégszánka. NÉ XVIII. 144.
1929 Hogyan készül az ótó, gomolya és a zsendice a szilajpásztorok kezén. NÉ XXI. 22–24.
1930 Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben. DMÉ 1930. 86–96. Debrecen
1931 Listás gazda. Gazdasági evés. NNy III. 254–255.
1933 Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. Debrecen
1934 Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 123–308. Debrecen
1891 Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek, határozatok és döntvények gyűjteménye. Budapest
1970 A szőlő ültetése a Solt-vidéken. Ethn. LXXXI. 516–530.
1973 Az Alföld és a Dunántúl szőlőművelésének kapcsolata. Szőlőművelés és borkészítés a racionalizálás előtt. In: Diss. Ethn. I. 195–251.
1974 A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-vidéken. Cumania II. 133–158. Kecskemét
1975 XVIII–XIX. századi paraszti szőlőművelésünk néhány jellemző vonása. A solti példa. AtSz XVIII. 450–462.
1980 Középkori szőlőművelésünk kérdéséhez. Ethn. XCI. 53–78.
1983a A lugasos szőlőművelés vizsgálata. NK–NT XIII. 119–149.
1983b Szőlőművelés Vásárhelyen a feudalizmus utolsó százötven esztendejében. In: DöMöTöR János–TáRKáNY SZüCS Ernő (szerk.): Kiss Lajos Emlékkönyv. 171–211. Hódmezővásárhely
1984 Szőlőművelés és népi borászat. In: BáRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 573–621. Kecel
1985 Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból. Budapest
1990 A hegyvám mértéke és kiszámítása a XVIII. században a Zala megyei Széchényi-birtokokon. AtSz XXXII. 73–84.
1991 A balkáni vörösbor-kultúra hatása az Alföld szőlő- és borkultúrájára. In: A Duna menti népek... 269–275.
1993a Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. Budapest
1993b A szőlőskertek rendszerének kiépülése a Tiszántúlon a 18–19. század folyamán. NK–NT XVII. 37–56.
1994 Szőlőhegyi települések kialakulása a Dunántúlon a 18–19. században. In: KISBÁN Eszter (szerk.): Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. 35–42. Budapest
1997 A honfoglalók szőlőművelési és borászati ismeretei. In: Honfogl. és népr. IV. 159–166.
1999 A Kárpát-medence 16–18. századi borkultúrája. In: BENYÁK Zoltán–BENYÁK Ferenc (szerk.): Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. 145–153. Budapest
1975 A parasztság Erdélyben a századfordulón. Bukarest
1986 Összeírás és korrajz Tolna vármegyéről (1829). Sajtó alá rend. és szerk. CSERNA Anna–KACZIÁN János. Szekszárd
1857–59 Kertészeti Füzetek. Pesten
1868 Hazai szőlőszet. KFIKMKMK I. 1. Pest
ENTZ Ferenc–MÁLNAY Ignác–TÓTH Imre
1869 Magyarország borászata. KFIKMKMK II. 2. Pest
1964 Az állattenyésztés földrajza. Budapest
1962 A káposzta jelentősége a nép életében Hajdúhadházon. Ethn. LXXIII. 404–
431.
1963 A káposzta jelentősége a nép életében Hajdúhadházon. DMK I. Debrecen
1968 A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége 1–2. Budapest
1967 Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686–1848. Budapest
1941 A makói hagyma iskolája. Makó
1970 A belterjesség fogalom közgazdasági-agrárgazdasági értelmezése. Ethn. LXXXI. 167–186.
1982 Makó társadalomrajza. Makói Múz. Füz. 27. Makó
1967 Néprajzi jegyzetek Észak-Mongóliából. Ethn. LXXVIII. 122–126.
1941 Mezőkövesd mezőgazdasága. In: DALA József–ERDÉLYI Tibor (szerk.): Matyóföld. A híres Mezőkövesd. Budapest
1956 Bazárkások. Népr. K. I. 1–4. 52–57.
1958 Faközelítés a Bernecebaráti környéki erdőkben. A „román szánkó”. Ethn. LXIX. 381–408.
1959a Az erdő néprajza. Útmutató füzetek a néprajzi adatgyűjtéshez. Budapest
1959b A bakonybéli villakészítők balkáni útjai. Néprk. K. IV. 4. 8–18.
1976 Hegyet hágék, lőtőt lépék. Budapest
ERDÉLYINÉ FEHÉR Julianna lásd FEHÉR Julianna, E.
1971 Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről. In: KANYAR József (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 2. 181–212. Kaposvár
ÉRI István–NAGY Lajos–NAGYBÁKAY Péter
1975 A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. I. Buda-
pest
1993–94 Zacasno porocilo o deblaku iz Hotize. Zbornik soboskoga muzeja 3. 115–129. Murska Sobota
1863 Az 1863. évi aszályosság a Magyar Alföldön. Pest
1973 Halászat a bukovinai Andrásfalván. Ethn. LXXXIV. 345–352.
1991 Adatok a moldvai Lészped község halászatához. In: A Duna menti népek... 179–183.
1913 Kiskunhalasi káposztavágó. NÉ XIV. 277–279.
1990 Gyógynövényismeret és az emberek gyógyítása Kelemérben. In: Göm. népr. XXVI. 47–66. Debrecen
1990 Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei. Studia Agriensia 10. Eger
1937 Zachodnie pogranicze Huculszczyzny. Lwów
1938 Połnocno-wschodnie pogranicze Huculszczyzny. Lwów
1975 Jó szerencsét! Események, képek a bányászat múltjából. Budapest
1944 Erdélyi méhészetek üzemi viszonyai és eredményei. Kolozsvár
1982 Fejezetek az Ecsedi-láp gazdálkodásához. Stud. Folk. Ethn. 8. Debrecen
1992 A hagyományos földművelés Mátészalkán. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Máté-szalka néprajza. 35–56. Debrecen
1985 A város kereskedelmi élete és kereskedő társadalma. In: FARKAS József (szerk.): Szeged története 2. 1686–1849. 380–438. Szeged
1841 Sáfárkodó magyar gazda. 1–2. Pest
1979 Kunmadaras juhászata. Karcag
1994 Karcag népi táplálkozása. Folk. Etn. 80. Debrecen
1957 Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához. Népr. K. II. 3–4. 267–292.
1987 Paprikás világ Bátyán – Egy fűszerpaprika-termelő falu a paprikamonopólium bevezetése idején. Forrás, XIX. 2. sz. 47–56. Kecskemét
1988 Parasztgazdaság a 20. század első felében. Gútai példa. Él. Trad. 2. Budapest
é. n. (1937) Viharsarok. Budapest
1988 A makói állóorsós sajtó. MFMÉ 1987–1. 189–207. Szeged
1937 Adatok Dunapataj néprajzához. NÉ XXIX. 350–366.
1944 A nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei Martoson. Kisalföldi Közlemények I. sor. 2. sz. Budapest
1961a Az átányi gazdálkodás ágai. Népr. K. VI. 2. 3–220.
1961b A parasztember szerszámai. Ethn. LXXII. 487–535.
1967 Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban. Népr. K. XII. 3–4. sz.
1969a Proper Peasants. Traditional life in a Hungarian village. New York–Budapest
1969b A kalotaszentkirályi kelengye. Kísérlet a tárgyi világ rendjének feltárására. NÉ LI. 15–36
1972 Bauerliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt. Eine ethnographische Untersuchung über das ungarische Dorf Átány. Göttingen
1974 Geräte der Átányer Bauer. Kopenhagen–Budapest
1997 Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest
1993 A Maros népi halászata. HOMK 28. 66–71. Miskolc
1970 Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Budapest
1973 Transport with Pack-Horse and Slide-Car in Scotland. In: Land Transport ... 121–171. Křbenhavn
1976 On the Mapping of Carts and Wagons in Europe. Ethnologia Europaea, IX. 1. 1–13. Paris–Münster–Copenhagen
1991 Techniques of Land sowing: the Scottish evidence. NÉ LXXI–LXXIII. 25–36.
1934 Méhekereső. NÉ XXXVI. 104–105.
1836–40 Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I–VI. Pest
1842–43 Magyarország statisticája. I–III. Pest
1847 Magyarország leírása. I–II. Pest
1851 Magyarország geographiai szótára. I–IV. Pest
1961 Taplófeldolgozás Korondon. Ethn. LXXII. 100–111.
1960 Az animizmus világa és a magyar erdőkultusz. Műv. Hagy. I–II. 5–35.
1877 Halászat Romániában, Bukarest, 1877. april. Vas. Ú. XXIV. 18. sz. 278–279.
1881 Hogyan fogják a farkast. Vas. Ú. XXVIII. 9. sz. 134–135.
1970 Szőlő- és borgaz7daságunk történetének alapjai. Budapest
1959 Adatok a XVIII–XIX. század fordulójának népi gazdálkodásához. AtSz II. 153–161.
1989 Adalékok Békés város erdőgazdálkodásához. Doc. Ethn. 13. 93–138.
1999 Szőlőhegyi településtörténet. In: BENYÁK Zoltán–BENYÁK Ferenc (szerk.): Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. 155–168. Budapest
é. n. Herdboy of Hungary. A kisbojtár. (Magyarra ford. DARÓCZY Sándor)
H. n.
1928 A halászati törvények és a rájuk vonatkozó rendeletek. Budapest
1931 A magyar halászat összefoglaló ismertetése, szerepe és jövője a mezőgazdasági termelésben és a vízgazdálkodásban. Budapest
1930 A Szörénység tájrajza. Budapest
1957 Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei. Budapest
1986 A napraforgó termelése, felhasználása és az olajsutulás Csólyospáloson. MFMÉ 1986/1. 71–85.
1992 Gazdálkodás a tanyán. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Mórahalom. A település földje és népe. 379–413. Mórahalom
1995 A gazdálkodás fejlődése. In: FODOR Ferenc (szerk.): Csólyospálos. Tanulmányok Csólyospálos történetéből és népéletéből. 247–297. Csólyospálos
1998 Küzdelem a homokkal (A paraszti gazdálkodás). In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Öttömös. A település földje és népe. 253–269. Öttömös
1975 Verecke híres útján... Budapest
1836 A tolnai jobbított ekéről. Társalkodó 31.
1817 Rendkívül való szükség idején, a’ közönségesen szokásban lévő Gabona fajokon kívül, miből készíthetni még Kenyeret Hazánkban, ‘s mit találhatni még a’ mivel ollyankor táplálhassa magát a Szegénység? TGy X. 41–57.
1957 A juhtartás típusai és építményei a Kárpát-medencében. Népr. K. II. 1–2. sz. 149–156.
1958 Rideg lótartás a székelyeknél. Népr. K. III. 1–2. sz. 31–39.
1960 Kosár, ‘karám, ól’. Ethn. LXI. 437–453.
1961 Estena und Estena-Genossenschaft bei den Seclern. VHO 283–328.
1962a Egy alföldi juhtartó gazdaság. NÉ XLIV. 27–79.
1962b Közlekedés gyűjtemény 215–217. In: SZOLNOKY Lajos (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése. NÉ XLIV. 203–287.
1963 Az állattartás és pásztorélet magyar néprajzi szakirodalma. Index Ethnographi-cus, VIII. 1–2. sz. Budapest
1965 Közlekedés-teherhordás gyűjtemény 199–204. In: Ifj. KODOLÁNYI János (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1963–64. évi tárgygyűjtése. NÉ XLVII. 179–
395.
1968 Az erdélyi vándorpásztorok állatfajtái a XIX. sz. első felében. Műv. Hagy. X. 231–246. Debrecen
1969 Quellen zur Transhumance in Siebenbürgen – Walachei aus der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. VWH 345–356.
1971 A telek ‘földterület’ jelentéstörténete. MNy LXVII. 418–431.
1981 Die geschichtliche Typologie der Pferdegebiße bei den Ungarn. In: Trad. Transport. 145–148.
1982 A „vándorló Erdély”. Történeti-néprajzi vizsgálatok az Erdély-Havasalföld közötti transhumanceról. Ethn. XCIV. 353–589.
1983 „Telkek” és költözködő falvak a honfoglaló és Árpád-kori magyarság gazdálkodásában. In: TŐKEI Ferenc (szerk.): Nomád társadalmak és államalakulatok. 327–348. Budapest
1931 Beekeeping in Antiquity. London
1901 Emlő, fékemlő, ere, eremlő. Nyr XXX. 192–193.
1974 A sulyom gyűjtése és felhasználása a Takta mellékén. HOMK 13. 113–118. Miskolc
1976 Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán. HOMÉ V. 247–258. Miskolc
1985 Halgazdálkodás a Tata-gesztesi Esterházy-uradalomban az 1740-es években. Klny. a MMgMK 1984–1985. évi kötetéből. 485–519. Budapest
1969 A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján 1870–1914. Budapest
1970 Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón. MMgMk 1969 –1970. 267–284.
1980 A „belterjes” tanya. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 216–271. Budapest
1983a Kertes tanyák a futóhomokon. At. Tan. 12. Budapest
1983b A zöldségtermelő tanyák kialakulása. MMgMK 1981–1982. 145–157.
1971 A méhészettel kapcsolatos vándorkereskedelem Észak-Borsodban. Ethn. LXXXII. 28–43.
1972 Méhlakások Észak-Borsodban. HOMÉ XI. 529–549. Miskolc
1984 A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest
1967 Régészeti és archeobotanikai adatok a pannóniai kontinuitás kérdéséhez. AtSz IX. 79–97.
1968 A balatoni szőlőkultúra pannon gyökerei. Filológiai Közlemények, 347–364.
1971 Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. cikkéhez. VMMK 10. 115–124. Veszprém
1976 A halászat módjai és eszközei Tiszabábolnán. In: DOBROSSY István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. HOM Népr. Kiadv. VII. 137–141. Miskolc
1902 Berzeviczy Gergely élete és művei. Budapest
1947 A gutai „rekeszt” és a vizafogócége. Ethn. LVIII. 252–257.
1968 Die Volksfischerei im südlichen Burgenland. Veröffentlichungen des Instituts für Volkskunde der Universität Wien. Band 2. 65–87. Wien
1969 Zum bauerlichen Gerätebestand im 19. und 20. Jahrhundert. Wien
1966 A magyar állattenyésztés múltja. Budapest
1973 A szimentáli fajta egy évszázada Magyarországon, 1850–1950. AtSz XV. 51–
69.
1978 A magyar növénytermesztés múltja. Budapest
1962 A magyar módra való bőrkikészítés problematikája. NÉ XLIV. 97–104.
1960. A méh neve a moldvai csángó nyelvjárásban. Studia Universitat Babes-Bolyai, Ser. IV. Fasc. 2. Philologia. 87–89. Kolozsvár–Cluj
1854 Mezei gazda népszerű gyám- és vezérkönyve. I. Pest
1855 Magyarország, a Szerb vajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statisticája. Pest
1896 Nagy-Kőrös város monográfiája. Budapest
1944 A népies méhészkedés módja. Az alföldi falvak és tanyák kisgazdái számára. Kecskemét
1970 Régi magyar hidak. Budapest
1973 Príspevok k dejinám furmanstva v Gemeri. G. Nár. Štud. 1. 67–89. Rimavská Sobota
1911 Szlavóniai régi magyar faluk. NÉ XII. 221–248.
1935 Tinófogás rudas pányvakötéllel. NÉ XXVII. 114–116.
1936 Magyar nyergelés. NÉ XXVIII. 110–113.
1978 Gyergyóremetei erdőmunkások tegnap és ma. In: IMREH István (szerk.): Változó valóság. Szociológiai tanulmányok. 133–162. Bukarest
1980 A gyergyóremetei tutajosok a XIX. században. Acta H. 85–95. Csíkszereda
1991 Termelés és munkamegosztás a gyergyói földműves családban. Népr. L. 1. 90–101.
1994 A gyergyói tutajozás társadalomnéprajzához. Népism. Dolg. 18–28. Bukarest
1978 Vrela i sudbine narodnih tradicija. Zagreb
1980 Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete. Bukarest
1970 Adatok a sepsiszentkirályi gyűjtögető gazdálkodáshoz. Aluta, I. 421–428. Sepsiszentgyörgy
1980 Gyermekvilág Esztelneken. Bukarest
1966 Bártfa város hegyaljai szőlőgazdálkodása 1485–1563. AtSz VIII. 470–485.
1759 Ángliai méhes kert mely a’ Méhekkel való bánásnak mesterségét és titkait szemünk elejébe terjeszti... Eger
1982 Egy sajátos erdőközösség Szentbékkállán. VMMK 16. 305–309. Veszprém
1977 A juhászok ládái és a juhászcéh kérdése Mezőföldön a XVIII–XIX. században. Kny. az SzBÁMÉ 1975–76. kötetéből. Szekszárd
1828 Két értekezés a terh-szekerekről, utakról és azon kérdésről: valljon a hajókázó csatornák... A Moldva-vizét lehessen-e a Dunával hajókázó csatornával egyesíteni? Pesten
1941a Lófej a méhek megrontása ellen. Ethn. LII. 73.
1941b Hogyan hizlalták a göbölyöket? Ethn. LII. 147.
1943 A debreceni sőrések. Ethn. LIV. 255–256.
1930 Dunántúl középkori úthálózata. Sz 73–74. köt. 139–167, 257–285.
1999 Kalászfejek zsolozsmája. Aratás és cséplés Óbecsén a XX. században. Újvidék
1963 Juhtartás Szentmihályon (Tiszavasvári). JAMÉ III. 223–248. Nyíregyháza
1908/1960 Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Budapest
1899 Magyarország belvízi hajózása. Budapest
1988 Tojomány, tyúkmony, tikhaszon, tojás. ÉT XLIII. 20. sz. 626–628.
1947 A kisgazda juhtenyésztése. Budapest
1997 Eskü és szerződés az altaji népeknél. In: Honfogl. és népr. 333–345.
1911 Halászás, rákászás és csíkászás Göcsej- és Hetésben. NÉ XII. 54–58.
1914 Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár
1941 1759. évbeli statutum a verébfejekkel való adózásról. Ethn. LII. 279–280.
1925 A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. FE V. 65–102.
1926 Adatok a Bodrog halászatához. NÉ XVIII. 11–20.
1929 Ősi szállítóeszköz az alföldi lápokon. NNy I. 309–311.
1931 A szőrtarisznyás mesterség Dunántúlon. NÉ XXIII. 165–169.
1933 A zselici kanászélet. Ethn. XLIV. 150–156.
1935 Ősfoglalkozások a Börzsöny hegységben. NÉ XXVII. 97–99.
1937a A Néprajzi Múzeum szigonygyűjteménye. NÉ XXIX. 171–183.
1937b Rókabödön a Bakonyban. NÉ XXIX. 445.
1940a Adatok Galgamácsa néprajzához. NÉ XXII. 22–51.
1940b Fafaragás a Börzsöny hegység községeiben. Ethn. LI. 228–235.
1942a A csíki szekér. NÉ XLIII. 273–274.
1942b Lófarokkötések Szilágy és Szatmár megyében. Ethn. LIII. 148–151.
1942c A Drávaszög néprajzi elkülönülése. A Drávaszög halászata. MIMÉ 42–52. Pécs
1976 Halászélet Jókán. Néprajzi Közlések. II. 87–99. Bratislava
1971 Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten. Népr. K. XV. 1–4. sz.
1972 A tulajdont jelölő jelek rendszere a népi műveltségben. NÉ LIV. 69–105.
1973a Folyami vontatás állati erővel. Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 10. Budapest
1973b Az állati erővel végzett folyami vontatás. Ethn. LXXXIV. 482–510.
1975a Hajóvontatók. NÉ LVII. 67–112.
1975b „Ej uhnyem” Magyarországon. A régi hajóvontatás. ÉT XXX. 31. sz. 1443–1448.
1976–78 A szállítás és közlekedés kutatása. Diss. Ethn. II. 123–151.
1978 A hajóvontatás munkaszervezeti kérdései. NÉ LX. 9–55.
1981 Schiffschleppen auf den ungarischen Flüssen. In: Trad. Transport. 147–154.
1983a Fából faragott csónakok. Dunatáj VI. 2. 52–61. Szekszárd
1983b A magyarországi fahajózás. Népr. K. XXVI.
1983c Az áru útja a szállítás forradalma előtt. Ethn. XCIV. 1–35.
1984 „Olyan az élete, mint a hajóhúzó lóé.” (Adatok a dunai hajózás folklórjához.) Forrás XVI. 6. sz. 32–42. Kecskemét
1989 Hajósvállalkozók a Duna mentén a XIX. század közepén. In: JANKOVICS József–KÓSA László–NYERGES Judit–SEIDLER Wolfram (szerk.): A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 269–276. Budapest–Wien
1989–91 The Transport Collection. NÉ LXXI–LXXIII. 55–60.
1990 Vasi néprajzi tár – Fatörzsből vájt csónakok, bödönhajók. Vasvármegye IX. 12. sz. 5.
1992 Hajózás és gabonakereskedelem. Folk. Etn. 65. Debrecen
1993a Szegedi vállalkozók a népi hajózásban a 19. század közepén. In: BÉKÉS Imre–JANKOVICS József–KÓSA László.–NYERGES Judit (szerk.): Régi és új pereg-rináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon III. 1724–1733. Budapest–Szeged
1993b Regionális áru- és terményforgalom a reformkori szegedi hajóhíd-kinyitási naplók alapján. AtSz I–IV. 39–90.
1993c Bödönhajók, fatörzsből vájt csónakok. Ethn. CIV. 373–391.
1994a Levéltári forrás a népi hajózás kutatásában. In: NOVÁK László (szerk.):
Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 129–136. Szentendre
1994b A dunai hajóvontatás ikonográfiája. Arr. 31–33. 266–287. Győr
1994c Egy törvényjavaslat motivációi – Széchenyi István közlekedés-fejlesztési elképzelései és a tiszai hajózás múltja. NÉ LXXVI. 5–22.
1995 Modernizálódás és archaizmusok együttélése a magyarországi folyamhajózás történetében. (Kézirat – sajtó alatt!)
1998 Reform és forradalom a magyarországi folyami szállításban. Közl. Sz. XLVIII. 7. 259–267.
1999 „Van képem róla ...” A hajóvontatás képi ábrázolásának etnoszemiotikai elemzése. (Kézirat – sajtó alatt!)
2000 Közlekedésgyűjtemény. In: FEJőS Zoltán (főszerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. 131–148. Budapest
1966 A magyar ló- és szarvasmarha-tenyésztés hatása a szlovákra. Nyelvtud. Közl. LXVIII. 397–416.
1970 Ung. kocsi „Wagen” und die Namen ähnlicher Fahrzeuge sowie einiger Bestandteile im Slovakischen. St.Sl. XVI. 195–198.
1981 Újabb adatok a lovak és szarvasmarhák leírásához a XVII–XVIII. században. MNy LXXVII. 126–28
1980 A világ mezőgazdasági rendszerei. Budapest
1968 Faßbinder, Faßboden. Handwerk und Kunst. Wien–München
1994 Lótartás a Sóvidéken. KJNTÉ 2. 86–99. Kolozsvár
1986 Burgenland in alten Ansichten. Wien
1983 Baromfitartás és feldolgozás Orosházán az első világháborúig. BMMK VII. 163–183. Békéscsaba
1934a A magyar kétrúdú szekér eredete és a régi magyar ajonca-szekér. NÉ XXVI. 93–96.
1934b Kaparó- és merítőháló. NÉ XXVI. 62–63.
1935 Néprajzi képek az Ormánságból. Búvár I. 301–305.
1937a Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. NÉ XXIX. 45–70.
1937b Előzetes jegyzetek az íjjas csapdák néprajzi problémájához. NÉ XXIX. 439–442.
1937c Juhszárnyék az Ormánságban. NÉ XXIX. 199–200.
1937d Délkelet-európai kultúrréteg a magyar népi mezőgazdálkodás szerszámanyagában. NÉ XXIX. 253–263.
1938a Összehasonlító néprajzi jegyzetek. Mediterrán eljárások a gesztenye feldolgozásában. NÉ XXX. 262–266.
1938b Asiatische Maulkorbformen in der ungarischen Hirtenkultur. Ethnos III. 1. 8–17.
1938c A magyarországi halászó hurkok eredete. NÉ XXX. 252–256.
1938d Földrajzi megfigyelések az Ormánságban. Földr. K. LXVI. 30–52.
1938e Sammelwirtschaft bei den Ungarn. Ungarische Jahrbücher, XVIII. 302–317. Berlin
1938–39 Összehasonlító néprajzi jegyzetek. NÉ XXX. 262–266, XXXI. 229–231.
1939a A gyűjtögető gazdálkodás. 2. Az elvetett búzától a kenyérig (kérdőív). Budapest
1939b Összehasonlító néprajzi jegyzetek. NÉ XXXI. 229–231.
1939c Néprajzi vonatkozások régi francia vadászkönyvekben. NÉ XXXI. 247–260.
1939d Népi vadfogó eszközök Magyarországon. Búvár, V. 444–448.
1939e Egy madárhurok dunántúli elterjedéséről. Vasi Sz. VI. 90–92. Szombathely
1939f Ősi vadászmódok Eurázsiában és Afrikában. Búvár, V. 793–796.
