| 1790 |
Kazinczy Ferenc az Orpheusban magyar színielőadások tervét veti fel a Budán rendezendő országgyűlés alatt; szervezőnek Ráday Pált kéri fel;
július 8–13. között Móricz György 3 tagú együttese előadásokat tart egy 1789-es guberniumi engedély alapján Szatmáron;
szeptember 21-én megalakul Kelemen Lászlóék társulata; október 15-én beadványban kérnek támogatást Pest vármegyétől;
október 25-én a budai Várszínházban az együttes bemutatja Simai Igazházi c. darabját, majd 27-én Pesten, a Rondellában megismétlik. |
| 1791 |
januárban megfogalmazzák Kelemenék első működési szabályzatát;
július 20. Kolozsvár: Aranka György javaslata magyar „játszószín” felállítására. |
| 1792 |
január 28. Kelemen László éves szerződést köt a Reischl-ház tulajdonosával; előadásaikat május 5-től tartják;
június 4. Bessenyei Gy. A filozófus c. vígjátékának ősbemutatója;
Nagyenyeden egy műkedvelő Theátrális Társaság Voltaire Brutusát adja elő;
október 2. A kolozsvári országgyűlés a nagyfejedelemség egész területére ad játékengedélyt a „nemes ifjak társulatának”;
november 27. A budai társaság röpiratot küld a vármegyékhez (valószínűleg Kármán József fogalmazásában);
december 17. az „Erdélyi Nemes Jádzó Társaság” első előadása a Rhédei-házban Kolozsvárt: Titkos ellenkezés v. Köleséri;
december 28. Kelemenék szerződést kötnek Unwerth gróffal. |
| 1793 |
március 13. Budán Shakespeare–Weisse: Romeo és Júlia (az első magyar Shakespeare-előadás);
március 23-tól a pest-budai színházak új bérlője Eugen Busch;
május 6. az első énekesjáték, a Pikkó herceg és Jutka-Perzsi bemutatója; |
| 1793 |
augusztuss 1. Megjelenik az Erdélyi Játékos Gyűjtemény első darabja;
szeptember 15-től a kolozsvári színház Kótsi Patkó János „magánvállalkozása”;
december 3. Megalakul Aranka György Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társasága;
a budai színtársulat „alkotványt” fogalmaz meg. |
|
{450.} 1794
|
június 4. Az erdélyi gubernium „theátrális biztost” rendel ki a társulat élére;
Pesten Eugen Busch Kreutzer-Theatert nyit népszórakoztató jelleggel;
szeptember 3. Szabolcs vármegye közadakozást hirdet meg a megyékben „magyar nemzeti játékszín” javára. |
| 1795 |
január 13. A Helytartótanács letiltja Szabolcs megye gyűjtési akcióját;
április 14. Kolozsvárt a társulat országos felügyelet alá kerül gr. Teleki Lajos elnöksége alatt; |
| 1796 |
Nagybányán Nagy János „Magyar Játzó Társaságot” szervez (valószínűleg Debrecenben is játszanak);
április 10. Pest vármegye deklarálja az első magyar hivatásos színtársulat feloszlatását. |
| 1797 |
nyarán br. Wesselényi Miklós saját vállalkozásaként kezdi működtetni a kolozsvári társulatot, és szabályzatot ad ki Az erdélyi magyar játszószín constitutiója címmel. |
| 1798 |
elején, május 2-ig Kolozsvárt Fekete Ferenc igazgatásával kétnyelvű (magyar–német) társulat játszik; júliustál októberig Zsibón, Wesselényinél, majd Nagyváradon játszanak;
Győrött, a Rába szigetén Reinpacher József kávés nyári színkört épített. |
| 1799 |
Csurgón Csokonai Vitéz Mihály két vígjátékát (Cultura, Az özvegy Karnyóné) játszatja el diákjaival;
Kelemen László új társulatával Nagyváradon tart téli évadot. |
| 1800 |
Kelemen László társulata Szegeden, Kecskeméten, Nagykőrösön, Gyöngyösön és Losoncon játszik. |
| 1801 |
A pest-budai színházak bérletét Anton Jandl és Alois Czibulka veszi át. |
| 1802 |
Az országgyűlésen a színügy több vármegye követi utasításában felbukkan;
a kolozsvári országgyűlés „theatralis commissio”-t szervez;
Wesselényi br. együttese Marosvásárhelyt, Zsibón, Debrecenben, Szegeden vendégszerepel;
Rehák József tervezete „a Nemzeti Theatrale lnstitutum” állandósításáról. |
|
{451.} 1804
|
Debrecen városa megkapja a Károlyi-grófok tótmegyeri díszletkészletét;
Kolozsvárott táncjátékok is színre kerülnek. |
| 1806 |
májusában Wesselényi kettéosztja társulatát: az egyik Marosvásárhelyre megy, a másik Debrecen felé indul;
Kultsár István cikkei a Hazai és Külföldi Tudósításokban. |
| 1807 |
május 8. Pesten, a Rondellában megkezdi működését a második magyar színtársulat Schmidt A virtus próbaköve a szerencsétlenség c. érzékenyjátékával. |
| 1808 |
Pesten leteszik a városi (német) színház alapkövét; |
| 1809 |
február 24-től a pesti társulat a Hacker-fogadó emeleti tánctermében játszik;
patronálását Pest megye veszi át, vezetését Vida László vállalja; a pesti-budai színházakat Alois Czibulka bérli;
október 25. meghal id. br. Wesselényi Miklós;
a debreceni előadások az ún. „varga- vagy szűcs-színben” folynak;
megjelenik Benke József munkája, A Theátrum tzélja és haszna.
|