9. A színháztörténet-írás kezdetei

A magyar színháztörténet-írás történetének feldolgozására nem készült átfogó tanulmány. P. Kádár Jolán A színészettörténet tudományos rendszerének kialakulása és a magyar színészet története (Budapesti Szemle, 1928. 210. kötet, 136–147.) című munkájában és a Színészeti Lexikonban (Bp., 1930.) megjelent Színészettörténet című cikkében a nemzetközi eredmények mellett a magyar próbálkozásokat is számba vette. Staud Géza A magyar színháztörténet forrásai III. (Bp., 1963.) című összefoglalójának Szakirodalom fejezetében vázlatos tájékoztatást és rövid értékelést adott a színházi tárgyú művekről. Bécsy Tamás a színháztudomány hazai helyzetéről szólva kiemelte a színháztörténeti művek jelentőségét. (A színháztudomány Magyarországon, Pro Philosophia Füzetek, 1. 1995.14–24.) Gajdó Tamás a Színháztörténet-írás módszerei (Veszprém, 1997.) című kötetében áttekintette a magyar színháztörténet-írás történetének legfontosabb műfajait, módszereit és műveit. A magyar színháztörténet-írás teljes történetét érinti; annak alkotói eljárásait is bemutatja Gajdó Tamás Kelemen László kultuszát vizsgáló, Tények és legendák című írása (Színháztudományi Szemle, 30–31. 1996. 56–62).

Némileg gazdagabb a színháztörténeti kutatókat és a műveiket bemutató irodalom. A hazai tudományos élet élénk érdeklődéssel fogadta a színháztörténeti műveket. A recenziók felsorolása Staud Géza Színészeti bibliográfiájában (Bp., 1938.) és A magyar irodalomtörténet bibliográfiájában (II – VII, Bp., 1975–1997) megtalálható. A Kisfaludy Társaság évlapjaiban olvasható a színháztörténeti összefoglalásra kiírt pályázati felhívás (18881/1882. 17. kötet) s a bírálók jelentése (1886/1887. 21. kötet).

Bayer József első méltatói és kritikusai közé tartozott Pataki József (Nyugat, 1920. 223.) és P. Kádár Jolán (Budapesti Szemle, 1921. 187. kötet 124– 130). Császár Elemér emlékbeszédében (B. J. emlékezete. Bp., 1926.) nemcsak Bayer életét dolgozta fel mintaszerűen, műveinek objektív bírálatát is elvégezte. Staud Géza a Bayer József tudományos munkássága (Bp., 1979.) című munkájában közölte Bayer műveinek teljes bibliográfiáját, mellékelte a Bayer-hagyaték leírását. Enyedi Sándor tanulmánya nemcsak Ferenczi Zoltán kolozsvári színháztörténetének értékelése; a szerző ismertette Ferenczi kutatói módszerét és a kötet kiadásának történetét is. (Ferenczi Zoltán erdélyi színháztörténete száz év után. Színháztudományi Szemle, 30–31. 1996. {957.} 147–152.). Rakodczay Pál válogatott írásaihoz (Bp., 1961.) Mályuszné Császár Edit írt előszót.