1940a Die Armbrustfallon in Norsasien und ihre ethnologische Bedeutung. Ethnos, V. 35–53. Stockholm
1940b Adatok a bukovinai és moldvai magyarok vadfogó eszközeihez. NÉ XXXII. 199–201.
1940c Hótalpak, jégpatkók, gólyalábak. Kérdőív. Budapest
1940d Snöskorna hos Karpaternas folk. Pa skidor. Stockholm
1940e Bonnerja, Bizen: Ugrian Fishing Implements and some Indian Parallels. Ethn. LI. 101–102.
1941 The Casting-Staff used by Hungarian Herdsmen and its Ethnological Signifi-cance. Man, XLI. Nos. 5. 18–19. London
1942a Nyestezés az Ormánságban. Nép és Nyelv, II. 143–148.
1942b Magyar–szláv néprajzi kapcsolatok. In: SZEKFÜ Gyula (szerk.): Magyarság és a szlávok. 205–206. Budapest
1943a Magyar hatás az erdélyi román népi műveltségre. NÉ XXXV. 1–32.
1943b A székely ló. Nép és Nyelv, III. 101–106.
1945a Farkasgégén eresztett... Erd. Múz. L. 101–104.
1945b A felmentő méhrajról szóló erdélyi mondák. Erd. Múz. L. 234–235.
1946 Munka és kultusz a magyar parasztságnál. Kolozsvár
1948 A gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás kutatása. Klny. a Magyar népkutatás kézikönyvéből. Budapest
1949 Vándor román füvesek Erdélyben. Nyr LXXIII. 86–88.
1951 Tőzeg szavunk tárgytörténetéhez. Nyr LXXV. 212–213.
1954 Az orosz vengerec ‘házaló kereskedő’ jelentésének néprajzi vonatkozásai. Ethn. LXV. 76–87.
1955a Ŀudový transport v Žakarovciach. Sl. Nár. III. 150–212.
1955b Contributions a l’étude d’un type de pičge en Europe Orientale. Acta Ethn. IV. 91–98.
1956 Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen
1960 A gyűjtögető életmód emlékei a Gyalui havasokban. Műv. Hagy. I–II. 207–217. Budapest
1961 Zusammenhänge zwischen Hofanlage und Viehzucht in Siebenbürgen. VHO 234–281.
1964a A finnugor varsák fejlődésének néhány kérdése. Műv. Hagy. VI. 115–127. Debrecen
1964b Olasz sajtkészítők Magyarországon. Ethn. LXXV. 599–600.
1966a Ethnographica Carpathica. Budapest
1966b Gaffeldrögen i Karpaterna. In: Kulturspeglingar. Studier tillägnade Sam Owen Jansson. 109–123. Stockholm
1966c ROHAN-CSERMÁK, Géza: Sturgeon Hooks of Eurasia. Műv. Hagy. VIII. 201–205. Debrecen
1967a Fish poisoning in the Carpathian area and in the Balkan Peninsula. In: Essays in Balkan ethnology. 1–33. Berkeley
1967b Relikty dawnego rybołowstwa w Karpatach. Etnografia Polska, 11. 385–395.
1967c Tejoltó növények a Kárpátokban. Ethn. LXXVIII. 161–175.
1967d Egy magyar vadászadoma és a valóság. Magyar Vadász, XX. 4. sz. 14.
1968a Rénszarvasbéklyók a szibériai népeknél. Ethn. LXXIX. 102–105.
1968b Bee-hunting in the Carpathian area. Acta Ethn. XVII. 1–62.
1969 Die Jagd und Domestication des Kranichs bei den Ungarn. Anthropos, Vol. 63/64. 473–496. St. Augustin
1970 Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból. DMÉ 1968. 219–253. Debrecen
1971a Borbás Vince és a magyar etnobotanika. Ethn. LXXXII. 1–13.
1971b A lófő etimológiájáról. MNy LXVII 466.
1972 Marderfang in Karpaten-Gebirge. Zeitschrift für Ethnologie. Bd. 97. 283–298. Berlin
1972–74 A nő helyzete a juhászközösségben Műv. Hagy. XV–XVI. 225–243. Debrecen
1973a Trapping und Hunting among the Hungarian People. Acta Ethn. XXII. 349–363.
1973b Sex and Semiotics. Journal of American Folklore, 86. 143–151.
1973c Mesterséges szarvátalakítás a magyar pásztoroknál. In: DANKÓ Imre (szerk.): Bajomi Krónika, 103–109. Biharnagybajom
1974 Beziehungen zwischen den naturbedingten Faktoren und der Fischerei in den Karpaten. Acta Ethn. Slov. 1. 111–121. Bratislava
1975a Pásztorok és jelek. In: VOIGT Vilmos–SZÉPE György–SZERDAHELYI István (szerk.): Jel és közösség. 11–22. Budapest
1975b Ősi gyűjtögető tevékenység a mocsárvilágban. HMÉ II. 169–178. Hajdúböszörmény
1976a A gólyaláb (ném. Stelze, ang. stilt). Nyelvtud. Közl. 78. 314–321.
1976b A sárhajó használatához. Ethn. LXXXVII. 198–199.
1976c Néhány megjegyzés a szláv eredetű gombanevekhez. Ethn. LXXXVII. 226–228.
1977a Sommerschlitten im Nordungarn und in der Slowakei. Ethn. Slav. 8–9. 121–138. Bratislava
1977b Egy magyar vadászadoma. HOMÉ XVI. 219–225. Miskolc
1977c Borzfuvar. MNL I. 344–345.
1977d Gathering of Wild Plants among the Hungarian People. Acta Ethn. XXVI. 1–24.
1978 Ŀudový transport v Gemeri. G. Nár. Stud. 3. 133–176. Rimavská Sobota
1979 Ethnographica Carpatho-Balcanica. Budapest
1981a Die Probleme der traditionellen menschlichen Traggeräte auf der Balkanhalb-insel und in der Karpaten. In: Trad. Trans. 9–23.
1981b Művelődéstörténeti jegyzetek a magyar gyermekjátékokhoz. Ethn. XCII. 65–69.
1982 Hagyományos teherhordó eszközök és tartóedények a szerémségi magyaroknál. HK 14. 201–233. Novi Sad
1984a A szatmári hagyományos népi műveltség etnogeográfiai helyzete. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szatmár néprajzához. Folk. Etn. 16. 35–137. Debrecen
1984b Fish poisoning in the Carpathian area and in the Balkan Peninsula. In: GUNDA, Béla (ed.): The Fishing Culture of the World, I. 181–222. Budapest
1988a A természetes növénytakaró és az ember. Agria, XXIV. 165–219 Eger
1988b Kulturális ökológiai megfigyelések a növénytermesztés kezdeteiről. HOMÉ XXV–XXVI. 467–481. Miskolc
1989a A rostaforgató asszony. Budapest
1989b A magyar etnobotanika európai távlatai. JAMÉ XXIV–XXVI. 13–22. Nyíregyháza
1991 A színes lovú népek. In: HAJDÚ Mihály–KISS Jenő (szerk.): Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. 227–240. Budapest
1991–92 Méhészkedés a magyarságnál. Agria, XXVII–XXVIII. 303–368. Eger
1994 Egy osztrák kaszahámor. Ethn. CV. 193–195.
1984 The Fishing Culture of the World – Studies in Ethnology, Cultural Ecology und Folklore, I–II. Budapest
1975 The use of animal manure in the Great Hungarian Plain. Acta Ethn. XXIV. 431–440.
1970 A mezőgazdasági termelés története Magyarországon 1920–1938. Budapest
1976 A mezőgazdaság fejlődésének megrekedése a két világháború között (az 1920–30-as években). In: GUNST Péter–HOFFMANN Tamás (szerk.): A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században (1849–1949). 275–400. Budapest
1987 A paraszti társadalom története Magyarországon a két világháború között. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 1. Budapest
1960 Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis. Budapest
GUNST Péter–HOFFMANN Tamás (szerk.)
1976 A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században. Budapest
GUNST Péter–LŐKÖS László (szerk.)
1982 A mezőgazdaság története. Budapest
1991 Adatok Nárai nyelvéhez, néprajzához. Szombathely
1959 Lófi székely – lófő székely. MNy LV. 218–226.
1911 Adatok a vadászat történetéhez. Erdély, XX. 142–144.
1968 A kapitalizmus és a parasztgazdaság. Ethn. LXXIX. 149–162.
1975 Városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában. Budapest
1963–87 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Budapest
1975 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Budapest
1977 István király és műve. Budapest
1908–09 A Nagykunság és környékének népies építkezése. NÉ IX. 1–18, 153–166, 223–244; X. 30–40, 65–78.
1911 Szatmármegyei szilvaaszalók. NÉ XII. 249–252.
1916 Babonás hiedelmek és szokások a fekete-körösvölgyi magyaroknál. Ethn. XXVII. 81–89.
1922 Nagykunsági krónika. Karcag
1927 Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland. Debrecen
1928a Takarás és nyomtatás az Alföldön. NÉ XX. 1–46.
1928b A szilaj pásztorok. Karcag
1932 Farkasgégén eresztett... Ethn. XLIII. 82–85.
1933 Az ipolymenti halászat. NÉ XXV. 24–28.
é. n. (1934)a Halászat. In: A magyarság néprajza. II. Budapest, 64–106.
é. n. (1934)b Állattartás. In: A magyarság néprajza. II. 107–182. Budapest
é. n. (1934)c Vadászat. In: A magyarság néprajza. II. 27–63. Budapest
é. n. (1934)d Teherhordás, közlekedés, jármű. A magyarság néprajza. II. 247–273. Budapest
1935 Vadméh keresés Biharban. NNy VII. 126–128.
1936 Ló- és szamárhúsevés a magyar népnél. Ethn. XLVII. 323.
1941a Gazdálkodás. Magy. Népr. II. (2. kiad.) 5–225. Budapest
1941b Nagykunsági krónika. Budapest
1943 Magyar falu magyar ház. Budapest
1976 A matyók mezőgazdasága. In: Mezőkövesd város monográfiája 625–631. Mező-kövesd
1983 Alföldi népélet. (Vál., szerk., bev. és jegyz.: SELMECZI KOVÁCS Attila.) Budapest
1984 Nagykunsági krónika. (S. a. r. és utószó: BELLON Tibor.) Karcag
1929–30 Tiszamenti „lépfa”. Aquila. A Magyar Királyi Madártani Intézet folyóirata, XXXVI–XXXVII. 21–23.
1937 Viricselés a Székelyföldön. Ethn. XLVIII. 205–220.
1978 A „rettenetes esztendő”, az 1863. évi „nagyínség” emlékezete. SzMÉ 91–103. Szolnok
1967 A kötélgyártó kézműipar fejlődésének és a gazdasági kötéláruk választékának néhány agrártörténeti vonatkozása. AtSz IX. 328–346.
1937 Dorozsma régi életéről. Néprajzi adatok és más apróságok. Kiskundorozsma
1994 A Kárpát-medence haszonnövényei a 9–10. században. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. A honfoglalásról sok szemmel 1. 247–257. Budapest
1896 A Császári Királyi Szabadítékos Rév-Komáromi Biztosító Társaság története. Komárom.
1932 Udvarhelyszéki székely szekér. NÉ XXIV. 10–19.
1941 Pele- és mókusfogás Varságon. KENMÉRt. I. 153–155. Kolozsvár
1942 Udvarhelyszéki famesterségek. Kolozsvár
1969 British Canals an Illustrated History. London
1985 Ungarische Elemente im Serbokroatischen. Budapest
1958 Der osteuropäische Arbeitsschlitten bei den Ostseefinnen. FUF XXXIII. Helsinki
1984 Mezőtúri aratók. Mezőt. Ht. Füz. 4. Mezőtúr
1994 Die Donauschiffer und ihre Zünfte. In: Litschel Helga (red.): Die Donau 158–186. Linz
1963 A kasos méhészkedés hagyományai Orosháza környékén. SzKJMÉ 1961–1962. 171–235. Orosháza
1972 Az orosházi méhészkedés szakszókincse. Nyelvtud. Dolg. 7. Budapest
1953 A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest
1962 Finnugor népek és nyelvek. Budapest
1987 A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX–XX. században. Diss. Ethn. 6. Budapest
1970 Az állati fehérje szerepe a hagyományos sertéstartásban. AtSz XII. 381–384.
1973 A vöröshagyma termelése a bukovinai székelyeknél. AtSz XV. 507–525.
1996 Az emberi erővel végzett teherhordás a moldvai magyaroknál. Ethn. CVII. 277–300.
1987 Moldvai csángó növénynevek. M. Csny. Dolg. 36. Budapest
1982 Fejezetek a makói „Hagymaszövetkezet” történetéből (1900–1906). In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1982. 189–197. Szeged
1935 Beiträge zur Geschichte der primitiven Bienenzucht bei den finnisch-ugrischen Völkern. Journal de la Société Finno-Ougrienne XLVII. 1. Helsinki
1858 Die landwirtschaftlichen Geräte und Maschinen Englands. Braunschweig
1794 Uj méhész, vagyis a méheknek Magyar Hazánkhoz alkalmazott gondviselése. Pozsony–Komárom
1976 Izgradnja lada kod Novog na Savi v XVI vijeku. In: Priloz za Orijentalu Filo-logiju – Orientalni Institut XXII–XXIII. 83–133. Sarajevo
1928 A hal és a halgazdaság. Budapest
1931 Magyarország halainak eredete és elterjedése. Közlemények a Tisza István Tudományegyetem Állattani Intézetéből 10. Debrecen
1935a A magyar ló eredete. DSz IX. 53–76.
1935b A magyar szarvasmarha egykori gazdasági jelentősége. DSz IX. 233–245.
1936a A magyar szarvasmarha eredete. Debrecen
1936b A magyar baromfi eredete és gazdasági jelentősége. DSz X. 46–55.
1937 A magyar juh eredete, múltja és jelene. Tisia, II. 47–115. Debrecen
1938 A kihalt ősi szalontai sertés. Kny. a Term. Tud. Közl.-ből. Budapest
1939 Ősi magyar sertéseink. Tisia III. 321–388. Debrecen
1940a Ősi magyar háziállataink. Debrecen
1940b Ősi magyar kutyák. Debrecen
1941 Az ősmagyar fekete juhnyáj. Debrecen
1954 A magyar háziállatok története. Budapest
1957 Magyar házi szarvasmarháink eredete. Budapest
1903 A fák birodalmából. Budapest
1960 Magyarország közútjainak története. Budapest
1977 Halaink. – Képes határozó és elterjedési útmutató. Budapest
1946 Színes lovú népek. MNy XLII. 26–34.
HARTYÁNYI Borbála–NOVÁKI Gyula–PATAY Árpád
1968 Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. MMgMK 1967–1968. 5–84. Budapest
1858 Vízivadászat a Sárréten. Vadász és Versenylap, II. 269–273, 285–291, 301–307, 324–325.
1970 Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Budapest
1950 Csal, csel. MNy XLVI. 123–129.
1957 Erdei fakitermelés Bakonycsernyén. Népr. K. II. 3–4. sz. 125–155.
1958 A fa fuvarozása a bakonycsernyei erdőkben. Népr. K. III. 1–2. sz. 202–217.
1970 Gyűjtögető gazdálkodás az északkeleti Bakonyban. (Kísérlet egy szintézisre.) Ethn. LXXXI. 442–452.
1971 Magyar népi vadászeszközök és vadfogási módok. Nimród, III. 11. sz. 5–7.
1975a A népi erdőgazdálkodás jogszokásairól. In: KOLOSSVÁRY Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. 490–512. Budapest
1975b Népi természetismeret és erdei melléktermékek. Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei, VIII–X. 169–180. Budapest
1978 A népi erdőkiélés történeti formái. Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben. Budapest
1894 A bortermelés hazai fejlődése. MGSz I. 125–135.
1983 A szállítás és közlekedés eszközei Hódmezővásárhelyen. In: DÖMÖTÖR János–TÁRKÁNY SZÜCS Ernő (szerk.): Kiss Lajos Emlékkönyv. 245–271. Hódmezővásárhely
1941a Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához. NÉ XXXIII. 259–263.
1941b Népi erdőgazdálkodás Veszprém megyében. Ethn. LII. 54–58.
1885a Ősi nyomok a magyar népies halászatban. Budapest
1885b Ősi elemek a magyar népies halászeszközökben. AÉ V. 153–167.
1887–88 A magyar halászat könyve. I–II. Budapest
1892a A halászat mint ősfoglalkozás és viszonya a néprajzhoz. Ethn. III. 253–262.
1892b A Balaton halásztopográfiája. Földr. K. XX. 218–223.
1898 Ősfoglalkozások. 1. Halászat, 2. Pásztorélet. In: MATLEKOVICS Sándor (szerk.): Az 1896. évi Ezredéves Kiállítás eredményei, V. 651–763. Budapest
1899a A magyar ősfoglalkozások köréből, III. A beszélő szerszám. Term. Tud. Közl. XXXI. 262–271.
1899b A magyar ősfoglalkozások köréből. Budapest
1900a A doroszlói halászszerszám eredete. Term. Tud. Közl. XXXII. 255–257.
1900b Gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai utazása. Budapesti Szemle CIV. köt., CCLXXXVII. sz. 176–193. Budapest
1901 A vejszék és varsák fogósságáról. Term. Tud. Közl. XXXIII. 57–74.
1902 Ironga, szánkó, kecze. Term. Tud. Közl. XXXIV. 5–36.
1903 A „Tonnára”. Term. Tud. Közl. XXXV. 375–392.
1905a Verő disznó, verő malac. MNy I. 414–415.
1909 A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. Budapest
1910 Debreceni lófogatok. MNy VI. 49–58.
1914 A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest
1983 A pokol cséplője. H. O. gyűjtőnaplói, vitacikkei, levelei. (Vál. ERDŐDY Gábor.) Budapest
1951 XVIII. századi méhészhiedelmek. Ethn. LXII. 160–171.
1955 Dél-Dunántúl településformáinak történetéhez. Ethn. LXVI. 125–186.
1956 Hajdúböszörményi földművesek karámja (Az alföldi mezei életmód és az alföldi településformák kérdéséhez). Ethn. LXVII. 483–518.
1957a Csúsztató Nógrádból. NÉ XXXIX. 291–294.
1957b Vasfogó vermek a töröknek hódolt Baranyában. Ethn. LXVIII. 346–349.
1960 A magyar kertes települések elterjedéseinek és típusainak kérdéséhez. Műv. Hagy. I–II. 331–350. Budapest
HOFER Tamás lásd még FÉL Edit–HOFER Tamás
1956 Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethn. LXVII. 536–561.
1963 A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest
1967 A magyar tanya és a hagyományos mezőgazdaság üzemszervezetének felbomlása Európában. Ethn. LXXVIII. 130–137.
1975 Néprajz és feudalizmus. Budapest
1989 Karre, Wagen, Kutsche. In: GUNDA, Béla–LUKÁCS, László–PALÁDI-KOVÁCS, Attila (hrg.): Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky 219–226. Székesfehérvár
1994 A szántóföld művelése Európában. HOMÉ XXXII. 207–238. Miskolc
HOFFMANN Tamás lásd Gunst Péter
1825 Rév-Komáromnak esmértetése. TGy V. 3–34.
1960 A bortermelés Zala megyében 1526 előtt. GMJÉ 1950–1960. Zalaegerszeg
1963 Zala megye középkori vízrajza. Függelék: 1. A malmok Zala megye vizein. 2. A halászat Zala megye vizein. GMK 23. Zalaegerszeg
1932 Magyarország halászati földrajza. Vác
KOVÁCS László–PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.): Honfoglalás és néprajz. A honfoglalásról sok szemmel. IV. Budapest, 1997
1976 Horog van ezerféle. I–II. MH XXX. 8, 10. sz. 192–194, 254–256.
1970 Egy falu kommunikációs rendszere. Budapest
1960 Mecseki erdőtípus-tanulmányok. JPMÉ 39–53. Pécs
1961 Antropogén hatás a Mecsek környék vegetációjában. JPMÉ 45–51. Pécs
1936 Adatok a „kalocsai paprika” múltjából. (Klny. a Kalocsai Néplap 1936. február 6–7. számából.) Kalocsa
1978 Város a föld alatt. In: SZOMBATHY Viktor (szerk.): Régészeti barangolások Magyarországon. 293–343. Budapest
1990 Vadászok és orvvadászok a dualizmuskori Szabolcsban. Szabolcs-Szatmári Szemle, XXV. 1. sz. 43–47.
1840 Az ipar és a kereskedés története Magyarországon a három utolsó század alatt. Buda
1859 Téli halászat a Balaton jegén. Vadász- és Versenylap, III. 9. sz. 137–140.
HORVÁTHOVÁ, Emilia–URBANCOVÁ, Viera (hrg.)
1972 Die slowakische Volkskultur. Bratislava
1966 Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben (Somogyszentpál). Somogyi Múzeum 8. sz. Kaposvár
1967 Schweizer als Berufungsbezeichnung des Melkers. Schweizerisches Archiv für Volkskunde LVII. 6. 81–91.
1990 Magyarország régi térképeken. Budapest
1955 Schläuche und Fäßer. Bern
1867a Hazánk közlekedési eszközeiről. Pest
1867b Gömör-Kishont törvényesen egyesült vármegyék leírása. Pest
1856–63 Magyarország és Erdély eredeti képekben. I–II. Darmstadt
1876 Magyarország ethnographiája. Budapest
1888 Herman Ottónak magyar halászati könyve, nyelvi, társadalmi, néprajzi és régészeti tekintetben. Sz XXII. 216–241.
1972 Slovenski pltnici. Martin
1967 Milimári. MNy. LXIII. 350–351.
1940 Jeges halászat. Búvár VI. 66–68. Budapest
1973 A magyar vízszabályozás története. Budapest
1961a Adatok a jászsági csépformákhoz. Műv. Hagy. III. 149–158. Debrecen
1961b Néprajzi adatok a debreceni vaseszköz-lelethez. DMÉ 143–150. Debrecen
1962 Szénamunka és takarmánykészítés a Zempléni-hegyvidéken. Ethn. LXXIII. 26–53.
1966 A földalatti gabonatárolás Magyarországon. Ethn. LXXVII. 343–377.
1967 Földművelés a Zempléni hegység középső részén. Műv. Hagy. IX. Debrecen
1977 Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között. In: IKVAI Nándor (szerk.): Börzsöny néprajza. Stud. Com. V. 129–218. Szentendre
1981a A tövisborona Észak-Magyarországon és szlovákiai párhuzamai. Ethn. XCII. 278–297.
1981b A földművelés jellemzői a Zempléni hegységben. In: SZABADFALVI József (szerk.): Néprajzi tanulmányok a Zempléni hegyvidékről. HOM Népr. Kiadv. X. 25–41. Miskolc
1985 A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió mentén a XVIII–XX. században. In: IKVAI Nándor (szerk.): Tápió mente néprajza. Stud. Com. XV. 171–318. Szentendre
1957 Die walachische Bevölkerung der Herrschaften Murány, Csetnek und Kraszna-horka. Stud. Slav. III. 113–149.
1966 A vlach pásztorok tretina adója. AtSz VIII. 303–331.
1976 Gömör megye. I. A megye története 1773-ig. Budapest
1968 Zemunski brodograditelji – „superi” krajem XVIII veka. In: Zbornik za drustve-na nauke 51. 36–60. Novi Sad
1935 Vadméhkeresés. NNy VII. 241.
1964 A folyónevekből lett kutyanevekhez. Nyr LXXXVIII. 203–204.
1941 A felsőőri földművelés. Debrecen
1947 Székely falutörvények. Kolozsvár
1973 A rendtartó székely falu. Bukarest
1979 Erdélyi hétköznapok. Bukarest
1983 A törvényhozó székely falu. Bukarest
1961 A Tisza–Maros-szöge halászatának nyelvi emlékei. Klny. a Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyvéből. Szeged
1980 A korondi hagyományos állattartás köréből. Népism. Dolg. 1980. 47–59. Bukarest
1991 A korondi toplászok mestersége. Honismeret, XIX. 1. sz. 75–79.
1911 A borsodmegyei palócok. Ethn. XII. 162, 222, 292, 393.
1948 Suomen lappalaiset vuoteen 1945. I–II. Helsinki
IVÁNCSICS Nándor lásd IKVAI Nándor
1962 Adatok a magyar halászat történetéhez. MMgMK 1962. 106–115.
1968 Az alsóörsi közbirtokosság, a közös gazdálkodás egy régi formája (1816–1964). AtSz X. 180–203.
1961 Schafhaltung und Schäfer in Zentraleuropa bis zum Beginn des 20. Jahrhun-derts. Berlin
1944 A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár
1997 Vadászó nemesek és úri vadászok. Honismeret, XXXV. 1. sz. 23–28.
1998 A paraszti vadászat legális és féllegális lehetőségei Magyarországon a 18–19. században. NK–NT XIX. 69–90. Budapest
1971 Pltnicenie na Orave. Zbornik Oravského Muzea 2. 149–159.
1937 Millingezés – Elbeszélés az alsódunai halászok életéből. VH V. 34–36.
1971 Korablje na rijeci Kupi. Svjetlo VI/2. 123–130.
1967 A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó. Budapest
1892 Kalotaszeg magyar népe. Budapest
1892–93 Közlemények a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárából. Első sorozat: Halászati eszközök. 1. Uj-Zeeland, 2. Finnország. Ethn. III. 321–326; IV. 55–59.
