{318.} BIBLIOGRÁFIA

„A MAGYAR ZENE ÉVSZÁZADAI” I. ÉS II. KÖTETÉBEN KIADOTT TANULMÁNYOK KORÁBBI MEGJELENÉSÉNEK ADATAI

Írott hagyomány – élő hagyomány. Adatok az írás és élős viszonyához a magyar zene történetéből. Először: Ethnographia 1949, 72–80. Különlenyomatként is napvilágot látott.

A középkori magyar énekmondók kérdéséhez. Először: Irodalomtörténet 1928, 219–236.

Tinódi zenéje. A Tinódi-dallamok hasonmásával és átirataival. Először: Zenei Szemle 1929, 35–52. + hangjegyfüggelék (1–35); továbbá: Magyar Zenei Dolgozatok (Szerk. Kodály Zoltán) 6. sz., 1929.

A XVI. század magyar históriás zenéje. A Hofgreff-énekeskönyv dallamainak kritikai kiadásával. Először („A XVI. századi magyar históriás énekek és zenéjük” címmel, hangjegyfüggelékkel) Irodalomtörténeti Közlemények 1931, 285–302., 423–444.; továbbá (végleges címmel, hangjegyfüggelékkel) Magyar Zenei Dolgozatok (Szerk. Kodály Zoltán) 9. sz., 1931.

A XVI. század magyar tánczenéje. Először: szerző „Népzene és történelem” című kötetében, Akadémiai Kiadó 1954I, 59–131; 1955II, 59–132.

A XVII. század magyar főúri zenéje. Először: Budapesti Szemle 1928, 104–126., 261–268, 385–422., továbbá Magyar Zenei Dolgozatok (Szerk. Kodály Zoltán) 3. sz., 1928.

A XVII. század magyar világi dallamai. Először önálló kötetként, Akadémiai Kiadó é. n. [1950]. – E tanulmány legújabb közlésekor a 102. számu Saltus Hungaricus kis kottákkal nyomott két variánsa (I. kötet 369. l.) tévedésből helyet cserélt. Szirmayné Keczer Anna kéziratából idézett változatunk helyesen a lap alján látható szöveg nélküli darab; Arany János népdalgyűjteményéből pedig a két sorba írt szövegs dalt idéztük.

A XVIII. század magyar kollégiumi zenéje. először: Zenei Szemle 1929, 81–181; továbbá Magyar Zenei Dolgozatok (Szerk. Kodály Zoltán) 8. sz. 1930.

A magyar népdal stílusfordulója a XVIII. században. Adatok az új népdal történetéhez. Először: „Adatok az új magyar népdalsítlus történetéhez” címmel, Új Zenei Szemle 1950, 2. sz. (13–18.), 3. sz. (9–13.), 5. sz. (40–51.) és különlenyomatként. Megjelent továbbá szerző „Népzene és történelem” című kötetében, Akadémiai Kiadó 1954I, 26–58.; 1955II, 26–58.

A XIX. század magyar romantikus zenéje. Egyes korábban megjelent fejezetei: „A magyar zenei romantika eszmevilága”, Budapesti Szemle 1933, 298–333.; „Vidék, nép és népiesség a magyar romantika programmjában”, Magyarságtudomány 1935, 89–105., ill. 1936, 76–90.: „A magyar romantikus műzene főirányai”, Budapesti Szemle 1940, 124–162.; 195–231. – A teljes mű végleges címével először önálló kötetkén jelent meg, Zeneműkiadó Vállalat 1951.