1893a Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Budapest
1893b A torockói vasbányászat és kohászat. MMÉEK XXVII. (Kny. 1–53.)
1895 Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. Archeológiai Közlemények, XVIII. 81–117.
1900a A magyar halászat eredete. Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása I. köt. 1–2. rész. Budapest–Leipzig
1900b A doroszlói dob- és csukavarsák eredete. Term. Tud. Közl. XXXII. 309–312.
1901 Turbukháló Erdélyben. NÉ II. 12–13.
1902a A balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest
1902b A magyar halászat eredetéről – Válasz U.T. Sirelius bírálati megjegyzéseire. NÉ III. 37–47.
1901 Zárszó „A magyar halászat eredete” vitájához. Budapest
1900 Válasz Herman Ottó Úrnak a „Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása” czímű könyv I. kötetéről írt recenziójára. Budapest
1967 Adatok a magyar szarvasmarha eredetének és hasznosításának kérdéséhez. AtSz IX. 420–431.
1968 Pferde, Reiter, Völkerstürme. München
1970 A magyar ló. AtSz XII. 253–267.
1982 Fejezetek a szanki és móricgáti tanyás gazdálkodás múltjából. KJMK 1. Kecskemét
1821 National-Kleidertrachten und Ansichten Von Ungarn, Croatien, Slavonie, der Banat, Siebenbürgen und der Bukowina. Wien
1961/1972 The English Farm Wagon. Reading (2. kiadás: 1972)
1962 Agricultural Transport in Wales. Cardiff
1960 Karpatské vorastvi v 19. stoleti. Brno
1979 Adatok a magyar zöldségtermesztés múltjából. Kertgazdaság, XI. 1. sz. 74–82.
1964a Az arany ember. I–II. Budapest
1964b Bálványosvár (1883). Jókai Mór összes művei. Regények 43. Budapest
1962 A tiszai tutajozás és a szegedi super mesterség. MFMÉ 1960–62. Szeged
1966 A deszki hajóvontatók. MFMÉ 1964–65/1. 93–114. Szeged
1968 A bakity. Adatok a homoki teherhordó eszközökről. MFMÉ 1968. 99–108. Szeged
1974 Telekrendezés a szegedi tanyákon. Ethn. LXXXV. 276–314.
1984 A deszki hajóvontatók. In: HEGYI András (szerk.): Deszk története és néprajza. 783–816. Szeged–Deszk
1991 Hajóács mesterség. MN III. 447–455.
1996 Gazdálkodás és életmód. In: PÉTER László (szerk.): Röszke földje és népe. 291–327. Szeged
1971 Közlekedés, teherhordás. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 409–422. Tápé
1971 Gyűjtögetés, víziélet. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 257–269. Tápé
1986 A „Máriaülte gaz” eredetmagyarázó mondatípus elterjedésének kérdéséhez. Létünk, 16. 51–56. Szabadka
1927 A Magyar Alföld. Budapest
é. n. Halászok (Regény). Budapest
1959 Kolomp szól a ködből. Emlékek a régi pásztoréletből. Budapest
1993 Székelyföldi erdészet- és faipartörténeti jegyzetek. Erdt. K. XI. Budapest
1993 Régi vízi világ a Bácskában és Bánátban. Újvidék
1982 A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból 10. Békéscsaba
1970 Magyarországi török adóösszeírások. Budapest
1823 Magyar régiségek nyomozása. TGy VII. 3–38.
1972 Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Budapest
1816 A méhtartásnak különféle tartományokra... Eger
1926 Bodrogközi adatok a sarlós aratáshoz. NÉ XVIII. 83–86.
1974 Szolnok mezőváros ipari és kereskedelmi vonatkozásairól. In: HOFER Tamás– KISBÁN Eszter–KAPOSVÁRI Gyula (szerk.): Paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században. II. Mezővárosok. 9–24. Budapest–Szolnok
1966 Trgovinska magistrala Sisak–Karlovac–Rijeka. In: JAZU Starine kniga 53. 263–312. Zagreb
1972 Privzeda i drustvo hrvatske v 19. stoljecu. Zagreb
1943 Az Őrség népi táplálkozása. Budapest
1960 A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon. Budapest
KÁROLYI Zsigmond–NEMES Gerzson
1975 Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja, I. Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei, 895–1846. VTF 8. Budapest
1903 Néprajzi tárgyak a szombathelyi múzeumból. NÉ IV. 148–152.
1995–96 Régi halász-szerszámok Románia halasvizein. Halászat, 88. évf. 3. sz. 128–129; 4. sz. 171–174; 89. évf. 1. sz. 38–40; 2. sz. 80–82.
1948 A baromfi betegsége és gyógyítása Csongrádon. Ethn. LIX. 133–138.
1949 A csongrádi baromfitartás szokásai és hiedelmei. Ethn. LX. 164–182.
1957 A magyar kubikosok élete. Budapest
1958–59 Népi állatorvoslás Csongrádban. Népr. K. III. 1–2. sz. 230–268; 3–4. sz. 128–149; IV. 1–2. sz. 147–162.
1960 Az emberhámok főbb típusai és a kubikosnyakló. Ethn. LXXI. 381–388.
1961 A kubikoskordé és a kordésmunka. Ethn. LXXII. 56–85.
1962–63 A kubikostalicska és a talicskásmunka. Ethn. LXXIII. 512–532; LXXIV. 13–
37.
1963 Kubikos ásó és az ásózás. Népr. D. 11. Szeged
1965 Átmeneti bérmunkaformák. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848–1914. II. 382–433. Budapest
1971 Baromfitartás Tiszaigaron. In: Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára. 43–57. Túrkeve
1978 Hagyományos baromfitartás Csongrádon. In: SIMON István (szerk.): Mozaikok Csongrád város történetéből. 50–75. Csongrád
1993 Régi magyar családnevek szótára XIV–XVII. század. Budapest
1969 A komáromi szekeresgazdák. Irodalmi Szemle, XII. 10. sz. 885–905. Bratislava
1978 Komáromi mesterségek. Bratislava
1966 Szőlőtermesztés a Mátraalján. Ethn. LXXVII. 495–516.
1967 A szőlő talajművelése Észak-Magyarországon. NÉ XLIX. 219–253.
1968 A szőlő telepítésének hagyományos és újabb eljárásai a Mátra alján. EMÉ VI. 295–309. Eger
1984 Gyöngyös és a Mátraalja szőlőművelésének észak-magyarországi összefüggéseihez. In: HAVASY Péter–KECSKÉS Péter (szerk): Tanulmányok Gyöngyösről. 401–455. Gyöngyös
1974 A pannóniai szőlőművelés és mustnyerés tárgyi emlékeinek értékeléséhez. NÉ LVI. 131–159.
1901 Orvhalászat a Balaton-melléken. Halászat, II. 17. sz. 111–113.
1875 Magyarország szőlészeti statisztikája 1860–1873. Budapest
1998 Szekerek, kocsik, szánok. Paraszti járműkultúra Észak-Dunántúlon. Él. Trad. 8. Budapest
1869 Képek a hazai népéletből. Görgényi medvevadászok. Vas. Ú. XVI. 61–62.
1972 Fo-kutya volt-e a fakutya? Nyr XCVI. 158–165.
1990 Viziboszorkány. (Harmadik kiadás, első: 1979) Bukarest
1865 Német–magyar és magyar–német hajózási műszótár. Pest
1868 Halászatunk s a haltenyésztés. Pest
1871 Statisztikai adatok a Magyar Korona területén 1870–ben forgalomban volt hazai uszákról. Buda
1872 A kapaszkodó hajózásról. Budapest
1858 A szántóvető aranyszabályai. Pest
1869 Nézetek a hazai halászat ügyében. Pest
1959 A baromfi ültetése és keltetése Galgamácsán. Népr. K. IV. 4. 204–243.
1969 A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén. Népr. K. XIII. 3–4. sz.
1968 Kéregedények a Thury György Múzeumban. Ethn. LXXXI. 545–555.
1992 A csíkiek Negyedfélmegye Havasáról. NÉ LXXIV. 5–47.
1982 Hungarian Memories. Boston
1956 A pecek. Ismeretlen mozgásgátló eszköz a tiszaigari gulyások kezén. Népr. K. I. 82–86.
KESZI-KOVÁCS László lásd KOVÁCS László, K.
1948 A csallóközi halászélet – A kishalászat szerszámjárása – A rekeszvörse, a vejsze és a barok. Halászat, XLVII. 57–58, 68–71, 87–88, 125–127, 168–170.
1954 A Sió halászeszközei. Halászat, I. 9. sz. 13.
1957 A magyar vizák története. MgMF 2. Budapest
1960 A Velencei-tó halászata. MgMF 16. Budapest
1962 A pesti vizafogók és a mai Vizafogó utca neve. MMgMK 1962. 84–92.
1964 A Szelidi-tó halászata. MMgMK 1964. 99–116.
1966 A somorjai halászcéh. MMgMK 1965–1966. 121–130.
1970 A régi Csallóköz mint halászóhely. MMgMK 1969–1970. 157–266.
1962 Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarhatenyésztés történetéből (1848–1945). Kaposvár
1965 A bonyhádi tájfajta szarvasmarha kialakulása. AtSz VII. 550–570.
1968 A szarvasmarhatenyésztés fejlődése Tolna megyében (1848–1944). AtSz X. 486–513.
1964 A békési vásár. EFMK 55–57. sz. Gyula
1987 „Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva…” A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon. Agria XIII. 239–265. Eger
1997 Táplálkozáskultúra. MN IV. 419–581. Budapest
1964 A Kárpát-medence kora középkori szőlőművelésének kérdéséhez. AtSz VI. 143–149.
1969 Adatok a szarvaskerep magyarországi termesztésének történetéhez. AtSz XI. 102–110.
1960 16. századi dézsmajegyzékek. Budapest
1968 A szőlőművelés terméshozamainak alakulása a XVII–XVIII. században. AtSz X. 78–90.
1973 Szőlőmonokultúra a Hegyalján a 16–18. században. AtSz XV. 383–390.
1974 A paraszti vadászat Magyarországon (XVI–XVIII. század). AtSz XVI. 66–71.
1922 Beszterec – Egy lápi község leírása. FE II. 209–228.
1925 A hódmezővásárhelyi ember aprójószága. Ethn. XXXVI. 148–162.
1926 A kasza a hódmezővásárhelyi ember kezén. NÉ XVIII. 86–93.
1929 Földművelés a Rétközön. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságainak kiadványai, V. 20. füzet. A Nyírségkutató Bizottság Dolgozatai, III. Debrecen
1930a A szegény ember malaca. MNy II. 135–143.
1930b A karikásostor. NÉ XXII. 142–145.
1937a Néprajzi tárgyak a Jósa Múzeumban. NÉ XXIX. 164–171.
1937b Díszített jármok Szabolcs vármegyében. NÉ XXIX. 308–320.
1943a A szegény asszony élete. Budapest
1943b A Nyírség halászata. Ethn. LIV. 20–55.
1954 Nagyhalász. Ethn. LXV. 329–373.
1958 Vásárhelyi hétköznapok. Budapest
1981 A szegény emberek élete. I–II. (3. kiad.) Budapest
1988 Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Budapest
1972 A fácán a magyar nyelvemlékekben és a régebbi irodalmi forrásokban. AtSz XIV. 331–339.
1974 Egy letűnt népi foglalatosság: a madarászat. Ethn. LXXXV. 91–98.
1975 „Rezginia” in Europe. Ethnologia Europea, VIII. 2. 101–110.
1992 Tradycyjne rybołowstwo śródlądowe w Polsce. Wrocław
1977 Csököly népi gazdálkodása és táplálkozása (XVIII–XX. sz.). Somogyi Almanach 26. Kaposvár
1934 A tót és lengyel költözködő pásztorkodás magyar kapcsolatai. Ethn. XLV. 62–73.
1950 Szláv jövevényszavaink a gazdasági élet köréből. MNy XLVI. 113–119.
1955/1974 A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I. 1–2. Budapest (Második kiadás: 1974)
1979 Egyes Solanaceae fajok pszichotomimetikumként való használata a népgyógyászatban. Orvostörténeti Közlemények, Supplementum 11–12. – Népi orvoslás Magyarországon. 155–160. Budapest
1984 Etnobotanikai vizsgálatok Répáshután. In: SZABADFALVI József–VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 229–256. Miskolc
KÓCZIÁN Géza–PINTÉR István–GÁL Miklós–SZABÓ István–SZABÓ László
1976 Etnobotanikai adatok Gyimesvölgyéből. Botanikai Közlemények, 63. köt. 29–36.
KÓCZIÁN Géza–SZABÓ István–SZABÓ László Gy.
1977 Kalotaszegi népgyógyászati adatok. Gyógyszerészet, XXI. 5–17.
1979 A Helleborus- (Hunyor-) fajok népgyógyászati felhasználására vonatkozó adatok. Orvostörténeti Közlemények, Suppl. 11–12. Népi orvoslás Magyarországon. 125–154. Budapest
KÓCZIÁNNÉ SZENTPÉTERI Erzsébet
1977 Budapest kocsigyártóipara a századfordulón. Közlekedéstudományi Szemle, XXVII. 2. sz. 81–85.
1988 Hagyatéki leltárak. Cegléd 1850–1900. Ceglédi Füzetek, 24. Cegléd
1977 Perőcsény és Vámosmikola állattartása. In: IKVAI Nándor (szerk.): Börzsöny néprajza. Stud. Com. 5. 93–127. Szentendre
1956 Adatok Vajszló lótartásához. Népr. K. I. 118–146.
1958 Adatok a Nyugati-Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához. JPMÉ II. 147–178. Pécs
1959 Morva miskároló az Ormánságban. Népr. K. IV. 1–4. 125–129.
1975 Az észak-eurázsiai vadász-, halász- és réntartó kultúrák. In: HAJDU Péter (szerk.): Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. 141–167. Budapest
1994 Uráli nyelvű vadászok Észak-Eurázsiában. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 187–200. Szentendre
1997 Zsákmányolás–vadfogás, méhészet, gyűjtögetés. In: Honfogl. és népr. 47–60.
1978 A közös gazdálkodású erdők története, különös tekintettel Baranya megye erdőbirtokosságaira. Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei XI–XII. 5–48. Budapest
1975 A magyar erdőgazdálkodás történelmi fejlődése. In: KOLOSSVÁRY Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. 15–79. Budapest
1923 Vadászati jog. Tanulmányok a jogtörténet, magánjogi dogmatika és a tételes magánjog köréből. Budapest
1928 Tiszavölgyi halászat és település. Budapest
1954 Košikárstvo v Bardejove a na okoli. Slov. Nár. II. 348–385.
KOPCZYNSKA-JAWORSKA, Bronislawa
1961 Das Hirtenwesen in den Polnischen Karpaten. VHO 389–438.
1972 Die steierischen Eggen. Übersicht und Bestandaufnahme. In: Volkskunde. Fest-gabe für Leopold Schmidt. Wien
1905 Matyóföldi tüzelők és szénatartók. NÉ VI. 249–263.
1858 Jelentése a dunai hajózásról, s a magyar borok érdekében Konstantinápolyba tett útjának eredményeiről. Pest
KORIZMICS László–BENKŐ László–MÓRÓCZ István
1855–56 Mezei gazdaság könyve. I–IV. Pest
1974 Gazdasági és társadalmi viszonyok a dunai és a tiszai határőrvidéken a XVIII. század elején. Budapest
1987 Az Alföld víziútjai. In: Alföldi Tanulmányok XI. 163–187. Békéscsaba
1939 Finnugor eredetű csapdáink kérdéséhez. I. A finn „pynna” változatai. NÉ XXXI. 239–247.
1945 A finnugorság szerepe az eurázsiai vadászműveltségben. Ethn. LVI. 9–14.
1953a Die Bogenfalle bei den Finnougriern auf dem Wege aus Sibirien nach Europa und in den südlichen Verbreitungsgebieten. Acta Ethn. III. 23–90.
1953b Jankó János, a finnugor néprajzi kutatások úttörője. Nyelvtud. Közl. LV. 228–246.
1956 A csiklétől a csikkentőig. NÉ XXXVIII 5–22.
1961 Finnugor vagy eurázsiai? Egy archaikus madárfogó szerszámunk eredetéhez. NÉ XLIII. 21–30.
1983 Csapdafélék. A vadászat összehasonlító néprajzához. Budapest
1947a Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi. Erd. Múz. LII. 81–94.
1947b A kalotaszegi kosarazó juhászat. Kny. Misc. Ethn. I. 3–28. Kolozsvár
1949 Méhészkedés a Mezőségen. Ethn. LX. 158–164.
1959 Kéziratos méhészkönyv Vajasdról. Népr. K. IV. 1–2. sz. 296–302.
1968 Mihez kezdjünk a természetben? Bukarest
1971 Kászoni adatok a népi vadfogáshoz. Aluta, II. 323–346. Sepsiszentgyörgy
1972 Népélet és néphagyomány Bukarest
1976 Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest
1977 A faluekéről. Ethn. LXXXVIII. 259–269.
1979 Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest
1985 Mihez kezdjünk a természetben? Budapest
1994 Népi földművelés a Mezőségen. Népism. Dolg. 88–119. Bukarest
1999 Népi földművelés Kalotaszegen. Népr. LKK 7. Debrecen
KÓS Károly–SZENTIMREI Judit–NAGY Jenő
1972 Kászoni székely népművészet. Bukarest
1978 Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Bukarest
1967 A gyulai zöldségtermelő körzet kialakulása. AtSz IX. 496–513.
1969 Találmányok a paraszti gazdaságban. NK–NT II–III. 63–77.
1970 „Buza szükségben felsegéllő jegyzések”. A burgonya a magyarországi táplálkozásban a XVIII. század végén és a XIX. század elején. Ethn. LXXI. 363–375.
1978a A földművelés néprajzi vizsgálatának néhány fontos vonása. 1945–1976. Diss. Ethn. II. 76–88. Budapest
1978b Murokország és más zöldségtermesztő vidékek. In: JÁVOR Kata–KÜLLŐS Imola–TÁTRAI Zsuzsanna (szerk.): Kis magyar néprajz a rádióban. 64–65. Budapest
1980a A burgonya Magyarországon. Budapest
1980b Káposzta. MNL III. 39–43.
1990 Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880–1920). Stud. Folk. Ethn. 27. Debrecen
1959 O dunavsko-savskoj trgovini ladama, ladarima i ladarskim cehovima v XVIII–XIX veku do pojave zeleznica. Istorisko Ćasopis. IX–X. 259–294. Beograd
1953 Verbreitung und Alter der Stangenschleife. EAF 1. 74–94. Berlin
1988 Népi méhészkedés Gömörben. Göm. népr. XVIII. Debrecen
1989a A méhészper tanulságai. JAMÉ XXIV–XXVI. (1981–1983) 329–332. Nyíregyháza
1989b Szántóföldi növénytermesztés két ungvidéki faluban. In: Néprajzi tanulmányok az Ungvidékről. Néprajzi Közlések, V. 27–31. Bratislava
1991a Mézkereskedés Rozsnyón a XIX. században. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 221–231. Debrecen
1991b Gömöri méz és viaszkereskedők. In: EPERJESSY Ernő–KRUPA András (szerk.): Nemzetiség – identitás. 265–269. Debrecen–Békéscsaba
1992 Az alföldi méhészet folklórja. In: NOVÁK László (szerk.): Hiedelmek és szokások az Alföldön. II. 705–727. Nagykőrös
1993 Okszerű méhészet – paraszti polgárosulás. Ethn. 104. 435–442.
1994 Méhészet és paraszti életmód. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 49–59. Szentendre
1903 Lókultusz maradványa a tolnamegyei Sárközben. Ethn. XIV. 139–41.
1904a Adalék a tolnamegyei Sárköz régi halászatához. NÉ V. 299–309.
1905 A csikkentő és tőr. NÉ VI. 179–184.
1912 Kezdetleges épületek Tolna vármegyében. NÉ XIII. 207–238.
1987 A halászat szakszókincse a Felső-Szigetközben. M. Csny. Dolg. 33. Budapest
1938 A velencei szákos tapogató. NÉ XXX. 323–324.
1993 Földművelés egy bácskai magyar faluban. Újvidék
1934 Erdei famegmunkáló eszközök Gyergyócsomafalván. Erd. Múz. XXXIX. 137–142. Kolozsvár
1990 Adalékok Vály-völgy hagyományos gazdálkodásához. Göm. népr. XXIV. 43–64. Debrecen
1901 Szeged és népe. Szeged ethnographiája. Szeged
1967 A szekérkaskészítés domokosi műszókincséből. NyIrK XI. 133–137. Kolozsvár
1976 Erdei munkások életviszonyai Gömörszőlősön a XX. század első felében. In: DOBROSSY István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. HOM Népr. Kiadv. VII. 143–157. Miskolc
1935 Adatok Tiszacsege néprajzához. NÉ XXVII. 99–103.
1937 A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. NÉ XXIX. 1–44.
1938 Ackergeräte in Ungarn. Ung. Jahrbücher 263–301. Berlin
1944 A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár
1947a Adatok a bálványosváraljai fejős juhászathoz. Ethn. LVIII. 47–55, 191–210.
1947b A bálványosváraljai fejős juhászat. Népr. Tan. 2. 207–239. Kolozsvár
1948a A magyar földművelő gazdálkodás kutatása. Budapest
1948b A magyar népi közlekedés kutatása. Közlekedés, teherhordás, hír- és jeladás. Budapest
1950 Die ungarische Dreschflegel und Dreschmethoden. Acta Ethn. I. 41–95.
1961 Beiträge zur Frage der Esztena-Genossenschaft (Melkgenossenschaften) in der Siebenbürger Heide. VHO 329–361.
1968 A közös fejős juhnyájak tejhaszonvételi formái Erdélyben 1900 körül. NK–NT I. 9–50.
1969 Die traditionelle Milchwirtschaft bei den Ungarn.VWH 640–695.
1970 Adatok tejkonzerválásunk egyik régi módjához. Ethn. LXXXI. 617–634.
1981a Der Leistenwagen im Karpatenbecken. In: Trad. Transport. 107–116.
1981b Az ugorok lovaskultúrája. In: Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. 1975. Pars IV. 177–184. Budapest
1983 Die ungarischen Pferdegeschirre und ihre Beziehungen. FUF XLV. 168–185.
KOVÁCS László, K.–SZILÁGYI Miklós
1960 A magyar tarka szarvasmarha története. Budapest
1962 Adatok a XVI–XVIII. század magyar állattartásának történetéhez. MMgMK 1962. 44–62.
1951 A járó-, vonó- és fejősjószág betanítása Tiszacsegén. Ethn. LXII. 370–395.
1956 A falu tehene. NÉ XXXVIII. 277–302.
1958 Szabados borjú. A borjúnevelés és összefüggéseinek kérdéséhez. Ethn. LXIX. 261–270.
1891 A méhekrül való hasznos beszéd. Ethn. II. 18–21.
1956 A drávai hajósok és talpasok élete. In: IGAZ Mária–MORVAY Péter–SIMON Józsefné (szerk.): Népünk hagyományaiból. 59–70. Budapest
1989 A drávai hajósok élete a 19. században. JPMÉ 33. 211–221. Pécs
1972 A steppék nomádja lóháton, fegyverben. Budapest
1964 A folyónevekből lett kutyanevekhez. Nyr LXXXVIII. 205–206.
1966 Még egyszer a folyónevekből lett kutyanevekről. Nyr XC. 423–424.
1998 Minden munkái – szépprózai művek. (S. a. r. SZILÁGYI Márton.) Budapest
1895 Régi méhészeti tanácsadó. MGtSz II. 57–60.
1930 A Hanság földrajza. FE X. 3–47; 91–139.
KRALOVÁNSZKY U. Pál–TÖRÖK Tamás
1961 Sertéstenyésztés. Budapest
1904 Vorgeschichtliche Fischereigeräte und neuere Vergleichsstücke. (Eine ver-gleichende Studie als Beitrag zur Geschichte des Fischereiwesens.) Berlin
1896 A kenderkötél a dunai hajózás szolgálatában. Zimony
1949 A hagyományokba való belenevelődés egy paraszt faluban. In: BÁRCZI Géza et al. (szerk.): Népr. Tan. 53–92. Budapest
1868 Halaink és haltenyésztésünk. Pest
1995 A honfoglaló magyarok életmódjáról. Sz 129. 1–62.
1988 A história továbbélése. MN V. 393–397.
1970 Negyedi káposztatermesztők Csanádalbertin és Nagybánhegyesen. BÉ V. 61–77. Békéscsaba
1935, 1936 Hochpyrenäen. B. Hirtenkultur. Hamburg
1976 Vízi élet, népi hajózás Foktőn. Történeti, néprajzi és nyelvészeti tanulmányok 1. Kalocsa
1968 Vom Heutragen und Heuziehen in Gottschee. Jahrbuch für Ostdeutsche Volks-kunde 11. 62–85. Marburg
1974 A „bakiszekér” Pányokon. HOMK 13. 119–124. Miskolc
1964 Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás. HBMK 5. Debrecen
1846 Hazai rejtelmek. Regény. Pest
1987 Kopácsi vízi élet. Újvidék
1994 Kopács – a víz melletti falu. Budapest
1961 Observations on Block Traps. Orientalia Suecana, IX. 154–168. Uppsala
1966 Spring-Pole Snares and their Mechanism. Stud. Ethn. Ups. XXVI. (Varia, II.) 15–133. Lund
1891 Vadászati és madarászati emlékeimből. Szeged
1903 A vadászmesterség könyve. (Szakvadász a gyakorlatban.) Szeged
1912 A „pákász” (vagy „nádlaci”). NÉ XIII. 25–38.
1967 Hajósélet a Tiszán. Jászkunság XIII. 181–185.
1990 Vadászhit. (A magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusza.) Budapest (Az 1910. évi 2. kiadás reprintje)
1983 Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból. Bukarest
1967–71 A magyar szókészlet finnugor elemei. I–II. Budapest
1954 Halászélet. (Riportok.) Budapest
1920 Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Budapest
Land Transport in Europe. Edited by FENTON, Alexander–PODOLÁK, Jan–RASMUSSEN, Holger. Folkelios studier 4. Nationalmuseet. Kopenhavn, 1973.
1983 Dinnyetermesztés Zsámbokon. Honismeret, XI. 6. sz. 29–32.
1943 Kolozsvári Márton és György szobrának lószerszáma. Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942. 75–170. Kolozsvár
1944 A honfoglaló magyar nép élete. Budapest
1977 Régészeti tanulmányok. Budapest
1999 Múltunkról utódainknak. I–II. Budapest
1937 Kászoni jakabfalvi és bogszeghi László Ferenc „Az aranyember”. Magyar Családtörténeti Szemle, III. 5–6. sz. 87–93.
1964 A szentgotthárdi kaszagyár. Technikatörténeti Szemle II. 1–2. sz. 67–94.
1957 Tüskés nyílvasak illesztési módja. Ethn. LXVIII. 161–166.
1899 Alsófehér vármegye népe. In: Alsófehér vármegye monográfiája. 1–2. 465–673. Nagyenyed
1873 A szabad természetből. Képek és vázlatok. Házi könyvtár 12. Pest
1958 Amici. Osjecki Zbornik VI. 205–211. Osijek
1833 Juhtartás vagyis legnevezetesebb oktatások a’ juhok’ nemesítéséről, számon-adásáról, eltartásáról ’s gondviseléséről. Pest
1931 Entstehung und Verbreitung des Pfluges. Muenster i. w.
1972 Schiffahrt und Flösserei auf der Drau. Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark LXIII. 115–152. Graz
1943 Övre Dalarnes bondekultur unter 1800-talets förra hälft. I. Stockholm
1803 Ueber die Schiffahrt auf der Muhr, besonders Stromaufwärte und über die hieraus entspringende Vortheile für das Komerz der österreichischen Erbstaaten. Wien
1947 Die Heuernte im Lettland. SAVk 44. 186–219.
1954 Ethnographie Lettone. I. Bâle
1943 Az uráli magyar őshaza. In: LIGETI Lajos (szerk.): A magyarság őstörténete 36–70. Budapest
1962 A mongolok titkos története. Budapest
1977 A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. I. Budapest
1980 Tátorján. MNy LXXVI. 129–143.
1988 A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Budapest
LIMBACHER Frigyes–POSCH Károly
1913 A Ruszt–Sopron–Pozsonyi borvidék. Szőlő- és borgazdasági monográfia. Budapest
1917 A bolgárrendszerű zöldségtermelés és a korai főzelék és zöldségfélék termelése. Lőcse
1939 Eesti vanem mesindus. I. Metsamesindus. Eesti Rahva Muuseumi Aastraamat, XII–XIII. (1936–1937) Tartu
1662 Calendarium Oeconomicum Perpetuum. Nagyszombat
1664 Posoni kert. Kiben minden kerti Munkák, Rendelések, Virágokkal, Vetemények-kel és Kerti Csömötékkel való baimolódások [...] leirattattnak [...] Első könyv. Virágos kert. Második könyv. Veteményes kert. Nagy-Szombat–Bécs
1667 Posoni kert. Gyümölcsös kert. Bécs
1962 A dolgok eredete. Budapest
1986a Adalékok egy kisalföld-peremi község gazdálkodási rendszeréhez. AJMK IV. 531–548. Nagykőrös
1986b Csúszó Szőgyénből. HOMK 24. 162–163. Miskolc
1994 Die Donau – Facetten eines europaeischen Stromes. (Katalog zur oberöster-reichischen Landesausstellung in Engelhartszell) Linz
1847 Az erdélyi tutajászat ismertetése. Hetilap 1200–1204, 1214–1219, 1245–1248.
1927 Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Budapest
1937 Az „aprómarha” a Szamos mentén és a Tiszaháton. NÉ XXIX. 203–206.
1939 A szilva hazája. NÉ XXXI. 300–310.
1943a Adalékok az aprómarhához. NÉ XXXV. 177–1 82.
1943b Fogyó legelőkön. Budapest
1929 Jégi halászat a Balatonon. Term. Tud. Közl. LXI. 141–153.
1934 Jégi halászat a Balatonon. Halászat, XXXV. 14–15, 21–25, 30–32, 39–41.
1940a Balatoni halászat két évszázad távlatában. Ethn. LI. 367–369.
1940b Fogas. MNy XXXVI. 132–134.
1941 Bél Mátyás „Tractatus de Re Rustica Hungarorum” c. munkája és „Magyar-ország halairól és halászatáról” szóló fejezetének ismertetése. Magyar Biológiai Kutatóintézet Közleményei 1941. 109–143. Tihany
1943a A balatoni halászat múltjából. Klny. a Balaton c. folyóirat 1942–1943. évfolyamából. H. n.
1943b Fogas. MNy XXXIX. 156–157.
1951 Tiszai hatás a balatoni halászatban. Ethn. LXII. 83–112.
1953 Adatok a Fertő és Rábaköz halászatának történetéhez. Ethn. LXIV. 282–290.
1983 A mezőföldi tanyák kialakulása. Fejér Megyei Szemle, 35–55.
1991 Beiträge zur regionalen Verbreitung des Dreschwagens. NÉ LXI–LXIII. 49–60.
1994 A szekérrel nyomtatás területi elterjedéséhez. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 495–500. Szentendre
1995 Hajóvontatók, halászok, vízimolnárok Kelet-Dunántúlon. In: LACKOVITS Emőke–LUKÁCS László–VARRÓ Ágnes: Íme az én népem. 44–45. Székesfehérvár
1959 Algelistest kalapüügiviisidest Eesti mererannikul. Etnografia Muuseumi Aasta-raamat XVI. 203–210. Tallin
1970 Eesti kalapüügiriistad. Tallin
1976 Über die Erforschung des volkstümlichen Fischfang in Estland. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 103–113. Baja
1934 Régimódi méhészet Moldvában. NÉ XXVI. 47–48.
1936 A moldvai csángók. I. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsághoz. Budapest
1965 Az ugor totemisztikus exogámia emlékei a magyar folklorban. Ethn. LXXVI. 32–90.
1969 Noitarummun muistoja unkarilaisessa kansantaitessa. Kotiseutu, No. 6. 199–205. Helsinki
1959 Valaši v zapadních Karpatech v 15.–18. stoleti. Ostrava
1965 Diósgyőri adatok a közös népi gazdálkodás és birtoklás múltjához. Tört. Évkönyv I. 125–143. Miskolc
1967 Népi erdőgazdálkodás a Bükk néhány községében. Kézirat. DENIA 1062. ltsz.
1971 Hagyományos fadöntés a Bükk-hegység borsodi erdőiben. HOMK 9. 104–109. Miskolc
1980 Az erdő szerepe a bükki falvak népének életében. In: VIGA Gyula (szerk.): Nemzetiségi falvak a Bükk hegységben. 26–36. Miskolc
1984 Hagyományos erdőgazdálkodás. In: SZABADFALVI József és VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 59–74. Miskolc
1973 Szekérkészítés és -használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban. Népr. K. XVIII. 81–273.
1976 Adatok a sárrétudvariak gazdálkodásának történetéhez, különös tekintettel a lótartásra. AtSz XVIII. 419–471.
1980 A nemesládonyi és tompaládonyi szekér. Savaria IX–X. 205–225.
1993 Sárrétudvari néprajza. Debrecen
1994 Alsó-Garam mente földművelése. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 359–405. Szentendre
1997 Magyarrétfalu virágkultúrája. Népr. L. VI. 1–4. sz. 207–216.
1906 Alföldi pásztorok szíjgyártó készsége. NÉ VII. 85–90.
1907 Kiskunsági pásztor enyhelyek. 1. A cserény. NÉ VIII. 34–41.
1908 A hajítófa. MNy IV. 226–228.
1912 Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon. Budapest
1930a Gesztenyeszüret a Zengő aljában. Budapesti Hírlap. Okt. 26. Budapest
1930b Palócföldi búzaszentelés. Ethn. XLI. 158–160.
1931 A szentistváni matyó és lova. Ethn. XLII. 149.
1932 A magyar kocsizás múltjából. Ethn. XLIII. 25–27.
1834 Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croatien, Slavonien und der ungarischen Militär-Grenze. Leipzig
1934–38 A magyar gazdasági irodalom első századainak könyvészete. I–II. Szerk. DÓCZY Jenő–WELLMANN Imre–BAKÁCS István. Budapest
1973 Előzetes jelentés a barcsi bödönhajó feltárásáról. SMK I. 357–362. Kaposvár
é. n. A magyar paraszt (Apróságok felőle). Nagykőrös
1985a A baromfinevelés néhány Ung vidéki faluban. HOMK XXIII. 100–103. Miskolc
1985b A baromfi ültetésének és keltetésének hagyományai a Medvesalján. Göm. népr. I. 123–132. Debrecen
1929–31 Magyar orvosi emlékek. I–III. Budapest
1943 Egy alföldi cívis-város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Budapest
1897 Tisza-Nagy-Rév község történelmi múltja. Kunszentmárton
1998 Egy kertészcsalád élete és gazdálkodása Szilágynagyfaluban a 20. század derekán. Népr. L. VII. 1–2. sz. 149–160.
1977 Ősi halászmódszerek a Túr mentén. In: ERDÉSZ Sándor (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban. IV. Néprajz. 123–153. Nyíregyháza
1954 I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Budapest
1957a Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a XVII. században. At. Tan. 2. Gödöllő–Budapest
1957b Hadik András az erdélyi mezőgazdaságról. AtSz I. 37–52.
1957c A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára. 463–478. Kolozsvár–Bukarest
1961 A magyar városfejlődés történetének vázlata. In: BORSOS József (szerk.): Vidéki városaink. 25–77. Budapest
1974 Östliches Erbe und westliche Leihe in der ungarischen Landwirtschaft der Frühfeudalen Zeit (10–13. Jahrhundert). AtSz XVI. Suppl.
1982 A feudális mezőgazdaság. In: GUNST Péter–LŐKÖS László (szerk.): A mezőgazdaság története. 35–61. Budapest
1959 Urbáriumok (XVI–XVII. század). Budapest
1928 A régi magyar juhászat. Budapest
1978 Poloninské gospodarstvo guculscsini drugoj polovini XIX.–30-h rokih XX. st. Kiev
1959 Adatok a méhészet történetéhez a XVII. századból. AtSz II. 114–126.
1977 Aratószokások, aratóénekek. NK–NT IX. 241–243.
1973 Traditionelle Transportmittel in Bulgarien. Land Transport ... 347–394.
1931 A Sajó népi halászata. NÉ XXXIII. 110–124.
1943 Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII–XVIII. században. Kecskemét
1943 A részes juhtartás. Köztelek 1943. aug. 20. és klny. Budapest
MÁRKUS Mihály (= MARKUŠ, Michal)
1937 Népi vadfogás módjai Nyíregyháza vidékén. NÉ XXIX. 345–350.
1938 A nyíregyházi taliga. NÉ XXX. 213–221.
1940 Adatok a juhászkampó felvidéki elterjedéséhez. NÉ XXXII. 203–205.
1941a Adatok a „kumet” magyarországi elterjedéséhez. NÉ XXXIII. 170–171.
1941b Gyűjtögetés a Csermosnya völgyében. NÉ XXXIII. 173–177.
1943 Jolsvai kolomposok. In: GUNDA Béla (szerk.): Kodály Emlékkönyv, 245–264. Budapest
1964 Magyar szarvasmarha az Alacsony Tátrában. Ethn. LXXV. 467–470.
1973 Odbyt a spôsoby predaja šivetických hrnčiarskych výrobkov na prelome 19. a 20. storočia. Gemer 1. 91–105. Rimavská Sobota
1979 A Kárpát-medence etnobotanikai problémái. Orvostörténeti Közlemények, Suppl. 11–12. Népi orvoslás Magyarországon. 113–123. Budapest
1962 A magyar tyúk nemesítésének első időszaka. MMgMK 1962. 63–83.
1968 A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig. MMgMK 1968. 243–264.
1970 Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde. MMgMK 1970. 285–306.
1975 A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében. MMgMK 1973–1974. 251–280.
1930–31 Slovenské rybárstvo. Sbornik muzeálnej slovenskej spoločnosti, XXIV. 111–149; XXV. 65–102.
1969 A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. Bukarest
1970 Adatok egy szánalkatrész nevének ismeretéhez a romániai magyar nyelvjárásokban. NyIrK XIV. 243–256. Kolozsvár
1965 A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse. Népr. K. X. 1–2. sz. 290–361.
1983 A békési földművelés és állattartás leírása. In: DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. 333–423. Békés
1854 Eger szőllő-gazdászata. In: KUBINYI Ferenc–VAHOT Imre (szerk.): Magyar- és Erdélyország képekben. IV. 61–77. Pest
1968 A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén. AtSz X. 1–38.
1975a A háziállatok eredete. Budapest
1975b Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben. MMgMK 1973–1974. 229–249.
1978 A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon. MMgMK 1975–1977.
1982 Állattartás őseink korában. Budapest
1787–93 Ó és Uj Diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenntartására és gyámolga-tására, Istentől adattatott nevezetesebb Természeti Eszközök […] elészámlálása […] Hat Darabokra intézve […] Posonyban
1977 Mednarodni Kulturnozgodovinski Simpozij Modinci 1977. Razvoj prometnih zvez v Pannonskem prostoru do 1918. leta. Maribor
1981 Festői utazás a Vág folyón Magyarországon (1825). Budapest
1979 Útmutató a halászatról szóló jogszabályok alkalmazásához. Budapest
1900 Méhészeti tanácsok 1718-ból. MGtSz VII. 223–224.
MELVILLE Ralph–REBER Horst–SUHR Norbert
1986 Wenzel Hollar 1607–1677. Reisebilder vom Rhein. Mainz
1962 Az árkok szerepe Árpád-kori falvainkban. AÉ 89. 211–219.
1929 Mióta lovas nép a magyar? NNy I. 205–214.
1936 A láp szó eredete és rokonsága. Szeg. Füz. III. 5–12.
1944 Arc, orca, orcok. MNy XL. 122–123.
1951 Az ugorkori vadászélet magyar szókincsbeli emlékei. Ethn. LXII. 277–290.
1982 Népünk és nyelvünk. Válogatott tanulmányok. Budapest
Mezei gazdaság… lásd KORIZMICS László–BENKŐ László–MORÓCZ István
1975 A Pest megyei kaptárkövek topográfiája. Stud. Com. 3. 31–60. Szentendre
1976 A Heves megyei kaptárkövek topográfiája. EMÉ, XIV. 245–292. Eger
1979 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája. HOMÉ XVII–XVIII. 33–86. Miskolc
1970 Karlovacki cehovii obrti u XVIII i XIX stoljecu. Zbornik 2. Historijski Archiv Karlovac 107–160. Karlovac
1972 A debreceni vákáncsosok. DMÉ 237–272. Debrecen
1978 Festőnövények a csíki háziiparban. In: Népism. Dolg. 91–100. Bukarest
1970 Adatok a Sopron vármegyei halászat történetéhez. Soproni Sz 24. 366–374.
1898 A mezei munkásviszonyok hazánkban. Budapest
1975 Szociologija szeoszkog szaobracsaja u Szrbiji. Beograd
1832–33 Gazdasági katechisis. I–II. Kolozsvár
1838 Az erdélyi gazda kézikönyve. I–II. Nagyenyed
1958 Rybołowstwo na Pilicy. Prace i materiały. Seria etnograficzna II. 7–23. Lodz
1923 Magyarország az Anjouk korában. Budapest
1905 Magyar művelődéstörténeti mozzanatok Giovanni és Matteo Villani krónikái alapján. Budapest
1777 Elementa rei rusticae in usum academiarum Regni Hungariae conscripta. Buda
1779–94 Elementa rei rusticae in usum academiarum Regni Hungariae, Bécs (2. kiad. Bécs, 1816–1817)
1952 Ŀudové rybarstvo v Liptove. Národopisný Sborník XI. 101–189.
1984 Ŀudové rybárstvo na Slovensku. Klenotnica Slovenskej Ŀudovej Kultúry, zv. 14. Bratislava
1826 Nemes Nógrád Vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. I–IV. Pesten
1989 Egy magyar méhészhiedelem antik vonatkozásairól. HOMK 26. 95–97. Miskolc
1994 Egy naplóíró parasztember. Nagy Sándor élete és gazdálkodása a 20. század első felében Ipolynyéken. Diss. Ethn. VIII. Budapest
1896 Alsófehér vármegye román népe. In: HEREPEI Károly–GÁSPÁR János–CSATÓ János–ÁVÉD Jákó–CSERNI Béla–SZILÁGYI Farkas: Alsófehér vármegye monográfiája. I. 2. Nagyenyed
1941 Soproni élet a 15. század második felében. Soproni Sz. V. 2. 109–163.
1960 A soproni szelídgesztenyések történetéhez. Soproni Sz. XIV. 66–70.
1982 Német–magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Budapest
1972 Nagyrábé népének gazdálkodása a török hódoltság után. AtSz XIV. 399–422.
1957 Méhkeresés és mézzsákmányolás Domaházán. Ethn. LXVIII. 482–491.
1966 A gyékényhám Komádiban. Ethn. LXXVII. 118–125.
1974 Húsvéti asztal. Ethn. LXXXV. 396–411.
1979 Mezőgazdasági népességünk szakismereteihez: a vetőmag kiválasztása és csávázása, a rozsolás, a tojás lámpázása. Ethn. XC. 560–577.
1963–64 Dereglyézés a Vágon... Néprajzi Múzeum EA 7304.
1964 Egy XVIII. századi gyógykovács-könyv receptjei. Ethn. LXXV. 458–462.
1969 Népi halászat Konyáron. Ethn. LXXX. 107–119.
1976 Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása. BMÉ I. 203–265. Berettyóújfalu
1971 Földművelés. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 361–408. Tápé
1947 Adatok a Hargita nyugati részének gyűjtögető gazdálkodásához. Misc. Ethn. Tom I. Erdélyi néprajzi tanulmányok 9. 49–57. Kolozsvár
1955 Népi vadfogási módok az Ivó patak környékén. Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve. 65–77. Marosvásárhely
1957 A középnyárádmenti kacor. Népr. K. II. 1–2. sz. 95–103.
1963 A nyikómenti kézicséplés. Ethn. LXXIV. 474–492.
1975 Népi vadfogás a Borszéki-medencében. Aluta, VI–VII. (1974–1975) 205–234. Sepsiszentgyörgy
1980 Népi vadfogási módok a Görgényi-hegység déli övezetében. Acta H. I. 197–216. Csíkszereda
1991 Az Alsó-Nyikómente földhasználati rendszerei a XVIII. századtól a kollektivizálásig. In: A Duna menti népek... 241–247.
1974 Adatok a Hargita népi erdőgazdálkodásához. A Székelykeresztúri Múzeum 25 éves jubileumi emlékkönyve. 307–325. Csíkszereda
1978 A Hargita népi erdőgazdálkodásához. Népism. Dolg. 34–39. Bukarest
1972 Ribolov na Velikoj Moravi. Novi Sad
1927 Eine Vorrichtung der ungarischen Sperrfischerei. Ungarische Jahrbücher, VII. 122–150.
1932 A földműveléssel kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethn. XLIII. 158–162.
1933 Az állattartással kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethn. XLIV. 57–64.
1954 A magyar lótenyésztési és lovasterminológia szláv elemei szó-, nép- és művelődéstörténeti szempontból. MNy L. 67–76.
1956 Die Ausbildung der Betriebsformen der ungarischen Landwirtschaft im Lichte der slawischen Lehnwörter. St. Sl. 2.
1963a Ketrec–katroc. MNy LIX. 472–474.
1963b A csalitojás elnevezései a népnyelvben és ez elnevezések művelődés- és néptörténeti tanulságai. Nyelvtud. Ért. 40. sz. 260–264.
1963c Slawischer Einfluss auf das Fischerei und Jagdwesen der Ungarn im Mittelalter im Lichte der sprachlichen Materials. Acta Ethn. XII. 1–56.
1963d Bor és szőlő. Nyelvtud. Közl. LXV. 413–423.
1968 Palozsna. MNy LXIV. 216–217.
1917 Föl se hajózunk, le se hajózunk. Szegedi körkép. Pesti Napló, július 7. 5–8.
1972 A Pest-budai repülőhíd. In: Tanulmányok Budapest múltjából. XIX. 131–151. Budapest
1929 Nyomtatás Tardoskedden. NÉ XXI. 51–53.
1960 A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson. Népr. K. V. 1. sz. 135–164.
1936 Ághegyelés a Szamoson. NÉ XXVIII. 70–72.
1937 Adatok az Alsó-Szamos halászatához. NÉ XXIX. 282–292.
1938 Szokolya gazdálkodása. NÉ XXX. 282–287.
1939 A Néprajzi Múzeum (Orsz. Magy. Történeti Múzeum Néprajzi Tára) jégpatkó gyűjteménye. NÉ XXXI. 1–14.
1940 A pók vagy kukucska. NÉ XXXII. 191–196.
1948 Milyen volt az egykori vizafogó? Ethn. LIX. 88–94.
1977 Die Schlittenabfahrt vom Luschariberg. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde XXXI. 189–212. Wien
1929/1967 Kultura ludowa słowian. I. Kultura materialna. Kraków, Warszawa (2. kiadás 1967)
1960 A vadfogó csapdák fejlődéstörténetének néhány kérdése Közép-Európában. Műv. Hagy. I–II. 193–205. Budapest
1945 Őskori és népi kettős pohár és kulacs. Ethn. LVI. 18–22.
1943 Bezdáni hajósok. Kalangya XII. 5. sz. 230–232.
1893 A magyar népies halászat műnyelve. Ethn. IV. 165–208, 261–313.
1974 Háziállataink tartására szolgáló épületek neveinek belső és területi összefüggéseihez. NyIrK XIX. 133–141. Kolozsvár
1977–78 Állathívogató és -űző szavak erdélyi nyelvföldrajza. NyIrK XXI. 161– 174, XXII. 41–56. Kolozsvár
1964 A soproni szőlészet története 1845–1945. Sopron
1971 Adatok a honfoglaló magyarság földműveléséhez. Ethn. LXXXII. 249–261.
1982 A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig. I–II. ZGy 19. Zalaegerszeg
1987 Adatok a kalocsai paprikakereskedelem történetéhez. In: SZTRINKÓ István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1986. 108–115. Kecske-
mét
1954 Adatok a magyar teherhordó eszközök használatához és elterjedéséhez. Ethn. LXV. 142–152.
1959 Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest
1963 Budártüzek mellett. Budapest
1965 A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon. Népr. K. X. 1–2. sz. 131–289.
1841 Székely gazdálkodás. MG I. 99–107.
1979 „Vásárlaistrom” (Adatok a vásárok néprajzához). Ethn. XC. 510–515.
1966/1976 Magyar szólások és közmondások. Budapest (2. kiadás 1976)
1900 A magyar halászat eredete. Ethn. XI. 241–249.
1912 A honfoglalók Zemplénben. Ethn. XXIII. 213–222.
1971 A nád aratása és felhasználása Karcsán. HOMK 9. 109–114. Miskolc
1972 A karcsai bocskor. HOMK 10. 104–108. Miskolc
1975 A kepések munkaszervezete és életmódja a Bodrogközben. HOMÉ XIII–XIV. 549–566. Miskolc
1989 Gépi cséplés Karcsán. HOMK 26. 138–146. Miskolc
1991 A gépi cséplés előtti szemnyerési módok Karcsán. HOMK 27. 340–349. Miskolc
1998 A karcsai nők munkája a gabonatermesztésben. Népr. L. VII. 211–217.
1954 Takarás és nyomtatás a kardoskúti (Békés m.) Kérdő tanyán. Ethn. LXV. 167–197, 484–517.
1959 Adatok Doboz gabonatermesztéséhez. GyEFM Kiadv. 7. Gyula
1960 Cséplés vontatóból a Vásárhelyi-pusztán. Ethn. LXXI. 109–112.
1962 A vontatók felemelése tekerővel. Ethn. LXXIII. 339–341.
1963 Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán. Népr. K. VII. 2. sz. Budapest
1965 Földművelés. In: NAGY Gyula (szerk.): Orosháza néprajza. 109–185. Orosháza
1968 Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán. Népr. K. XIII. 1–2. sz. Budapest
1973 Hagyományos földművelés Vésztőn. In: SZABÓ Ferenc–LEINER Gyula (szerk.): Vésztő története. 437–480. Vésztő
1975 Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. BMMKözl. 4. Békéscsaba
1974 A XVIII. És XIX. század vadászati, vadgazdálkodási emlékei Heves megyében. In: IZRAEL Gábor (szerk.): Vadászattörténet. 47–100. Budapest
1902 Csíkmegye közgazdasági leírása. Budapest
1940 Adatok a magyarvalkói (kalotaszeg) szénacsináláshoz. Ethn. LI 487–488.
1941 Fatengelyes ökörkordé. Ethn. LII. 72–73.
1973 Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. XVII–XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Bukarest
1944 Szarvasmarha és bivalytenyésztés. In: FARKAS Árpád (szerk.): Erdély mezőgazdasága 118–184. Kolozsvár
1992a Tiszaörs gazdálkodásának fő jellemzői. In: SZABÓ István (szerk.): Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából. Debrecen
1992b Adatok Imola gyűjtögető gazdálkodásához. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Tanul-mányok Faggyas István tiszteletére. Göm. népr. XXXIII. 45–52. Debrecen
1845 A sárréti föld és gazdaság Biharban. MG V. 92. sz.
1938 A mezőpaniti juhtenyésztés. Ethn. XLIX. 185–192.
1942 Adatok a baranyamegyei Nagyváty növényekkel kapcsolatos szokásaihoz és néphagyományaihoz. Magyar Népnyelv, IV. 268–308. Debrecen
1998 Régi erdélyi almák. Kolozsvár
1971 Tyúktenyésztés. In: KISS László–PATAKI Sándor (szerk.): Mezőcsát népi kultúrájából. 89–96. Budapest
1981 Magyarországi céhbehívótáblák. Budapest
1791 A’ szorgalmatos mezei gazda. I–II. Pest
1821 Magyar practicus termesztő. 2. és 3. kiad. Pest
1822 Magyar practicus tenyésztető. Pest
1824 Magyar practicus termesztő. I–II. Pest
1836 Magyar practicus tenyésztető. Pest
1994 Adalékok a Győr megyei szőlőhegyi (hegybéli) települések kialakulásához az 1700-as évektől 1828-ig. Arr. 31–33. 126–137. Győr
1995 A Győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei, 1673–1825. Győr
1974 Az egri szőlőmunkások napszámbére a XVIII. század első felében. Archívum 3. 73–82. Eger
1901 Adalék a „vádvonás” halászó módhoz. NÉ II. 64–65.
1990 Hegyaljai mezővárosok „törvényei” a XVII–XVIII. században. A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai I. Budapest
1937 Tok halnevünk eredete és néhány szó a magyarság ősfoglalkozásairól. MNy XXXIII. 135–140.
1943 Sólyom, karvaly. MNy XXXIX. 99–104.
1967 Ampelográfiai album. Termesztett szőlőfajták. I. Budapest
1938 Kemenesalji hiedelmek a földművelés és állattenyésztés köréből. Ethn. XLIX. 230–231.
1939 Népi hiedelmek és szokások Muraszemenyéről. NÉ XXXI. 62–64.
1941 A tráglaháló és a vele való halászat Délzalában. NÉ XXXIII. 264–267.
1952–54 Die Schiffahrt und Flösserei im Raume der oberen Donau. 1–2. Linz
1923–24 Úti jegyzetek egy amatőr etnográfus naplójából. Ethn. XXXIV–XXXV. 65–74.
1975 A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében. Stud. Com. 3. 231–274. Szentendre
1977 Gyoma településnéprajzi viszonyai és hagyományos paraszti gazdálkodása. In: SZABÓ Ferenc (szerk.): Gyomai tanulmányok. 505–574. Gyoma
1980 Alsónémedi hagyományos gazdálkodási viszonyai a XVIII–XIX. században. In: BALASSA Iván (szerk.): Alsónémedi története és néprajza. 271–301. Alsó-némedi
1994 Adatok a Sóvidék határhasználatához és hagyományos paraszti gazdálkodásához (sarlós aratás) Parajdról. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 467–475. Szentendre
NOVÁKI Gyula lásd HARTYÁNYI Borbála P.
1930 Az őszi rozs termelése Ramocsaházán. NÉ XXXII. 84–101.
1938 A régi Rétköz halászata. Ethn. XLIX. 156–174, 380–394.
1941 Az igazi pákász. DSz XV. 101–109.
1955 A tengeri népi termelése Ramocsaházán. NÉ XXXVII. 269–291.
1956 A burgonya szerepe egy Szabolcs-Szatmár megyei község (Ramocsaháza) életében. Szabolcs-Szatmári Szemle 1956. 1–4. sz. 97–111. Nyíregyháza
1959 Fajtaváltás a kéki juhtenyésztésben. Népr. K. IV. 1–2. 163–202.
1900 Máramaros megye. Budapest
1939 A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása. Kaposvár
1948 A kihaló szentesi víziélet néprajzi és népnyelvi maradványai. Szeged
1951 Szárnyék, szárnyakú... Nyr LXXV. 464–465.
1958 „Pákász” szavunk története. Népr. Nyelvtud. II. 33–42.
1963 A folyónevekből lett kutyanevekről. Nyr LXXXVII. 351–354.
1931 Przyczinki do lowiectwa wschodniej czesci pólwyspu Balkanskiego. Lud Slo-wianski. II. 165–181. Kraków
é. n. „Fűbe-fába az orvosság!” Békés megyei népi orvoslás. I–II. Békéscsaba
1960 A robotmunka a sárospataki és regéci uradalmakban a XIX. század első felé-
ben. In: SZABÓ István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 271–338. Buda-
pest
1891 Magyarország leírása 1536. In: SZAMOTA István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. 518–555. Budapest
1938 Hungária – Attila. Budapest
1968 A szegedi Zsótér-ház építése. MFMÉ 1966–67/1. 189–203. Szeged
1868–73 A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontból. I–VI. Pest–Budapest
1789 Két nagyságos elmének költeményes szüleményei. Pozsony
1973 A tapló háziipari feldolgozásának zirci hagyományai. Veszprém megyei Honismereti Tanulmányok. II. 89–94. Veszprém
1942 Kötélkészítés hársfaháncsból. Ethn. LIII. 145–155.
1911 Közlemények az E. K. K. múzeumából. Vadászati felszerelések. Erdély, XX. 173–177.
1912 Régi szigonyos halászatról a Kis-Szamos völgyében. Erdély XXI. 56–59.
1929 Szigonyos halászat Vajdaszentiványon. – Nyárádmenti szigonyok. NÉ XXI. 19–21, 114.
1960 A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században. In: SZABó István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 3–70. Budapest
1965 A differenciálódás és kisajátítás. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. II. 9–145. Budapest
1976 Szőlőtermelés a Hajdúkerület városaiban a XVIII–XIX. században. HBMÉ III. 57–74. Hajdúböszörmény
1980 A „rideg tanya”. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 170–215. Budapest
1981 Berettyóújfalu agrárviszonyai a XVII–XIX. században. In: VARGA Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. 229–297. Berettyóújfalu
1986 Az alföldi mezővárosi parasztság termelési eljárásai a XVIII. században és a XIX. század első felében. AJMK IV. 403–428. Nagykőrös
1994 A dinnyés kertekről. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére, I. Stud. Com. 23. 407–411. Szentendre
1997 Földbirtoklás, mezőgazdasági termelés és agrártársadalom Debrecenben 1850–1918 között. In: OROSZ István (főszerk.): Debrecen története 1849–1919. 3. Debrecen
1857 A mély-mívelés. FG I. 12. sz. 98–99; 13. sz. 108–109; 14. sz. 114–115; 15. sz. 121–122; 16. sz. 131–132; 17. sz. 188–189.
1994 Album a görgényi tutajozásról. MMgMK (1992–1994) 341–354.
1995a Az első nagykunsági vadásztársulatok. Zounuk, 10. 325–340. Szolnok
1995b Emlékezés a székely közösségek erdőire. Erdt. K. XVII. Budapest
1996 Vadfajokból védett állatfajok. Erdt. K. XXI. Budapest
1882 Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig. Budapest
1903 Pozsony város története II. Pozsony
1963 Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV–XVII. században. Budapest
1971 Magyarország nyugati gyapjúszövet-importja a XV. és XVI. század közepén. TSz XIV. 24–34.
1987 Magyarország és Erdély (1839). Budapest
1926 Magyar Anonymus. Budapest
1942 Zalai vadászszokás 1757-ből. Ethn. LIII. 235.
1964 A becsvölgyi gazdálkodás. Népr. K. IX. 2. Budapest
1829 Vadászattudomány. I–II. Buda
1964 Az észak-hevesi juhászat építményei. EMÉ II. 369–394. Eger
1965 A keleti palócok pásztorkodása. Műv. Hagy. VII. Debrecen
1966a Gömöri magyar vándorárusok az Alföldön. Ethn. LXXVII. 295–296.
1966b A boza kultúrtörténeti hátteréhez. Műv. Hagy. VIII. 71–84. Debrecen
1967 Paraszti bortermelés néhány abaúji faluban. KKLTENI 20. Debrecen
1969a Az abara. Egy szénatartó építmény a magyar parasztok gazdálkodásában. NK–NT II–III. 79–101.
1969b Die Schafhaltung der Grossfamilien bei den östlichen Palozen (Ungarn). VWH 402–416.
1970a A széna takarása a magyar parasztságnál. NK–NT IV. 7–38.
1970b Szüleség, szülés. MNy LXV. 90–93.
1971 Einige Bemerkungen über die Traggeräte der ungarischen Bauernschaft. Studia ... 409–426.
1973a A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszeréhez. Népr. K. XVIII. 1–79.
1973b Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethn. LXXXIV. 511–526.
1973c Transport in Hungary by Canvas Sheets on the Human Back. Land Transport ... 395–407.
1973d Batyuzó lepedők és elnevezésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. HOMÉ XII. 431–462. Miskolc
1973e Az anyagi kultúra alakulása néhány dél-alföldi (bánsági) magyar faluban. NK–NT VII. 291–326.
1973f Szállítás málhás lovakkal a Gömör-Tornai karsztvidéken. Ethn. LXXXIV. 549–558.
1974 Szárított hús a pásztoroknál. Műv. Hagy. XV–XVII. 175–187. Debrecen
1976 Egy népi teherhordó eszköz magyarországi elterjedtségének tanulságai. (Háti-tarisznya a palócoknál a 19–20. században) EMÉ XIV. 177–204. Eger
1977a Munkaerő és munkaszervezet a magyar parasztok rétgazdálkodásában. NK–NT X. 103–136.
1977b A gömöri magyar pásztorkodás. Ethn. LXXXVIII. 392–411.
1979a A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest
1979b Régi szecskavágó eszközök. Múzeumi Kurír, 31. sz. 50–54.
1980 A jászol kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethn. XCI. 153–191.
1981a Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Ethn. XCII. 307–333.
1981b Lúčne hospodárenia slovenských obivatežov horských oblasti v Maďarsku. In: Národopis Slovákov v Madarsku 3. 15–43. Budapest
1981c „Keleti hozadék” a magyar pásztorkultúrában. In: DANKÓ Imre (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum 30. évfordulójára, 109–125. Túrkeve
1981d Gazdasági épületek Észak-Borsodban és Gömörben. A rakodó. HOMÉ XIX. 209–225. Miskolc
1982a A Barkóság és népe. BKm 15. Miskolc
1982b Piac és vándorárusítás a Losonc-vidéki magyar kertészfalvak életében. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 377–385. Debrecen
1982c Ein Wirtschaftsgebäude im Karpatenbecken, Abara (Heuberg). Acta Ethn. XXXI. 249–269.
1983a A lombtakarmány a magyar állattartásban. NK–NT XIII. 193–209.
1983b Élevage dans les hautes montagne en tant que type du systeme hongrois d’elevage. EFC 3. 71–80. Debrecen
1984a Hagyományos közlekedés és szállítás Répáshután. In: SZABADFALVI József–VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta, egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 141–169. Miskolc
1984b A magyar szekér a Kárpát-medencében. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szatmár néprajzához. Folk. Etn. 16. 157–168. Debrecen
1985a Régi bányászélet Gömörben. Ethn. XCVI. 297–323.
1985b Der ungarische Wagen im Karpatenbecken. EFC 4. 23–32. Debrecen
1985c Magyar tájak néprajzi felfedezői (A magyar néprajz klasszikusai). Budapest
1987 Some Characteristics of Communication in an Industrial District (Northern Hungary). In: PALÁDI-KOVÁCS, Attila–SZARVAS, Zsuzsa (eds): Village and Town. 159–169. Budapest
1988a Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben. HOMÉ XXV–XXVI. 573–594. Miskolc
1988b Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Göm. népr. XIV. Debrecen
1989a A szállítás és közlekedés hagyományos eszközei a Palócföldön. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. III. 333–377. Eger
1989b Milchswirtschaft in Ungarn im 18. Jahrhundert. In: GUNDA, Béla–LUKÁCS, László–PALÁDI-KOVÁCS, Attila (hrg.): Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 197–207. Székesfehérvár
1990 „Keleti hozadék” – avagy zootechnika az ősmagyar korban. Magyar Tudomány XXXV. 291 –297.
1991 Die Dreschflegel bei den Ungarn. NÉ LXXI–LXXIII. 37–47.
1993a Hungarian Hay Wagons in the Eighteenth and Nineteenth Centuries. Ed. CHEAPE, Hugh: Tools and Traditions pp. 101–106. Edinburgh
1993b A magyar állattartó kultúra korszakai. Kapcsolatok, változások és történeti rétegek a 19. század elejéig. Budapest
1993c Népi disznótartás Szútoron (Gömör m.). Névtani Értesítő, 15. 253–259. Budapest
1997a Szánfélék és szánrészek nevei. In: KISS Gábor és ZAICZ Gábor (szerk.): Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. 298–310. Budapest
1997b Szekerek és fogatok a honfoglalás korában. Ethn. CVIII. 175–203.
1997c A magyar lótartás jellege a honfoglalás korában. In: Honfogl. és népr. 95–107.
1998a Ochsen- und Pferdeschlitten im Karpatenbecken. 133–142. Tallin
1998b Paraszti járművek néhány 18. századi árszabás tükrében. In: KÜCSÁN József–SZENDE Katalin (szerk.): „Isten áldja a tisztes ipart.” Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. 365–377. Sopron
1999a Két felföldi szekértípus. Láncos lajtorja és nyári szekér. HOMÉ XXXVIII. 943–959. Miskolc
1999b Népi gazdálkodás a Bódva-völgyében. In: BODNÁR Mónika–RÉMIÁS Tibor (szerk.): Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából. 235–372. Putnok.
1999c Trocknungsgeräte für Futtergras im Karpatenbecken. Ethnologia Slovaka et Slavica, Tom. 28–29, 27–41.
PALÁDI-KOVÁCS Attila–KÓSA László
1979 Gereblye. MNL II. 279–282.
1906 Méhész-babonák. Erdély, XV. 125–127.
1762 Erdélyi méhetske... Kolozsvár
1979 Tutajozás a Maroson. Korunk Évkönyv, 202–212.
1993 Tutajozás a Maroson a XVII. század végétől a XX. század első feléig. VIII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. 89–103. Veszprém
1998 Magyaró hétköznapjai. Népi foglalkozások, mesterségek. Marosvásárhely
1985 A torma népi felhasználása Magyarországon. Ethn. XCVI. 340–351.
1987 Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén. MNÉA 2. Szentendre
1994 Gabonásvermek az Észak-Tiszántúlon a XVII–XIX. században. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 505–513. Szentendre
1986 Álompákász. Egy dzsentri gyermekkora. Budapest
1988 Madárfogás lépvesszővel a gyöngyösi határban. Agria, XXIV. 297–306. Eger
1991–92 Vadászavatás a Mátra alján. Agria, XXVII–XXVIII. 477–486. Eger
1994 Népi vadfogási módszerek Heves megyében. In: Cs. SCHWALM Edit (szerk.): Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén. 49–56. Eger
1985 Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon. BMMK 8. Békéscsaba
1913 Agricultura la Români. Bucureşti
1801 Mezei gazdaságot tárgyazó Jegyzések... 1–2. Bécs
1981 Bodrog-felsőtiszai halászrendtartások a XVII–XVIII. században. Borsodi Levéltári Évkönyv IV. 71–81. Miskolc
1993 A varsa kötése. Halászat, LXXXVI. 4. sz. 170–178.
1982 A parasztember élete Szentes tanyavilágában. Válogatott néprajzi írások (szerk.: JUHÁSZ Antal). Szentes
1972–74 Halászati jog a Hortobágy vizein. In: Tanulmányok a Hortobágy néprajzához Műv. Hagy. XV–XVI. 189–205. Debrecen
1992 Tiszacsege történeti néprajza. Debrecen
1997 Tiszabábolna története és néprajza. Debrecen
1942 A föld megmunkálása Hosszúpályiban. In: VÉGH József (szerk.): Táj- és népkutatás a középiskolában. 62–71. Budapest
1975 A beregdaróci emberek élete a századfordulón. Budapest
1990 Magyarország régi térképeken. Budapest
1979 Transport l’udsko silou. Slov. Nár. XXII. 449–473.
1963 A kopácsiak hiedelme a „vezérhal”-ról. Ethn. LXXIV. 500–501.
1974 A kopácsi vejsze. Üzenet, IV. 828–841. Szabadka
1960 Az alföldi borvidék vázlatos története. MgMF 17. Budapest
1964 Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon. MMgMK 95–114.
1965 A szőlő termesztéstörténete hazánk területén a legrégebbi kortól a IX. század végéig (Kézirat). Kertészeti Egyetem Könyvtára. Budapest
PATAY Árpád lásd HARTYÁNYI Borbála P.
1963 Évszázados harangok. Budapest
1926 Adatok a magyar kertkultúra történetéhez. Szombathely
1900 A magyar honfoglalás kútfői. Budapest
1909 Ősegyszerű szállítási mód Erdélyben. NÉ X. 240–241.
1942 Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben. NÉ XXXIV. 141–163.
1949 Töktermelés és olajütés Szalafőn. Ethn. LX. 139–154.
1976 Válogatott tanulmányai és cikkei. Szombathely
1968 Archiva Arona Despinica o trgovini Srbije i Austro-ugarske od 1808–1859. Sme-derevo
1961 Die Fischerkommünen auf Rügen und Hiddensee. Berlin
1965 Ein altslawischen Relikt der materiellen Kultur im Gebiet zwischen Elbe und Oder. DJbVk XI. 137–155.
1954 Ismerkedjünk meg a dobóhálóval. Halászat, I. 8. sz. 11.
1955 Hogyan dobjad? Halászat, II. 9. sz. 175.
1971 Tradicionno lozarstvo I vinarstvo v Petricsko i Melnicsko. Izvesztyija na Etnog-rafszkija Insztitut i Muzej XIII. 53–93.
1981 Hagyományőrzés és beilleszkedés a Magyarországon élő bolgárkertészek körében. Ethn. XCII. 452–459.
PÉNTEK János–SZABÓ T. E. Attila
1976 Az alakor (Triticum monococcum L.) Erdélyben. Ethn. LXXXVII. 259–277.
1985 Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bukarest
1980 Debrecen erdőgazdálkodása a XVIII században és a XIX. század első felében. Budapest
1956 A magyarok és a keleti szlávok kapcsolatai a honfoglalás előtt. In: KOVÁCS Endre (szerk.): Magyar–orosz történeti kapcsolatok. 5–51. Budapest
1963 Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében (1650–1715). Budapest
1976 A mezőhegyesi állami ménesbirtok gazdálkodása (1867–1900). AtSz XVIII. 322–375.
1978 Népi vadfogás emlékei Keszthely környékén. VMMK XIII. 329–354. Veszprém
1981 A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772–1783). Zalai Gyűjtemény, 17. Zalaegerszeg
1987 Vállus. Egy summásfalu néprajza. Budapest
1991 A láp világa. In: A Duna menti népek... 165–169.
1993 Orvhalászat Zalavárott. Ethn. CIV. 359–372.
1964 Szabad és dézsmás szőlők Zemplén megyében a XVII. század végén. AtSz VI. 170–188.
1972 Népi sertéstartás Filkeházán. HOMÉ XI. 507–518. Miskolc
1975 Adatok Filkeháza lótartásához. HOMÉ XIII–XIV. 537–47. Miskolc
1976 Baromfitartás Filkeházán. HOMÉ XV. 231–247. Miskolc
1977 Az erdő szerepe a hegyközi állattartásban. HOMÉ XVI. 297–310. Miskolc
1979 Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben. HOMÉ XVII–XVIII. 261–280. Miskolc
1981 Vándoriparosok a Zempléni-hegységben és a történeti Felső-Magyarországon. Ethn. XCII. 436–451.
1982–83 A paraszti erdőhasználat néprajzi kutatása Észak-Magyarországon. Agria XIX. 375–392. Eger
1983 Népi szarvasmarhatartás a Zempléni Hegyközben. BKm 23. Miskolc
1984 Erdőhasználat Gyöngyösön és környékén a XVIII–XX. században. In: HAVASSY Péter–KECSKÉS Péter (szerk.): Tanulmányok Gyöngyösről. 457–506. Gyöngyös
1985 Népi erdőbirtoklás Heves megyében a XIX–XX. században. Agria XXI. 253–265. Eger
1987a Egy gazdasági közösség a XX. század első felében. (A felsőtárkányi „volt úrbéres gazdaközönség”) Agria XXIII. 145–160. Eger
1987b Közösen vásárolt paraszti erdők használata Észak-Magyarországon. In: BALÁZS Géza–VOIGT Vilmos (szerk.): Arator. Dolgozatok Balassa Iván 70. születésnapja tiszteletére. 131–134. Budapest
1988a A népi erdőbirtoklás formái a Bükk-vidék falvaiban. In: BEREZNAI Zsuzsanna–VIGA Gyula (szerk.): Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából. 26–37. Eger–Miskolc
1988b Az erdő szerepe Észak-Magyarország népi állattartásában. Agria XXIV. 279– 296. Eger
1989a Az erdőmunkások építményei Észak-Magyarországon. In: BALASSA M. Iván–CSERI Miklós–VIGA Gyula (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 325–336. Miskolc–Szentendre
1989b Erdőhasználat a Palócföldön. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. III. 235–331. Eger
1992 Az erdő az Északi-középhegység paraszti gazdálkodásában (XVIII–XX. század) Stud. Folk. Ethn. 30. Debrecen
1994 Központi és helyi szabályozás – népi gyakorlat az erdőhasználatban. In: KISBÁN Eszter (szerk.): Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. 43–55. Budapest
1995–96 Földesúri szabályozás és népi gyakorlat az egri hóstyák erdőhasználatában. Agria XXXI–XXXII. 273–285. Eger
1997a Bárd, fejsze, fűrész. A fakitermelés eszközei. Agria XXXIII. 423–435. Eger
1997b A magyar népi erdőbirtoklás főbb típusai a jobbágyfelszabadítás után. Ethn. CVIII. 205–217.
1999 Paraszti gazdasági közösségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. HOMÉ XXXVIII. 927–942. Miskolc
1905 A páringi juhászat. NÉ VI. 196–207.
1796 Gazdaságot Tzélozó Ujság (folyóirat)
1797 Vizsgálódó Magyar Gazda (folyóirat)
1805–13 Pallérozott mezei gazdaság, I–III. Sopron–Bécs
1815a Természethistória és mesterségtudomány. Bécs
1815b Magyar-eke – Az okos Magyar-eke’ leírásának fojtatása’ végezete (szerzősége feltételezhető). NG XIII. 193–207; XIV. 209–220.
1815c Természethistóriai és mesterségtudomány. Bécs
1817 Az ‘okos kormányú eke’ leírása, ide hajtogatott rajzolatjával együtt. NG
1973 A pannóniai szarvasmarhatartás emlékanyaga. AtSz XV. 70–74.
1978 Plovidba i privreda srednjeg podunavlja o doba merkantilizma. Beograd
1982 Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-medencében a merkantilizmus korában. Beograd –Novi Sad
1931 A magyar kocsizás. Budapest
1977 Mur und Drau als Verkehrswege nach dem Südosten. In: MSM 225–240.
1983 The Earliest Wheeled Transport from the Atlantic Coast to the Caspian Sea. Thames and Hudson
PILLICH László–VETÉSI László–VINCZE Zoltán
1984 A kolozsvári magyar hóstáti közösség népesedési és szerkezeti alakulása (1899–1980). In: EGYED Péter (szerk.): Változó valóság 1984. Városkutatás. 54–113. Bukarest
1871 Győrváros gabonakereskedése összehasonlítva Pestvároséval. Győri Közlöny 17. 69–70; 18. 73; 19. 77–78; 20. 81; 21. 86; 22. 91–92.
1962 Eine Tret-Falle aus Bad Tatzmannsdorf, Burgenland. Burg. Hbl. Vol. 24. Nr. 3. 186–191.
1970 Göcsejről (1832). Zalaegerszeg
1964 Zagyvarékas néphite. NK IX. 3–4. sz.
1965 A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Népr. K. X. 3–4. sz.
1974 Az alávetés. Adatok a vetéstechnika fejlődéséhez. Ethn. LXXXV. 38–48.
1967 Pastierstvo v oblasti Vysokých Tatier. Bratislava
1982 Tradicné ovciarstvo na Slovensku. Bratislava
1992 Die Traditionelle Schafhaltung in der Slowakei. Stud. Folk. Ethn. 31. Debre-
cen
1984 Kereskedelem, piac és pénz az ókori Görögországban. Budapest
1943 O pltnictve na Slovensku. Bratislava
1989 Adatok Doboz és környéke erdőhasználatához. In: RÉTHY Zsigmond (szerk.): Dobozi tanulmányok. BMMK 14. 337–372. Békéscsaba
1979 Brádstvo a Vostinárstvo v západnom Gemeri. Rimaszombat
1965 Burgenländischer Ausbruch seit mehr als dreihundert Jahren? Burg. Hb 27. 87–91.
é. n. (1938) Az országutak. In: PRINZ Gyula–CHOLNOKY Jenő et alii: Magyar földrajz. Magyar föld – magyar faj. III. 47–71. Budapest
PRISZTER Szaniszló lásd CSAPODY Vera
1976 Urbăriile Ţării Făgăraşului. Vol. II. (1651–1680) Bucureşti
PRODAN, D.–URSUŢIU, L.–URSUŢIU, M.
1970 Urbăriile Ţării Făgăraşului. Vol. I. (1601–1650) Bucureşti
1994 Die historische Ruderschiffahrt und die „Schopperei”. In: LITSCHEL, Helga (red.): Die Donau. 178–189. Linz
PUSZTAINÉ MADAR Ilona lásd MADAR Ilona, P.
1971 Sachtypologie der Landfahrzeuge. Schriften zur Volksforschung Band 4. Mar-burg
1872 Hajóvontatók a Dunán. Vas. Ú. XXIV. 293–294.
1982 Újabb népgyógyászati adatok Gyimesből. Gyógyszerészet, XXVI. 325–328.
RAB János–TANKÓ Péter–TANKÓ Magdolna
1981 Népi növényismeret Gyimesbükkön. Népis. Dolg. 23–38. Bukarest
RÁCZ Gábor–FÜZI József (szerk.)
1973 Kovászna megye gyógynövényei. Sepsiszentgyörgy
1879–86 Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I–III. Budapest
1959 Madárbeszolgáltatás a XVIII. században. Aquila. A Madártani Intézet Évkönyve LXVI. 301–302.
1990 Határhasználat és tulajdonviszonyok Szegeden és Hódmezővásárhelyen a feudalizmus utolsó évszázadában (1750–1848). AtSz XXX. 128–146.
1934 Peipsi kalastusest. Őpetatud Eesti Seltsi Kirjad, II. Tartu
1966 Fran mjölk till ost. Nordiska museet handlingar 66. Lund
1918 Az Alföld növényföldrajzi jelleme. Erd. Kk. 20. sz. Budapest
1930 A gesztenye északi és keleti határa a Magyar Medence peremén. Pótfüzet a Term. Tud. Közl.-höz
1934 A kenyér és a táplálékot szolgáltató növényeink története. Budapest
1938 A kadarkaszőlő és vörösboraink. Term. Tud. Közl. 70. kötet, 529–536.
1940a Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon. Budapest
1940b A magyar gyümölcs. Budapest
1958 Fischersprache und Brauchtum im Lande zwischen dem Darss und der unteren Oder. Veröffentlichungen des Instituts für deutsche Sprache und Literatur. Band 12. Berlin
1975 Palóc jegyzetei, 1857. Sajtó alá rend.: SELMECZI KOVÁCS Attila. Eger
1899–1900 Szeged története. I–IV. Szeged
1973 Erdők között élünk. In: Veszprém megyei honismereti tanulmányok. II. 81–88. Veszprém
1975 A Balaton halászóhelyei. SA 23. Kaposvár
1983 A balatoni halászat, 1885–1978. AtSz XXV. 199–238.
1899 Halászati társulatok. Halászat, I. 4. sz. 13–15.
1902 Halászatunk és haltenyésztésünk. Budapest
1903a A halászati társulatok működése. Budapest
1903b A Tisza halászata hajdan és most. Budapest
1914 Édesvízi halászat és halgazdaság. A m. kir. földművelésügyi miniszter kiadványa, 15. Budapest
1882 Retyezáti fajdvadászat. Vas. Ú. XXIX. 491–492.
1971 Dereglye. Nyr XCV. 99–103.
1992 A paksi halászat szakszókincse. M. Csny. Dolg. 52. Budapest
1962 Die Hirtenzunft im Burgenland. Ein Beitrag zur Geschichte des Hirtenwesens im burgenlandischen Raum. Eisenstadt
1892 A juh és gyapjú ismertetése. Budapest
1902 A hazai vadászat múltjából és jelenéből. Budapest
1963 Sturgeon hooks of Eurasia. New York
1916 A luczaszék. (Második közlemény.) NÉ XVII. 15–52.
1961 Nomádok nyomában. Budapest
1996 A honfoglaló magyar nép. Budapest
1912 Madárfogó hurkok. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. III. 368–370. Kolozsvár
1933 A széki Csukástó középlészás vejszéje. NÉ XXV. 90–91.
1939 Az erdélyi halastavak őskori vonatkozásai. NÉ XXXI. 221–228.
1943 Adatok Erdély szigonyos halászatához. Adatok az Iza halászatához. KENMÉRT III. 187–193.
1944 Adatok Szolnok-Doboka megye halászatához. KENMTMNT IV. 125–130.
1968 A magyar nyelv fejlődése. A magyar–keleti szláv nyelvi kapcsolatok. Kijev–Uzsgorod
1989 A magyar-ukrán nyelvi kölcsönzés. In: BALÁZS János (szerk.): Nyelvünk a Duna-tájon. 351–401. Budapest
1988 A sellyei uradalom javai 1747-ben. Baranyai Helytörténetírás. Baranya megyei levéltári évkönyv 1987/1988. 83–121. Pécs
1970 The Frozen Tombs of Siberia. The Pazyryk Burials of Iron Age Horsemen. Berkeley and Los Angeles
1882 A halászati törvényjavaslat és vízi jogunk. HL II. 2. sz. 18–22.
1991 The Country Canal. London
1964 A magyar vasútépítések története 1914-ig. Budapest
1960 A szőlőművelés átalakulása Baranyában a XIX. században. MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések. 149–188. Budapest
1964 A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal, 1711–1848. Budapest
1966 A városi fejlődés a XVIII–XIX. századi Dél-Magyarországon. (A városi fejlődés gazdasági alapjai). Értekezések 1964–1965. 287–321. Budapest
1963 A kaptárkövekről. EMÉ I. 81–93. Eger
1972 Adatok a kaptárkövek eredetének, korának és rendeltetésének meghatározásához. HOMÉ XI. 105–121. Miskolc
1979 A gyermekhordozó kendők Baranyában. SzBÁMÉ VIII–IX. 258–260. Szekszárd
1971 A balatoni „fakutya”. VMMK X. 347–358. Veszprém
1981 Adatok a Kis-Balaton halászatának történetéhez. Somogyi Honismereti Híradó, 2. sz. 44–64. Kaposvár
1945 Magyarország mezőgazdasági viszonyai. Budapest
1895 A dorogmai vesszőmunka-ipar. Ethn. VI. 393–395.
1958 Les és csal, csel szavaink történetéhez. Nyelvtud. Közl. LX. 159–163.
1959 Még egyszer a *les-ről. Nyelvtud. Közl. LXI. 367–368.
1941 A kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordozási módjai és eszközei. Magyar Népnyelv III. 238–274. Debrecen–Kolozsvár
1944 A hóstátiak szénavontatása. Kolozsvár
1956 Otthon és summásság a mezőkövesdi matyók életében. NÉ XXXVIIII. 185–196.
1982 Két szőlőskerti törvény- és jegyzőkönyv Berettyóújfaluban. BMÉ III. 177–189. Berettyóújfalu
1959 A budapesti malomipar kialakulása 1839–1880. In: Tanulmányok Budapest múltjából XIII. 315–422. Budapest
1927 A magyar belvízi hajózási jog vázlata. Budapest
1958–59 Hogyan szerkesszünk varsát? Halászat, V. 12. sz. 224; VI. 2. sz. 28.
1978 A gazdaság átalakulása. In: BODROGI Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy északmagyarországi falu társadalomnéprajzához. 63–150. Budapest
SÁRKÁNY PÁL–VALLUS PÁL (szerk.)
1971 A vadászat kézikönyve. Budapest
SARZIN, Jenny–PETERSHAGEN, Henning
1997 Schopper, Schiffer, Donaufischer. Ulm
1995 Historische Donauschiffe und deren Bauweise. In: Weisses Gold ... 257–266.
1832–33 Ungarns Weinbau in seinem ganzen Umfange... I–II. Pest
1904 A juhtenyésztés múlt és jelen irányairól. Budapest
1947 A juh tenyésztése. Budapest
SCHANDL József–HORN Artur–KERTÉSZ Ferenc
1956 Sertéstenyésztés. Budapest
1899 Halászat a vajai réten. A Természet, II. 12. sz. 6–9.
1943–56 Bauernwerk in Italien, der italienischen und rätoromanischen Schweiz. Erlenbach–Zürich
1939 Der Bienenstand in Mitteleuropa. Volksgeogr. Forsch. 2. Leipzig
1957–58 Der einbenige Melkschemel in den österreichischen Alpenländern. Folk. Liv. XXI–XXII. 135 –156.
1959 Der Ringstock der Hirten im Burgenland und in der Dreiländerecke. Burg. Hbl. XXII.
1962 Der Heubogen im südlichen Burgenland. DJbVk VIII. 351–360.
1966 Volksglaube und Volksbrauch. Berlin
1938 Transport und Transportgeräte in den französischen Zentralpyrenäen. Hamburg
1959 A kolozsvári halász-céh szabályai 1725-ből. Népr. K. IV. 4. sz. 295–302.
1961 Méhészeti kéziratok a XVII. századból. AtSz III. 514–521.
1963 Peretsényi Nagy László leírása az Arad megyei szőlőművelésről (1805). AtSz V. 159–175.
1970–82 Magyarországi boszorkányperek (1529–1768). I–III. Budapest
1935 A Balaton orvhalászatáról. Halászat, XXXVI. 32–34, 46–47, 51–52, 60–61, 69–70.
1900a Halászati műszók. Nyr XXIX. 56–65.
1900b Jankó, Dr. Johann: Herkunft der magyarischen Fischerei. Mit einem vorläufigen Bericht des Grafen Eugen Zichy. Mittheilungen der Anthropologischen Gessel-schaft in Wien, XXX. 158–167.
1985 Az egri népviselet változása a XIX. század közepétől az 1950-es évekig. In: PETERCSÁK Tivadar (szerk.): Mezővárosi kultúra Heves megyében. 51–64. Budapest–Eger
1809 Statistik des Königreichs Ungarn. Erster Teil. Ofen
1932 Szent Kristóf a modern közlekedés védőszentje. Ethn. XLIII. 1–7.
1976 Gazdálkodás a bukovinai Andrásfalván. Szekszárd
1951 Az uráli népek régi lakóhelyeinek kérdéséhez. MTA NyIK I. 351–406.
1907 A lugoshelyi halászat. NÉ VIII. 111–114.
1930 A honfoglaló magyarság földművelése. Budapest
1933 A magyarok íjja és nyila. Szeged
1934 Ősmagyarok lóversenyei. Szeg. Füz. 7–12. sz.
1935 Az ősmagyarok halászata. NÉ XXVII. 106–108.
1926 Szemestermények eltartása a Mura mentén. NÉ XVIII. 27–35.
1934 Szántás faekével Zalában és Somogyban. NÉ XXVI. 89–92.
1935 Pajtáskertek Nemespátrón. NÉ XXVI. 36–45.
1914 Die Fanggeräte der deutschen Binnenfischerei. Berlin
1970 A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában. MMgMK 1969–1970. 85–120.
1971 Adatok a nyomtatómunka termelékenységéhez Észak-Magyarország középső területéről. AtSz XIII. 375–385.
1977 Mezőgazdasági eszközkapcsolatok: marokszedő kampó – kévekötőfa. Ethn. LXXXVIII. 270–301.
1979 Der Garbenbindenstock im Karpatenbecken. Műv. Hagy. XIX. 75–84.
1983 Der Kollergang im Karpatenbecken. Műv. Hagy. XXI. 101–112. Debrecen
1984 A mezőgazdasági eszközkultúra. In: SZABADFALVI József–VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 125–140. Miskolc
{1091.} SELMECZI KOVÁCS Attila
1988 A „sváb szórómalom” Magyarországon. Ethn. XCIX. 178–188.
1993 A magyarországi olajnövény-kultúra. Történeti-néprajzi monográfia. Budapest
1967 Adatok a kengyel történetéhez és tipológiájához Magyarországon. AtSz IX. 99–105.
1970 Adatok a ló-igaerő betanításához. Ethn. LXXXI. 598–616.
1981 Die Hirtenkultur der Huzulen. Marburg/Lahn
1960 Úrbéri birtokrendezések Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. In: SZABÓ István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 339–414. Budapest
1965 A parasztföld és a tagosítás. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. I. 207–264. Budapest
1961 Almenwirtschaftliche Schafzucht in ukrainischen Bevölkerung in den Wald-karpaten im 19. und Beginn des 20 Jahrhunderts. VHO 363–388.
SINGHOFFER József–PEIJCSIK Imre
1892 Hazánk halászata. Budapest
1968 Miskároló – miskováló. MNy LXIV. 78–83.
1986 A makói hagymatermesztés szakszókincse. M. Csny. Dolg. 29. Budapest
1959 Adalékok egy alföldi község kertkultúrájának kialakulásához. AtSz II. 190–216.
1906 Über die Sperrfischerei bei den finnisch-ugrischen Völkern. Eine vergleichende ethnographische Untersuchung. Helsingfors
1906–08 Suomalaisten kalastus. Helsinki
1934 Die Volkskultur Finnlands. I. Jagd und Fischerei in Finnlands. Berlin–Leipzig
1962 Rijeni saobraaj na donjem toku Sane i Une. In: Zbornik Krajijkih Muzeja Banja Luka–Bihac–Dvar–Jajce–Priedor. I. 181–192.
1988 A Békés vármegyei Mezőberény történeti-topográfiai leírása. „Fekete könyvek” kultúrtörténeti sorozat 12. (Ford., bev., jegyz. SOÓS István.) Békéscsaba
1917a A régi jó időkből (I. A pesti czéhélet; II. Halászat Budapest vidékén; III. Halásztanya a Tiszán. Halszárítás és halfüstölés; IV. Halszállítás). Halászat, XVIII. 78–81, 98–103, 110–113, 138–141.
1917b Tiszatörés. Halászat, XVIII. 216–217.
1917c Az orvhalászat fészkéből. Halászat, XVIII. 71–72.
1918a A varsahalászat. Halászat, XIX. 11–12.
1918b Hálókról és azok konzerválásáról. Halászat, XIX. 18–20.
1918c Csajkás halászok. Halászat, XIX. 102–103.
1919 Ahogy az öregek halásztak. Halászat, XX. 20–23.
1985 A konyhakerti növénytermesztés szokásai és hiedelmei a Káli-medencében. VMMK 17. (1984) 681–685. Veszprém
1948 „Nyomó”. Ethn. LIX. 163–164.
1952a Egyéni és szövetkezeti halászat a Velencei tavon. Ethn. LXIII. 112–126.
1952b A Velencei-tó halászainak mesternyelve. Nyr LXXVI. 214–219, 357–361.
1955a Bérlő és szövetkezeti halászat a Duna alsó szakaszán. Ethn. LXVI. 445–470.
1955b Milling. Tericsfa. Nyr LXXIX. 458–459.
1956 Barok – meg a szúró tápli. Halászat, III. 6. sz. 108.
1957 A borító halászszerszámok fejlődése Magyarországon. Ethn. LXVIII. 445–468.
1958a Rekesztő halászat a Velencei tavon. AR A sorozat, 6. sz. Székesfehérvár
1958b Laptoló, laptolás. Nyr LXXXII. 485–486.
1958c A Baja környéki erdővágók nyelve. Nyr LXXXII. 364–366.
1959 Halászélet a Duna magyarországi szakaszain. Ethn. LXX. 407–430.
1960 Adatok a Fehér-Körös halászatához. EFMK 14. Gyula
1962 Nagybaracskai halászat. Népkutató Füzetek II. 3–4. sz. 54–73. Kecskemét
1964 Fischertypen des ungarländischen Dunaugebietes. Acta Ethn. XIII. 133–157.
1965 Dunai halászat. Népi halászat a magyar Dunán. Budapest
1967 Adatok a pécsi és mohácsi halászcéh történetéhez. JPMÉ 1967. 183–191. Pécs
1969 Levéltári adatok a szegedi halászat történetéhez. MFMÉ 1969/1. 41–54. Szeged
1970 A termelési mód változásainak hatása a magyar népi halászatra. Ethn. LXXXI. 388–397.
1974 Typenkatalog des Fischereisammlung des Türr István Museums zu Baja. Cuma-nia II. Ethnographia. 15–73. Kecskemét
1976a Die südslawischen Beziehungen der ungarischen Donaufischerei. In: SOLY-MOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 65–72.
Baja
1976b Halászat. In: A Zentai Múzeum állandó kiállításának vezetője – Vodic stalne postavke Senćanskog Muzeja. 7–18. Zenta–Senta
1976c A bajai fokhagymavásár. Múzeumi Kurir, 20. sz. 84–87. Debrecen
1976–78 Halászati kutatásaink eredményei. Eredmények és feladatok az anyagi kultúra kutatásában. Diss. Ethn. II. 61–75.
1979 A tolnai halászcéh. SzBÁMÉ VIII–IX. 133–177. Szekszárd
1984a A bajai halászcéh. Cumania, 8. 377–436.
1984b A természeti környezet elemi kihasználásának emlékei. In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 509–519. Kecel
1984c Über den Ursprung und die Verbreitung des Schleppbeutelnetzes. In: GUNDA, Béla (ed.): The Fishing Culture of the World. I. 387–406. Budapest
1987a Magyarországi halászcéhek és artikulusaik. Cumania X. 339–374. Kecskemét
1987b A keszthelyi halászcéh. Zalai Múzeum, I. 191–214. Zalaegerszeg
1990 Tiszaverés – köcsögézés. Forrás, XXII. 9. sz. 64–67.
1992a A superok. Bajai Honpolgár, 3. 15–16.
1992b A hajóvontatás. 1–2. Bajai Honpolgár, 4. 14–15; 5. 18–19.
1992c A tutajozás. Bajai Honpolgár, 7. 17–18.
1994 Adatok a Mosoni Felső Halászati Társulat történetéhez. Arr. 31–33, 307–316. Győr
1995 Bérlőhalászat a Dunaföldvár-bátai Dunaszakaszon. In: SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1994. 63–68. Kecskemét
1996 A Velencei-tó halászata. Budapest
SOLYMOS Ede–SOLYMOSNÉ GÖLDNER Márta
1978 A kalocsai érsekuradalom halászati szerződései 1725–1916. Cumania V. Ethnog-raphia. 43–96. Kecskemét
1979 Győri halkereskedők Baranyában a 18. században. JPMÉ XXIII. (1978) 271–284. Pécs
1933 A vas babonás ereje. Ethn. XLIV. 97–117.
1943 Hitvilág. Magy. Népr. IV. 286–339.
1939 Adatok a nyomórúd lekötésének módozataihoz. NÉ XXXI. 216–221.
1943 Kertmagyarország felé. (2. kiad.) Budapest
1959 Az Alföld növényzete kialakulásának mai megítélése és vitás kérdései. Földrajzi Értesítő VIII. 1–27. Budapest
1974 A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII. században. Archívum II. 5–32. Eger
1975 Heves megye községei 1867-ig. Eger
1977 Modernizacija cestnega in vodnega omrezja v casu od leta 1713 do 1830 na ozemlju danasnje Socialisticne Republike Slovenije. MSM 59–86.
1935 Vadméz szedés tilosban. DMÉ 1934. 101–102. Debrecen
1908 A méh és világa. Budapest
1903 A kisgazda mezőgazdasági gépei. Debrecen
1914 „Tisza-verés”. Halászat, XV. 8. sz. 86–87.
1976 Hogyan vadásztak ugor kori eleink? ÉT XXXI. 733–736.
1903 Alp- und Weidewirtschaft. Ein Handbuch für Viehzüchter und Alpwirte. Berlin
1987 Csalimadarakkal, lesgödörből. Nimród, CVIII. 6. sz. 314.
Studia Ethnographica et Folkloristica in honorem Béla Gunda. Redigerunt SZABADFALVI, József–UJVÁRY Zoltán. (Műv. Hagy. XIII–XIV.) Debrecen, 1971
1977 Prometni problemi Hrvatske od pocetka 18. stoljeca do 1918. godine. MSM 87–118.
1979 Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán. Archívum, IX. 5–33. Eger
1952 Maiden Markets. RAD Vojvoďanskih Muzeja. Novi Sad
1902 Wasserstrassen und Bienenschiffahrt. Berlin-Grunewald
1981 Bolgárkertészek Cegléden és hatásuk a város zöldségtermesztésére. AtSz XXIII. 163–187.
1982 A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Budapest
1985 Kerti növények regénye. Budapest
1956 Méhészkedés a szatmári Erdőháton. Ethn. LXVII. 451–482.
1957 A viaszfeldolgozás és gyertyakészítés ismeretéhez. NÉ XXXIX. 245–255.
1961 A magyar mézsörkészítés. Műv. Hagy. III. 107–128. Debrecen
1963 Juhmakkoltatás az északkelet-magyarországi hegyvidéken. Műv. Hagy. V. 131–143. Debrecen
1964 A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek. Műv. Hagy. IV. 19–64. Debrecen
1966 Nomád teleltetési rendszer az Alföldön. Műv. Hagy. VIII. 85–136. Debrecen
1967 Népi méhészkedés a Zempléni hegyvidék középső részén. Ethn. LXXVIII. 41–67.
1968a Migráció és makkoltatás az Alföld keleti peremvidékén. Műv. Hagy. X. 55–84. Debrecen
1968b Makkoltatás a Zempléni-hegységben. Ethn. LXXXIX. 62–75.
1968c A magyar takarmánygazdálkodás honfoglalás előtti rétegéhez. Ethn. LXXIX. 338–349.
1969 A magyar állattenyésztés tipológiai és terminológiai problémáihoz. NK–NT II– III. 45–62.
1970a Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műv. Hagy. XII. Debrecen
1970b Az akol típusa és funkciója. NK–NT IV. 39–80.
1971 Migrationsformen in ungarischen Hirtentum. In: Studia... 703–721.
1972a Migration und Mastnutzung im östlichen Randgebiet der Grossen Ungarischen Tiefebene. Acta Ethn. XXI. 317–345.
1972b Az extenzív sertéstenyésztés emlékei Magyarországon. DMÉ 1969–70. 283–332. Debrecen
1979 Zur extensiven Schweinezucht auf der Grossen Ungarischen Tiefebene. EFC 1. 53–62. Debrecen
1981a Pásztori jelzések, pusztai híradás Nádudvaron. Ethn. XCII. 478–481.
1981b Egy 17. századi méhészkönyv kéziratos variánsa. HOMÉ XX. 201–210. Miskolc
1984a Tanulmányok a magyar pásztorkodás köréből. Stud. Folk. Ethn. 10. Debrecen
1984b Adatok a jármi juhászathoz. In: UJVáRY Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szat-már néprajzához. Folk. Ethn. 16. 197–216. Debrecen
1986 Mézeskalácsosság Debrecenben. HBMK 46. Debrecen
1987a Kosarazás, telkesítés, fektetés és társai. Folk. Trad. IV. 189–205.
1987b Az ősi sertésfajták Magyarországon. Agria XXIII. 161–173. Eger
1989a A méhek tavaszi kibocsátásának napjai. JAMÉ XXIV–XXVI. (1981–1983) 147–153. Nyíregyháza
1989b 1816-ban Miskolcon megjelent méhészkönyv. Csaplovics János: A’ méhtartásnak új, könnyű, és hasznos módja kettős-köpűkben. Miskolcon 1816-dik Esztendőben. HOMK 26. 125–131. Miskolc
1989c Intensive Schweinerassen in Ungarn. In: GUNDA, Béla–LUKÁCS, László–PA-LÁDI-KOVÁCS, Attila (hrg.): Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenk-schrift für Zsigmond Bátky. 213–218. Székesfehérvár
1991a Az alföld ősi tüzelőanyagai. Ethn. CII. 310–337.
1991b A sertés Magyarországon. Debrecen
1992 A magyar méhészkedés múltja. Debrecen
1997 Pásztorművészet. In: FüGEDI Márta (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. 77–106. Miskolc
1999 A csáva szó jelentéséhez és eredetéhez. Emlékkönyv Mező András tiszteletére. (Sajtó alatt)
SZABADFALVI József–HOPPÁL Mihály
1980 Méhészet. MNL III. 549–552.
1980 Kerti virágok és dísznövények Kalotaszegen. Népism. Dolg. 100–114. Bukarest
1966 Dél-tiszántúli munkásszerződések (1889–1944) Népr. K. XI. 3–4. sz.
1971 Korai aratósztrájkok Békés megyében. BÉ VI. 476–483.
1974 A Dél-Alföld pusztai csárdái. Ethn. LXXXV. 333–344.
1985 A gyűjtögetéssel történő termésbetakarítás szókincséhez: lécskál, mezgerél – mezgél. MNy LXXXI. 475–480.
1930 Tiszai halászat a XVIII. században. NNy II. 293–295.
{1095.} SZABÓ István (történész)
1966a A falurendszer kialakulása Magyarországon (X–XV. század). Budapest
1966b Ungarns Landwirtschaft von der Mitte des 14. Jahrhunderts bis zu den 1530er Jahren. AtSz VIII. Supplementum
1969 A középkori magyar falu. Budapest
1975 A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. At. Tan. 2. Budapest
1976 Jobbágyok-parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Budapest
1978 A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. Budapest
1992 Sertéstartás a békési Sárréten és peremvidékén. Folk. Etn. 70. Debrecen
1977 Az erdő szerepe az Ipoly-völgy községeinek életében a jobbágyfelszabadítás után. Stud. Com. 5. 71–92. Szentendre
1982–83 A gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból. Agria 19. 135–186. Eger
1918 Ősi halászat nyomai Kecskemét környékén. Ethn. XXIX. 115–128.
1932 Csöngettyű és kolomp a kecskeméti pásztorság kezén. NÉ XXIV. 68–75.
1934 Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét
1935 Milyen szerszámokkal halászott az alföldi magyar nép a XVI. században. Buvár, VIII. 572.
1937 Kecskeméti Múzeum halászati gyűjteménye. NÉ XXIX. 136–163, 376–415.
1938 Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historica 3. Budapest
1942 Kecskemét pásztorélete. NÉ XXXIV. 1–62.
1943 Adatok a régi kecskeméti szekér felszereléséhez. NÉ XXXV. 182–184.
1965 A kecskeméti állattenyésztés szókincse. Népr. K. X. 1–2. 45–130.
1973 A kaptáras méhészkedés kialakulása Debrecenben. AtSz XV. 156–175.
1976 Csáti Szabó György, Debrecen hírneves méhesgazdája a XVIII. században. AtSz XVIII.163–178.
1977 Méhészkedés ősi módon Debrecenben. AtSz XIX. 154–177.
1991 Aszály a Nagykunságban a XVIII. század végén. Zounuk 6. 99–112. Szolnok
1981 A halászat emlékei Taktaszadán. In: VIGA Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. HOM. Népr. Kiadv. XII. 41–78. Miskolc
1968 Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században. DJMK 15–18. Szolnok
1973 A jászdózsai fokhagymatermesztés. In: SZABÓ László (szerk.): Jászdózsa és a palócság. Palóc kutatás – tematikus és lokális monográfiák. I. 287–308. Eger–Szolnok
1978 Lépes madarászás Szolnok környékén. ML 31–32. sz. 86–96. Szolnok
1982b A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 271–291. Debrecen
1989 A palócok társadalomnéprajza. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. II. 237–415. Eger
1993 Társadalomnéprajz. Debrecen
1997 A munka néprajza. Debrecen
1955 Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. A Néprajzi Múzeum „palóka” gyűjteménye. NÉ XXXVII. 131–166.
1956 Primitív sonkolypréselő eljárás Algyőn. NÉ LVIII. 219–221.
1957 A Körös és Berettyó alsó folyása vidékének rétgazdálkodása. Népr. K. II. 3–4. sz. 1–94.
1967 Az északi (skandináv) lótartás áttekintése. Ethn. LXXVIII. 95–121.
1958 A szemen szedett hazugság elődei. Nyr LXXII. 369–373.
1961 A kolozsvári fejenhordás történetéhez. Ethn LXXII. 618–620.
1971 A gyermekló és rokonsága. In: SZABÓ T. Attila: A szó és az ember. 391–411. Bukarest
1977 A galambbúgos nagykapu az erdélyi régiségben. Ethn. LXXXVIII. 302–328.
SZABÓ T. E. Attila lásd PÉNTEK János
1911 I. Apafi Mihály fejedelem udvartartása. Budapest
1906 Halmágyi István naplói... Magyar könyvek és naplók a XVI–XVIII. századból. Budapest
1969 Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566). Tan. Tm. Tört. 2. 5–85. Szekszárd
1979 A Közép-Duna menti bortermelés fénykora (a XVI. század derekán). Dunatáj II. 2. sz. 12–24. Szekszárd
1978 A makói hagyma változatos karrierje. Tiszatáj, XXXII. 7. sz. 25–30.
1976 Régi érmelléki halászat. Népism. Dolg. 85–91. Bukarest
1891 Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Budapest
1892 Régi magyar utazók Európában. Nagybecskerek
1894 Természetrajzi és halászati nevek régi okiratokban 1600-ig. Term. Tud. Közl. XXVI. 435–439, 491–495.
1952 A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása, a parasztság nagyarányú kisajátításának kezdetei. In: SPIRA György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711–1790. 221–298. Budapest
1971 Gyűjtögetés a növényvilágból. In: KISS László–PATAKI Sándor (szerk.): Mezőcsát népi kultúrájából. Mezőcsáti helytörténeti füzetek 3. 32–60. Mezőcsát
1976 A gyűjtögető gazdálkodás emlékei Jánokon. Néprajzi közlések 2. 36–86. Bratislava
1984 Ez elment vadászni... Budapest
1971 A gyergyócsomafalvi fakitermelők szakszókincse. NyIrK. XV. 223–233.
1864 Baja szerepe Magyarország kereskedelmében és lehető összekapcsolása az alföldi vasúttal. Pest
1962 A csíki juhászat. Ethn. LXXIII. 54–89.
1848 Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről. Pozsony
1858 Eredeti vadászatok. Vas. Ú. V. 367.
1980 A harcsa és horgászata. Budapest
1983 Vadriasztás a marosszéki Vadasdon. Népism. Dolg. 43–54. Bukarest
1953 A jobbágyság földesúri terheinek növelése és az erőszakapparátus további kiépítése. In: SZÉKELY György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. 276–319. Budapest
1972 A székesfehérvári latinok és vallonok a középkori Magyarországon. In: KRA-LOVÁNSZKY Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 45–72. Székesfehérvár
1981 A hónapok munkái és a középkori művészet. AtSz XXIII. 1–30.
1987 Kerékgyártómesterség Hajdúböszörményben. Folk. Etn. 37. Debrecen
SZÉKI VESMÁS Márton lásd VESMÁR Márton, SZÉKI
1979 A cukorrépa-termesztés Magyarországon 1808–1938. Budapest
1938 Népi társasmunkák és összejöveteleik. Ethn. XLIX. 273–286.
1941 A magyar nép jelnyelve. Ethn. LII. 260–265.
1962 A községi alkalmazottak, feladataik és javadalmazásuk a derecskei uradalomban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének évkönyve I. 69–84. Debrecen
1932 Vadászbabonák. NNy IV. 28–29.
1937 A növény-, állat- és ásványvilág a varázslatokban. Ethn. XLVIII. 154–166.
1938b A nép élő hitvilága. Ethn. XLIX. 257–273.
SZENDREY Zsigmond–SZENDREY Ákos
1939 A néprajzi gyűjtések és a magyar babonaszótár terve. NÉ. XXXI. 111–118.
1940a Részletek a készülő magyar babonaszótárból. Ethn. LI. 195–210; 321–336.
1940b Mutató a magyar szokás- és babonaszótárból. NÉ XXXII. 78–87.
1943 Gazdasági élet (hiedelmei). Magy. Népr. IV. 209–239.
1885 A dunai hajóhadak története. Budapest
1974 Bőrhíd. Ethn. LXXXV. 85–89.
1911 Hódmező-Vásárhely története. IV. Hódmezővásárhely
1763 Méhész könyv... Nagy-Enyed
1982 Tanuljunk meg hálót kötni. MH XXXVI. 1. sz. 16–17.
1590/1906 – – latin–magyar szójegyzéke 1590-ből. Közzétette, bev., magy. MELICH János. Budapest
1924 A Maros melléki diósvölgyek. Botanikai Közlemények XXVI. 38–41.
1934 Vackorligetek Erdélyben. Term. Tud. K. LXVI. évf. 254.
1876 Máramaros vármegye egyetemes leírása. Budapest
1961 A magyarországi borítóhalászat fejlődésének néhány kérdése. Műv. Hagy. III. 187–200. Debrecen
1963 Egy kezdetleges halfogási mód és európai elterjedése. Műv. Hagy. V. 165–175. Debrecen
1964 Adatok állattartásunk egy kevéssé kutatott problémájához. Ethn. LXXV. 279–282.
1966 Adatok a Nagykunság XVIII. századi néprajzához. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 5. Szolnok
1968a Újabb adatok a sárréti pákászok életének megismeréséhez. BÉ III. 2. sz. 250–254.
1968b A Nagy-Kunság juhászata a XVIII. század végén. Ethn. LXXIX. 350–367.
1971 Halászat. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 271–295. Tápé
1973a Halászat a Cegléd környéki kisvizeken. Stud. Com. 2. 173–185. Szentendre
1973b Jég alatti halászat a Sárréten 1811-ben. In: DANKÓ Imre (szerk.): Bajomi krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Szűcs Sándor 70. születésnapjára. 123–131. Biharnagybajom
1973c Tiszaverés. SzMÉ 1973. 253–260. Szolnok
1974a A halászat szerepe Kunszentmárton XVIII. századi gazdálkodásában. In: TÓTH János (szerk.): Jubileumi évkönyv a Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. 145–152. Jászberény
1974b Halásztapogató. In: SZABÓ László–CSALOG Zsolt (szerk.): Szolnok megye néprajzi atlasza. I/1. 222–226. Szolnok
1975a A kerék mint a földterületmérés eszköze. MK II. 17. sz. 29–30. Debrecen
1975b Halászati üzemformák a Tisza vidékén a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXXVI. 521–536.
1977a A rekesz. Az áradások jelentősége a tiszai halászatban. NK–NT X. 161–188.
1977b A szárított hal. Halkonzerválási módok a magyar halászok gyakorlatában. SzBÁMÉ VI–VII. 137–171. Szekszárd
1977c A Békés megyei mezővárosok termelési szervezete a XVIII–XIX. század fordulóján. Ethn. LXXXVIII. 224–246.
1978a A magyar halászat néprajzi kutatásának elméleti és módszertani problémái. Cumania V. Ethnographia. 7–41. Kecskemét
1978b A halászat jelentősége a paraszti önellátásban és árutermelésben. AtSz XX. 81–100.
1978c A lovak tulajdonjegyei Gyomán 1828–1831-ben. Ethn. LXXXIX. 286–290.
1979 Egy tolnai halász mondja. Dunatáj, II. 3. sz. 61–70. Szekszárd
1980 A Hernád halászata. BKm 10. Miskolc
1981 Egy „elemi ismeret” aktualizálásai – Halfogás kézzel. Ethn. XCII. 334–349.
1982a Az „ősi ártéri gazdálkodás” elméletéhez. SzBÁMÉ X–XI. 299–312. Szekszárd
1982b A halászati tilalmak és a napi gyakorlat. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 353–363. Debrecen
1982c Paraszti vadászat a Nagykunságban. Jászkunság, XXVIII. 4. sz. 33–37.
1983 Egy mindszenti halász a Tisza múlt századi halászatáról. Forrás, XV. 1. sz. 67–76.
1984 A sárközi halászat bekapcsolódása a nemzeti piacba. Egy győri halkereskedő-vállalkozó konfliktusai. In: HOFER Tamás (szerk.): Történeti antropológia. Antropológiai írások, 8–10. sz. 336–351. Budapest
1986a A Mindszent-algyői uradalom halászati szerződései (1832–1861). MFMÉ 1984–85/1. 143–166. Szeged
1986b A csongrádi halászati bérlő kisajátítása 1919-ben. In: BÁLINT Gyula György (szerk.): Mozaikok Csongrád város történetéből 1986. 58–62. Csongrád
1986c Az „ősfoglalkozások” Ecsedi István kutatásaiban. In: Ecsedi István születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. HBMK 44. sz. 29–36. Debrecen
1987a Vízi élet, halászat. In: HEGYI András (szerk.): Algyő és népe. 345–375. Szeged
1987b Egy múlt századi halászemlékirat. História, IX. 3. sz. 25–26.
1988a Ahogyan a törvény megszületett. In: 1888. XIX. törvénycikk a halászatról és végrehajtási utasítása. (Hasonmás kiadás.) 5–40. Veszprém
1988b A fonyódi vizek halászati bérlete az 1840-es években. Somogy, XVI. 3. sz. 89–93. Kaposvár
1989a Néphagyomány – népi mentalitás – állami igazgatás az orvhalászat tükrében. Él. Trad. 3. sz. Budapest
1989b Mezőberényi és gyomai halászati szerződések a 19. század első feléből. In: FILEP Antal–ÉGETŐ Melinda (szerk.): Történeti-néprajzi források a XVIII–XIX. századból. Doc. Ethn. 13. sz. 207–228. Budapest
1990 Szándékok és eredmények a vidéki múzeumok néprajzi gyűjteményeinek megalapozásában (1920 előtt). Ethn. CI. 1–50.
1991a Gazdaságnéprajzi adatok a Szernye-mocsár vidékéről. In: A Dunamenti népek... 147–152.
1991b A gazdálkodás változásai Nagydobronyban. In: MANKÓ Mária (szerk.): Beregi életképek. 39–65. Nyíregyháza
1992a Halászó vizek – halásztársadalom – halászati technika. A tiszai halászat történeti-néprajzi elemzése. Stud. Folk. Ethn. 29. Debrecen
1992b Hiedelmek és élménytörténetek az óriás harcsákról. In: VIGA Gyula (szerk.): Kultúra és Tradíció. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. 471–485. Miskolc
1992c A rétség gazdasági jelentősége a 18–19. század fordulóján. In: ÖRSI Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe. I. 219–269. Túrkeve
1993a A gabonanyomtatás utóélete a kisújszállási parasztgazdaságokban. Ethn. CIV. 415–421.
1993b Egy alföldi mezőváros külső kapcsolatai a 18. század második felében. NK–NT XVII. 201–220.
1994 Az aratógépek az alföldi parasztgazdaságokban. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 477–494. Szentendre
1995 A tiszai halászat. Az eszközök és fogási módok történeti változásai. Budapest
1997a A halételek mint férfiételek. In: ROMSICS Imre–KISBÁN Eszter (szerk.): A táplálkozáskultúra változatai a 18–20. században. 117–132. Kalocsa
1997b A „régi vizes világ” néhány étele mint múlt-szimbólum. In: KUTI Klára (szerk.): Morzsák. Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére. 81–103. Budapest
1997c Halászat. In: Honfogl. és népr. 61–68.
1998a A paraszti gazdálkodás Homokmégyen a XX. században. In: ROMSICS Imre (szerk.): Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. 297–370. Homokmégy
1998b Halászati bérlet és szabad halászat a jobbágyfelszabadítás után. NK–NT XIX. 43–67.
1999 Angária – dézsma – robot. Ethn. 110. 241–253.
1774 Az ausztriai paraszt ifjúságot... mezei gazdaságra oktató kézi könyvetske. Pozsony
1863 Adatok Rév-Komárom halászatához. Vas. Ú. X. 14. sz. 119, 130–131.
1979 Makó városának leírása 1835–1836. Makói Múz. Füz. 22. Makó
1807 Hungaria in parabolis, sive commentarii in adagia, et dicteria Hungarorum. Buda
{1100.} SZLAVKOVSZKY László Imréné
1987 A Szeged melletti Fehértó halászati szakszókincse. M. Csny. Dolg. 37. Budapest
1987 A burgonya és kukorica termelésénél használt fontosabb kapatípusok a 20. század első felében – A kerek kapák változatai – A hegyes kapák változatai – A sarkos kapák változatai. In: BARABÁS Jenő (szerk.): MNA II. 89–92. térkép
1972 Hajnal vagyon, szép piros. Énekes várvirrasztók és órakiáltók. Budapest
1948 Az érsekújvári régi halászat emlékei. Ethn. LIX. 128–132.
1962 A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti tanulmányok 1. Budapest
1902 Adatok Erdély őshalászatához. NÉ III. 157–178.
1903a Adatok Erdély őshalászatához. II. A mezőségi tavak őshalászata. III. A Feketeügy halászatához. NÉ IV. 158–196, 221–226, 279–290.
1903b A magyar halászat történetéhez. NÉ IV. 317–318.
1904 A szabolcsi morotvák halászatából. NÉ V. 233–240.
1908 Az erdélyi halászat ismeretéhez. Régi és mai halastavak. Kolozsvár
1909 Ősfoglalkozási dolgok Mármarosból. NÉ X. 214–222.
1795 Szorgalmatos méhész. Az-az a’ méhekkel való bánásról kérdésekben és feleletekben oktatás. Pest
1982 A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában. BKm 14. Miskolc
1938 Nyiltvízi halállományunk megmentése. VH VI. 167–168, 180, 189–190.
1993 Az utolsó Árpádok. Budapest
1983 Halászat, vadászat, madarászat Szentesen. Klny. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből. Szeged
1914 Szeged mezőgazdasága. Szeged
1937 A nagysárréti juhászat. DSz XI. 167–173.
1938a A veszettorvosok a Nagysárréten. Ethn. XLIX. 394–399.
1938b Néprajzi vonatkozások Biharvármegyében. In: NADÁNYI Zoltán (szerk.): Bihar-vármegye. Magyar városok és vármegyék monográfiája XXV. 164–245. Budapest
1940 A Nagysárrét népi disznótartása. Debreceni Szemle, XIV. 7. sz. 145–154.
1942 A régi Sárrét világa. Budapest
1946a Pusztai szabadok. Budapest
1946b Pusztai krónika. Budapest
1957 Pusztai szabadok. Rajzok a régi Alföld életéből. Budapest
1977 Régi magyar vízivilág. Budapest
1992 A régi Sárrét világa. Budapest
1966 A kőrösi faúsztatás történetéből. BÉ III. 41–50.
1937 Művelődéstörténeti adatok Ferenc király 1817-i erdélyi utazásához. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. 562–576. Budapest
1936a A lóbetegségek és azok gyógyítása a kirgizeknél és a baskíroknál. Ethn. XLVII. 310–13.
1936b A ló első meghátalása, betörése a baskíroknál. NÉ XXVIII. 121–124.
1937a A baskír szénakészítés. NÉ XIX. 416–423.
1937b Adalékok a baskír és kirgiz lótenyésztéshez. Ethn. XLVIII. 71–79.
1938 A közlekedés módja és eszközei a baskíroknál és kirgizeknél. NÉ XXX. 221–236.
1939 Pusztafalu gazdálkodása. NÉ XXXI. 142–156.
1941 Erdei méhkeresés Székelyvarságon. NÉ XXXIII. 331–337.
1943 Fakitermelés és szénégetés Székelyvarságon. NÉ XXXV. 32–55.
1894 A háromnyomású rendszer behozatala Erdélybe. MGtSz I. 21–26.
1895 A földközösség történetéhez Zomboron. MGtSz II. 291–296.
1896–1908 Magyar erdészeti oklevéltár. I–III. Budapest
1900 Lóistállók hiánya 1520-ban. MGtSz VII. 282.
1951 Munkábanevelés, tapasztalatátadás a várongi kepésaratóknál. Ethn. LXII. 396–402.
1958 A dunai hajóvontató út Tolna megyei szakasza. Népr. K. III. 4. sz. 359–362.
1962 Hanttörő. NÉ XLIV. 315–322.
1963 Ültetőfák Magyarországon. Ethn. LXXIV. 350–373.
1964a A dohánytermesztés Magyarországon. Budapest
1964b A szántóföldi irtás kérdéséhez. Ethn. LXXV. 233–245.
1964c Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben. Ethn. LXXV. 489–522.
1964d A magyar mezőgazdaság kettősségének kérdéséhez. MTA NyIK XXI. 23–27.
1965 A tüskeborona készítése és használata Várongon. NÉ XLVII. 315–328.
1966a Lápi gazdálkodás és irtás a Kisbalatonon. NÉ XLVIII. 167–196.
1966b Irtásföldek és irtási eszközök (irtókések) az Őrségben és a Fertő-Rábavidéken. Ethn. LXXVII. 12–48.
1966c Berki pásztorok a Kisbalaton szigetein. Népr. K. XI. 1–2. sz. 3–24.
1967a Kaszasarlók Magyarországon. Ethn. LXXVIII. 1–21.
1967b Ág- és vesszővágók a Közép-Tisza menti ártereken. NÉ XLIX. 187–216.
1968–69 Kaszaszerű vágóeszközeink történetéhez. I–II. NÉ L. 35–49, LI. 37–56.
1969 A kötözőbot Magyarországon. Ethn. LXXX. 1–21.
1970a A magyarországi rövid kaszák történetéhez. Ethn. LXXXI. 187–220.
1970b A magyar sarló korai történetéhez. NÉ LII. 48–55.
1972a Sensesicheln in Ungarn. In: BALASSA, Ivan (red.) Getreidebau in Ost- und Mitteleuropa. 561–582. Budapest
1972b A Néprajzi Múzeum magyar gyűjteményének katalógusa. NÉ LIV. 19–46.
1973 Bozótkések és rokon szerszámok a Dunántúlon. Ethn. LXXXIV. 243–273.
1974 Ásóbotok, ásók, kapák. NÉ LVI. 121–130.
1976 Egy irtásfalu földművelése. Budapest
1977 Részes aratás a Várong körüli pusztákon. NK–NT X. 137–159.
1978 A Kis-Balaton és környéke. SA 27–29. sz. Kaposvár
1980 Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok. Budapest
1985a A tüskeborona készítése és használata Várongon. In: Dombovári kalendárium. 5–14. Dombóvár
1985b A cserélhető (rövid és hosszú) karfás szekér eredetéhez. Ethn. XCVI. 327–329.
1986 A jobbágyok vadászata a feudális kor végén. AtSz XXVIII. 419–446.
1987 Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest
1991 Tanulmányok a gabonatermesztés és az erdőgazdálkodás köréből a XVII–XIX. században. Doc. Ethn. 15. Budapest
1991 Úrbéresek vallomása Szabolcsban 1772. Budapest
1986 Somogyi pásztorvilág. Kaposvár
1897 A komáromi vizahalászat a XVI. században. MGtSz IV. 425–445, 485–509.
1900a A dunai hajózás a XVI. és XVII. században. MGtSz VII. 97–123, 145–177, 193–223, 341–374, 289–319.
1900b Méz és viasz kivitelünk a XVI–XVIII. században. MGtSz VII. 474–478.
1902 A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyarországon 1328-tól 1714-ig. MGtSz IX. 49–72.
1903 Régi pásztori élet. Nyr XXXII. 86–91, 154–159.
1904 Hajóépítők telepítése Magyarországban a XVI., XVII. és a XVIII. században. MGtSz XI. 81–117.
1915–17 Rajzok a török világból. I–III. Bp.
1927 Szegény magyarok. Budapest
é. n.[1928] Emlékezzünk eleinkről. Budapest
1961a A régi magyar borkötők. In: TAKÁTS Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. S. a. r. BENDA Kálmán. 73–80. Budapest
1961b A magyar sernevelő. In: TAKÁTS Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. S. a. r. BENDA Kálmán. 96–104. Budapest
1961c Ló, kocsis és hőkös. (1921) In: TAKÁTS Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. 221–225. Budapest
1936a A jószág enyhelye a kiskun pusztákon. Ethn. XLVII. 161–183.
1936b A Kiskunság népi állattartása. Budapest
1938 Kidobolás, kiharangozás Szentgálon. Ethn. XLIX. 222.
1939 A bakonyi pásztorkodás. Ethn. L. 9–39.
1942a Változás-vizsgálatok a népi állattenyésztés köréből. NÉ XXXIV. 203–220.
1942b Adatok a Bakony erdei életéhez. NÉ XXXIV. 164–172.
1946a Az Alföld néprajzi kutatásának kérdései. Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve I. (1944–1945) 1–35. Szeged
1946b Kállay Ferenc és az alföldi nomád gazdálkodás. Ethn. LVII. 13–19.
1948 Néprajzi életünk kibontakozása. Budapest
1949 Research into Hungarian Peasant Farming, Poaching and Fishing. Folia Ethnog-raphica 1. 44–71.
1955 Az anyagi kultúra vizsgálatának tíz éve (1945–1955). Ethn. LXVI. 5–56.
1957 A termelés és a nyelv kapcsolata arató műveleteinkben. Ethn. LXVIII. 217–251.
1971 Az eszközváltás első 100 éve a magyarországi aratóműveletekben és későbbi következményei (Eszköz- és munkatörténeti vázlat). NK–NT V–VI. 297–305.
1972 A magyar agrárgeográfia kutatásának negyed százada. In: Bethlen Gábor Gimnázium jubileumi évkönyve. 25–42. Hódmezővásárhely
1974 Az aratási eszközváltás egy kísérleti szakasza (1817–1868). Ethn. LXXXV. 330–333.
1978 Az európai aratóműveletek néprajzi vizsgálatának főbb eredményei. MTA NyIK XXX. 309–343.
1979–80 Néprajzi tanulmányok, írások. Diss. Ethn. III–IV. Budapest
1964 A román cea és hais állatterelő szavak történetéhez. In: BENKŐ Loránd (szerk.): Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. 360–362. Budapest
1966 Etymologisch-historisches Wörterbuch der ungarischen Elemente in Rumänien. Budapest
1970 A gyergyói kereskedelem néprajzi vonatkozásaiból. Aluta 407–413. Sepsiszent-györgy
1978 A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban. In: Népism. Dolg. 25–33. Bukarest
1982 Gyergyó történeti néprajza. Bukarest
1944 A juhtartás népi jogszabályai Bálványosváralján. (Erdélyi Tudományos Füzetek 189. – Klny. az Erdélyi Múzeum 1944. évi 3–4. számából) Kolozsvár
1961 Vásárhelyi testamentumok. Budapest
1981 Magyar jogi népszokások. Budapest
1965 A jószágok égetett tulajdonjegyei Magyarországon. Ethn. LXXVI. 187–199, 359–410.
1983 A vásárhelyi „baromgazdaság” In: DÖMÖTÖR János–TÁRKÁNY SZÜCS Ernő (szerk.): Kiss Lajos emlékkönyv. 139–170. Hódmezővásárhely
1968 A kocsi története. Budapest
1868 Javaslat halászatunk és haltenyésztésünk érdekében. Pest
1910 A rómaiak hadihajószolgálata Pannonia és Moesia területén Diocletianusig. MMÉEK 155–171.
1911 A rómaiak kereskedelmi hajózása Pannoniában (A dunai hajózás emlékei). MMÉEK 449–457.
1998 Italozás a régi Nagykőrösön (1770–1780). In: BARABÁS Máté–TERBÓCS Attila (szerk.): Terítéken. Egyetemi dolgozatok Kisbán Eszter 60. születésnapja alkalmából. Dolgozatok a Tárgyi Néprajz Tanszékről. I. 23–42. Budapest
1804 Ueber die Kultur und Benutzung der sogenannten Székes-Felder in der Gegend an der Theiss. Patriotisches Wochenblatt für Ungarn. 3.
1786 A paraszt ember Magyar Országban mitsoda és mi lehetne... Pécs
1969 Het landbouwoertuig in de Ethnographie van de Kempen. Antwerpen–Utrecht
1950 Növénynevek a Hortobágyról. Nyr LXXIV. 368–371.
1951 Adatok a hortobágyi növénynevek kérdéséhez. Nyr LXXV. 268–272, 341–347, 425–431.
1941 Szilajpásztorkodás a Szigetközben. Földgömb XII. 221–226.
1959 Szigetközi krónika. Néprajzi Múzeum EA P. 35/1959.
1961 Das Hirtenwesen auf den Donauinseln (Szigetköz, Westungarn). VHO 609–645.
1963 Kisalföldi csörgősbotok. Ethn. LXXIV. 161–180.
1966 Igás lószerszámok a Kisalföldön. NÉ XLVIII. 223–236.
1967 Kumetok a Kisalföldön. Ethn. LXXVIII. 176–188.
1969 Rindereinzelanspannung in Westungarn. NVC 195–204. Brno–Praha
1972 A szénagazdálkodás néhány sajátsága a Szigetközben. Arr. X. 185–198. Győr
1975 Szigetközi krónika. Győr–Mosonmagyaróvár
1979 Kisalföldi kocsik, szekerek. Arr. XXI. 117–144. Győr
1985 A kisalföldi kocsik és szekerek szakszókincsének nyelvatlasza és szótára. M. Csny. Dolg. 22. Budapest
1987 Juhászat az Alsó-Garam mentén. BALÁZS Géza–VOIGT Vilmos (szerk.): Arator. Dolgozatok Balassa Iván 70. születésnapja tiszteletére. 111–123. Buda-
pest
1991 Rábaköz és a Hanság. Győr
1899 Károlyi Sándor gróf kurucz generális utasításai a tiszai halászatról 1725–30-ból. MGtSz VI. 373–380.
1973 Sava kao plovni put v 18., 19. stoljecu. In: Radovi centra ... JAZU v Vinkovcima 2. 213–246. Zagreb
1795 Barmokat orvosló könyv. Pest
1926 Kapubálványfejek. NÉ XVIII. 169–178.
1967 A makói talicska. MFMÉ 1966/67. 119–130. Szeged
1969 A makói hagyma történetének néhány fejezete. MFMÉ 1969/1. 55–85. Szeged
1982 Egy makói hagymás család életútja. Makói Múzeum Füzetei 26. Makó
1998a A makói hagyma. Makó monográfiája. II. Makó
1998b Hagyományos hagymatermelés Makón. MFMÉ Studia Ethnographicae 2. 75–117. Szeged
1983 A dunántúli kisüzemek termelése és gazdálkodása az 1930-as években. (Kísérlet néhány matematikai-statisztikai eljárás alkalmazására.) Budapest
1988 A magyar mezőgazdaság struktúrája az 1930-as években. Budapest
1920–22 Legrégibb feszítő zabláinkról. AÉ XXXIX. 71–83.
1902 Vizenjárók és kétkezi munkások. Szeged
1906 Szegedi vizenjárók. NÉ VII. 193–201.
1957 A Szent Mihály a jégben (Elbeszélések). Budapest
1963 Munkák és napok a Tisza partján. Budapest
1968 Legeltetési rend a Hortobágyon. Műv. Hagy. X. 265–279. Debrecen
1970 A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. MMgMK 1969–1970. 135–152.
1946 Schiffahrt und Flösserei auf der Mur. Jahresbericht des Akademischen Gymna-siums in Graz. 3–51. Graz
1931 Cséplés Cegléden. NNy III. 52–56, 123–140.
1928 Adalékok az alföldi gazdálkodáshoz. NÉ XX. 105–113.
1981 Traditionelle Formen des Wassertransportes in den Polnischen Karpaten. In: Trad. Transport. 37–41.
1994 Agancs és szaru lőportartók a pápai múzeum gyűjtőterületéről, valamint egy keresztúri szaru rajza. VMMK 19–20. (1993–1994) 471–473. Veszprém
1940 Erdély régibb vadászatai. Erdély, XXXVII. 137–139.
1957 A vadon termő növények szerepe a táplálkozásban az abaúj-zempléni hegyvidéken. NÉ XXXIX. 231–244.
1959 A látófa emléke a konyári legelőn. Ethn. LXX. 440–442.
1969 Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Műv. Hagy. XI. Debrecen
1977 Agrármunkákhoz kapcsolódó műrokonság. MK III. 4. sz. 78–81.
1983 Játék és maszk. Dramatikus népszokások. I. Debrecen
1964 Trgovski promet po Savi v XVIII stoljetju. Kronika XII/3. 194–200. Ljubljana
1939 A magyar búvárhalász. Búvár, V. 3. sz. 188–192.
1929 Régi utazások Magyarországon. NNy I. 54–58, 119–122.
1979 Hogyan utaztak a régi rómaiak? Budapest
1854 A kecskeméti szőllő- és gyümölcstermelés. In: KUBINYI Ferenc–VAHOT Imre (szerk.): Magyar- és Erdélyország képekben. I. 114–118. Pest
1937a Adatok a veszettség gyógyításához. Ethn. XLIII. 82–83.
1937b Kutyabűvölés. Ethn. XLIII. 83–85.
1938a Adatok a Bakony gyűjtögető és vadfogó életmódjához. Vasi Sz. V. 152–163.
1938b A parasztszőlőművelés és bortermelés Veszprém megye déli részében. NÉ XXX. 15–48, 172–204.
1939–40 Római emlékek a Dunántúl néprajzában. In: TÖRÖK Gyula (szerk.): Majorossy Imre Múzeum 1939–1940. évi Értesítője. 40–52. Pécs
1940 Adatok Tóköz néprajzához. Dunántúli Szemle VII. 282–296. Szombathely
1941a Adatok a Veszprém vármegyei magyarság és németség teherhordásához. Nép és Nyelv, I. 88–92. Kolozsvár
1941b A gyűjtögető gazdálkodás Cserszegtomajon. NÉ XXXIII. 231–258.
1943a Népi orvoslás a Borsa völgyében. Kolozsvár
1943b A szentgáli juhászat. Budapest
1945 Adatok Szentgál gyűjtögető életmódjához. Ethn. LVI. 37–40.
1947 „A’ lovak betegségekről való orvosságok”. Ethn. LVIII. 116–120.
1948 Népünk természetismerete. Budapest
1958a A batár. Ethn. LXIX. 455–457.
1958b Szelídített vaddisznókonda a Bakonyban. Veszprémi Szemle I. 310–344.
1959a Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest
1959b A Bakony néprajza. Budapest
1906 Hajóvontatás. In: Hazai régi büntetések I. 531–543. Budapest
1956 Halászat Szentgotthárd környékén. Népr. K. I. 1–4. sz. 216–221.
1956–57 Die bulgarischen wandernden Hirtenhütten. Acta Ethn. V. 1–78, VI. 1–40.
1966 Áruszállítás málhás állatokkal a bolgároknál. Ethn. LXXVII. 378–389.
1952 Geflechte und andere Arbeiten aus Birkenrindenstreifen unter besonderer Berücksichtigung finnischer Tradition. Kansatieteellinen Arkisto IX. Helsinki
1893 Erdélyrészi almafajok. Gyümölcskertész
1959 A Csík megyei háziállatok elnevezései, keresztnevei, hajtó, hívogató, elűző (riasztó) és megállító szavai. Népr. K. IV. 1–2. 237–251.
1977 Életforma és anyagi műveltség. Bukarest
1956 Vándorjuhászok a kismarjai szíken. Ethn. LXVII. 109–123.
1960 Kismarja. Egy szabad paraszt község a feudalizmus bomlásának korszakában. In: SZABó István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 71–137. Budapest
1961 Hauptformen der bauerlichen Rinderhaltung in der Berettyóniederung (Südost-ungarn). VHO 529–557.
1965/1972 A parasztgazdaság munkaeszközei. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848–1914. I. 267–348. Budapest (2. kiadás 1972)
1972 A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában. DMÉ LI. 1969 –70. 333–428. Debrecen
1973a A mezőberényi paraszti gazdálkodás. In: SZABÓ Ferenc: Mezőberény története. II. 227–262. Mezőberény
1973b Vésztő népi állattartása. In: SZABÓ Ferenc (szerk.): Vésztő története. 481–503. Vésztő
1974 A bolgárkertek és a magyar konyhakertkultúra. DMÉ 1972. 387–401. Debrecen
1975a A derecskei hagyma- és zöldségtermesztés. DMÉ 1973. 259–280. Debrecen
1975b Hajdúszoboszló agrártörténete. In: DANKÓ Imre (szerk.): Hajdúszoboszló monográfiája. 399–446. Hajdúszoboszló
1976a Az érmelléki szőlőkultúra. Bihari dolgozatok 3. Berettyóújfalu
1976b Lokális gazdasági társulatok Hajdú-Bihar megye mezővárosaiban. Ethn. LXXXVII. 161–174.
1978 Egy falu az országban (Kismarja életrajza a felszabadulásig). HBMK 33. Debrecen
1981 Berettyóújfalu gazdaságnéprajza a két világháború között. In: VARGA Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. 417–432. Berettyóújfalu
1984 Szénavágók a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében. DMÉ LXIII. 453–497. Debrecen
1985 A bárándi agrártermelés 1700–1985. In: BALASSA Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. 273–232. Báránd
1988 A zellertermesztés hagyománya Monostorpályiban. DMÉ 1987. 169–183. Debrecen
1993 A hajdúbagosi és a konyári dinnye. DMÉ 1991. 175–191. Debrecen
1997a A derecskei négyes nyomás. Népr. L. VI. 131–138.
1997b Terménytárolók. MN IV. 199–205.
1998 Érmelléki szőlőhegyek rendszabályai a XIX. század végéről. In: RÁCZ István (szerk.): Szabó István emlékkönyv. 268–286. Debrecen
1952 A földközösség megerősödése és bomlása a XVIII. században. In: SPIRA György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711–1790. 7–48. Budapest
1967 A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái, 1767–1849. Budapest
1969 Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban, 1556–1767. Budapest
1940 Boglyakemence alakú baromfiólak az Alföldön. NÉ XXXII. 345–360.
1993 Európa híres kertje. Budapest
1959 A Szinva és a Garadnavölgy népies halászata és annak eszközei. Borsodi Szemle III. 6. sz. 59–62. Miskolc
1961 Magyarország halai írásban és képben. Borsodi Szemle Könyvtára 1. Miskolc
1979 A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírásai. In: FARKAS József (szerk.): Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 5–80. Szeged
1980 Kalocsa környékének török kori adóösszeírásai. Kalocsai múzeumi dolgozatok 4. Kalocsa
1977 Jelbeszéd az ózdi finomhengerműben. BKm 5. Miskolc
1825 A sivány homok használhatása. Szeged
1805 A Tiszát a Dunával öszvekaptsoló új hajókázható tsatorna. Szeged
1972 Erdőháton, Nyíren. Budapest
1939 A kaskötés Békésen. NÉ XXXI. 41–47.
1982 Az erdőbirtok szerepe a diósgyőri uradalom gazdálkodásában a 18. század második felében. HOMÉ XXI. 165–176. Miskolc
1985 Magyarok a Kaukázus előterében. Ethn. XCVI. 114–126.
1988 Finno-Ugric ancient Homeland and the Honey-Bee Problem. Műv. Hagy. XXIII–XXIV. 75–81.
1928 Erdélyiek legeltetése Moldva Havasalföldjében. Magyar Gazdák Szemléje, XXXIII. 162–178, 209–228, 289–308. Budapest
1774 Erdélyi méhes kert... Kolozsvár
1795 A magyarországi méhtartás rövid tudománya. Vátz
1798 A´ növevény-plánták´ országából való erdei és mezei gyüjtemény, vagy-is fa- és fűszeres könyv. Pesthen
1799 Száz esztendős kalendárium... Buda
1976 Mezőkövesdi adatok a szemnyeréshez. HOMK XV. 117–127. Miskolc
1979 Adatok állatgyógyításunkhoz: a „zabolázás”. HOMK 17. 133–137. Miskolc
1980a A Bükk-hegység szlovák meszeseinek kereskedő útjai az Alföldre. Ethn LXXXXI. 252–258.
1980b A gönczi „kólya”. HOMK 18. 96–100. Miskolc
1981 Népi kecsketartás Magyarországon. BKm 12. Miskolc
1982 Szamártartás Magyarországon. Ethn. XCII. 448–462.
1986 Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. BKm. 23. Miskolc
1990 Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen–Miskolc
1991 A jármi dinnye. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Régió és kultúra. Tanulmányok Szatmár néprajzáról Gunda Béla tiszteletére. 91–124. Debrecen
1993 A tárkányi Tisza-kertek. Az ártéri gyümölcsösök hasznosításának formáihoz. Ethn. CIV. 425–434.
1996 Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájából. Officina Musei, 4. Miskolc
1997 Néhány szempont a tök (Cucurbita pepo, Cucurbita maxima) magyarországi termesztéséhez és hasznosításához. Népr. L. VI. 1–4. sz. 199–206.
1997–98 A nagydobosi sütőtök. JAMÉ XXXIX–XL. 185–201. Nyíregyháza
1981 Vizek, halak, emberek. (2. bőv. kiad.) Budapest
1987 A magyar horgászat krónikája. Budapest
1964 Der Heubogen in Osteuropa. DJbVk 10. 280–291.
1971 Über die Herkunft und Verbreitung des Krummholzes im Pferdegeschirr. In: Studia... 427–449.
1980 Talurahva veovahendid. Tallin
1950 Über die obugrischen und samojedischen Pfeile und Köcher. In: Memoires de la Société Finno-Ougrienne XCVIII. 343–384. Helsinki
1964 Paikalisjuhlia yli oman kylän ja pitäjän rajojen. In: Kihlakunta ja häävuode. Helsinki
1975 Unternehmen Lachsfang. Helsinki
1984 Apáink munkája. Ősi finn mesterségek. Budapest
1983 A méhész is szakmunkás. Budapest
1957 Magyar szőlőmetszőkések és metszésmódok. NÉ XXXIX. 71–101.
1958a Magyar borsajtók. Ethn. LXIX. 1–27.
1958b Magyar borpincék. NÉ XL. 83–104.
1960a Szőlőművelés és eszközei a borsodi Hegyközben. Népr. K. V. 3–4. sz. 123–144.
1960b Szőlőművelés és bortermelés a borsodi Hegyközben. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest
1960c A borkészítés módjai és eszközei, különös tekintettel a borsodi Hegyközre. Ethn. LXXI. 1–26.
1961 A szőlőhegy birtoklása és rendje. Népr. K. VI. 1. sz. 94–106.
1971 Történeti-néprajzi összehasonlító vizsgálatok a kelet-európai szőlőkultúra körében. NK–NT V–VI. 310–314.
1975 Taposók és prések. (Adatok a kelet–európai borkultúra történetéhez.) Ethn. LXXXVI. 104–152.
1984 A bortárolók történeti formái: verem – dolium – hordó. Ethn. XCV. 2–9.
1958 Kecskemét szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésének fejlődése. Megyei Statisztikai Értesítő Közlemények. Kecskemét
1932a Tihany őshalászata. NÉ XXIV. 37–54.
1932b Adatok Udvarhelyszék néprajzához. Pelészés és makkászás. Almaecet. NÉ XXIV. 112–117.
1958 A népi szőlőművelés hagyományai Nagyenyed vidékén. Népism. Dolg. 51–63. Bukarest
1926 Ribi podkarpatszkoj Ruszi i glavnyijsie szposzobi lovli. Uzsgorod
1961 Almenwirtschaftliche Viehhaltung und Transhumance im Brangebiet (Südost-karpaten, Rumänien). WHO 197–241.
1958 Die Geschichte der ungarischen Falknerei. Aquila, LXV. 161–173.
1970 Magyar nyelvjárási szövegek. Kolozsvár-Cluj
1964 A belterjes gazdálkodás és állattenyésztés Moson megyében, 1896–1914. AtSz VI. 84–112, 313–346.
1965 A tejgazdaságok kialakulása a Dunántúlon, 1880–1895. AtSz VII. 471–495.
1965 Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért 1850–1881. Arr. 7. 471–493. Győr
1943 Vinatoarea si curse taranesti din Tara Haţegului şi Regiunea Padulenior. Carpatii, XI. No. 12. 310–320. Sibiu
1968 Productive forces of Serbia at the time of the First Serbian Insurrection 1804–1813. Bulletin de Musee de Vranje. IV/1–125.
1902 Balatoni halászfurfangok. Halászat, III. 12. sz. 86–89.
WAKARELSKI, Chr. lásd VAKARELSKI, Christo
1941 A Bakony erdőtakarójának átalakulása a XVIII. század végéig. Földr. K. LXIX. 1–29.
1942 A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században. Földr. K. LXX. 32–42.
1943 A Bakony erdőtakarójának jelen képe. Földr. K. LXXI. 260–277.
1979 Gazdaságtörténet. Válogatott tanulmányok. Budapest
1965 Gemeinsamkeiten und Wechselbeziehungen zwischen der ungarischen und deutschen Weinkultur. In: Europa et Hungaria (Congressus Ethnographicus in Hungaria 16–2. X. 1963) 163–180. Budapest
1975 Vivat Bacchus. Eine Kulturgeschichte des Weines und des Weinbaus. Leipzig
1984 Mit Kraxe und Wagen. Stainz
1941 Das Alpwesen Graubündens. Erlenbach–Zürich
1933 A gödöllői Grassalkovich uradalom gazdálkodása különös tekintettel az 1770–1815. esztendőkre. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. Szerk. DOMANOVSZKY Sándor. Budapest
1961 Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században. AtSz III. 344–370.
1965 Királyi mérték és mérő alá való föld. AtSz VII. 236–243.
1967 A parasztság sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásai tükrében. Mgtört. Tan. 3. Budapest
1979 A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. At. Tan. 6. Budapest
1980 Közösségi rend és egyéni törekvések a 18. századi falu életében. TSz XXIII. 376–449.
1887 Magyarország mezőgazdaságának története. Budapest
WIEGAND J. lásd SZILÁGYI Sámuel
1969 Erste Ergebnisse der ADV-Umfragen zur alten bauerlichen Arbeit. Bonn
1994 Hagyományos halászat az Érmelléken. In: Népism. Dolg. 1994. 59–75. Bukarest
1845 A gyümölcsfa tenyésztése. MG 79. sz. 1306–1316.
1995 WURSTER W. H.–BRUNNER M.–LOIBL R.–BRUNNER A. (hrg.): Weisses Gold. Passau. Von Reichtum einer europaeischen Stadt. Passau. (Katalog zur Ausstellung)
1966 Gods, men, and wine. Cleveland
1863 Képek a hazai népéletből XXIX. Hajóvontatók a Dunán. Vas. Ú. 26. 228–229.
1983 Horgászoknak a Tiszáról. Budapest
1985 Eőrséghnek Leirása ugymint: Annak természete, Története, Lakosai, ezeknek szokásai, nyelvszokása a’ mellyeket öszve szedegetett Nemes-Népi Zakál György 1818dik Esztendőben. (Szerk., bev.: VÖRÖS Ottó.) Szombathely
1995 Nemi szerepek a növénytermesztésben Erdővidéken. KJNTÉ 3. 27–33. Kolozsvár
1983 A Mórágy-tűzkődombi horog – A neolitikus „aktív” halászat kérdései a Kárpát-medencében. AÉ 110. 231–242.
1970 Kupa kao plovni put v XVIII i XIX stoljecu. Zbornik 2. Historijski Archiv Karlovac 7–104. Karlovac
1962 Cuni szőlőmetszőkések. JPMÉ 363–368. Pécs
1965 Hevesi dinnyések Ormánságban. JPMÉ 1964. 193–204. Pécs
1966 Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban. A kólészó. JPMÉ 1965. 181–201. Pécs
1971 Két adat az Ormánság népének régi életéből. Almabor és borecet készítése. JPMÉ XIV–XV. Pécs
1963 A History of Domesticated Animals. New York–Evanston
1975 Egy paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században. BÉ X. 331–345.
1976 Magyarország az európai gazdaságban, 1600–1650. Budapest
ZIMÁNYI Vera–MAKKAI László–KIRILLY Zsigmondné–N. KISS István
1968 Mezőgazdasági termelés és termelékenység Magyarországon a késői feudalizmus korában. AtSz X. 39–93.
1906 A patkó eredetéről, vonatkozással az Árpádház-korabeli magyar leletekre. MGtSz XIII. 53–68.
ZIMMERMANN Ágoston–ZIMMERMANN Gusztáv
1956 Ribolov i ribarske sprave na Tamišu. Rad Vojvodanskich Muzeja, Vol. 5. 194–204. Novi Sad
1973 Ribolovit v Tutrakan ot minaloto go nasi dni. Szilisztra
ZNAMIEROWSKA-PRÜFFEROWA, Maria
1957 Rybackie narzędzia kolne w Polsce i w krajach sasiednich. Toruń
1971 Vadászatok a régi Magyarországon. Budapest
1914 A debreceniek szőlőműveléséről és szőlőkertjeiről. NÉ XV. 57–68.
1934 Mikor keletkeztek Debrecen határában a pusztai csárdák? DSz VIII. 271–282.
1936 Ismeretlen szeletek Debrecen múltjából. I. Debrecen élete a XVII. század elejei főbírói számadások tükrében. Debrecen
1968 Észak-Cserhát állattartásának másfél százada. AtSz X. 439–478.
1975 Adatok Nógrád megye parasztságának XVII–XIX. századi történetéhez. NMMÉ XXI. 15–125. Salgótarján
1984 Az állat haszna az Észak-Cserhát falvaiban. NMMÉ X. 265–313. Salgótarján
1989 Az állattartás ágazatai Palócföldön. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok III. 83–234. Eger
1985 Hollandia hétköznapjai Rembrandt korában. Budapest
1980 Régi halászat a Felső-Maros menti Magyarón. Népism. Dolg. 1980. 37–46. Bukarest
1992 Ős-Marosszéki Havasok Közbirtokossága. KJNTÉ 1. 37–46. Kolozsvár
1842 Hajósi jó rendviszonos kötelességek és általános rendszabályok. Szeged
1971 Baromfitartás egy bodrogközi faluban. In: KOVÁCS Dániel (szerk.): Abaúj és Zemplén népéletéből. 35–47. Sátoraljaújhely
1985 Népi növényismeret a Medvesalján. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Göm. népr. I. 29–54. Debrecen
1987a Esztár néprajza. Folk. Etn. 30. Debrecen
1987b Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. Göm. népr. X. Debrecen
1990 Gyűjtögetés, halászat, méhészet. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Bakonszeg története és néprajza. 289–317. Bakonszeg
| KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS | TARTALOM | A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE |