| 11a GONOZ AZZONYEMBEREK- nek erkelchekroel vallo aenek | TARTALOM | 13 Dési András: AZ IFFIV TOBIASNAC HAZASSAGAROL valo Historia 1550 |
12.
AZ LEVITAROL HISTO-
RIA, MELYBEN LATTYUC
MELY RETTEnetes képpen
az Wr Isten az paraznafagot es egyeb gonoß fertelmetes
chyelekedeteket meg büntet. Azokaert vagyüc eßünkbe
magunkat es téryünc penitenciara. Iudicum 19.
Dési András
1549.
(Y 4 [sztlan] b)-Za) [119. l.]
tanufagul kiket előttekbe vetettem, de még egyről
in gyen sem emlekeßte kerlec vegyetec eßt io neven tőllem.
RMKT. V. 42. Mátray 22–23. Szöveg és dallam divergálnak; eredetileg valószínűleg nem tartoztak egymáshoz és erőszakos párosításukban nagyrésze lehet a szerkesztői gondatlanságnak. A szövegben a 11-es sor uralkodó, a dallam szerkezete viszont 12–12–10–12 s ha feltesszük, hogy 3. sora kétszeres hangkettőzéssel számít, tiszta aszimmetrikus 12-esekből álló melódia van előttünk. Talán ezt igazolná, hogy Szkárosi Horvát András 12-es sorokból álló „Kétféle hit”-je élén Born. 1582-iki é. k.-ében (CXCVIII. 1.) ezt a nótajelzést olvassuk: „Az Troia Notaiara. Avagy: Nagy fok ßent Irasokrol emlek.” Ha ez utóbbi utalás Dési „Levita”-jára utal, úgy vagy tévedésen alapul, vagy arra céloz, hogy az itt közölt dallam valóban 12-esekből áll s így ritmus-rokona annak a szövegestül elveszett Trója-melódiának, melyre már Fekete Imre „Sámson”-ja (1546) utal. Ezzel szemben Hunyadi Ferenc többször nótául idézett Trójai históriája (1569) 11-es sorokból áll, a Szentmártoni Bodó-féle „Tékozló fiu” (1628) XVIII. századi kiadásai pedig egy 13-as sorokból áll Trójai história dallamát kívánják. Úgy látszik tehát, hogy a XVI–XVII. században háromféle Trója-dallam is ismeretes volt.
| 11a GONOZ AZZONYEMBEREK- nek erkelchekroel vallo aenek | TARTALOM | 13 Dési András: AZ IFFIV TOBIASNAC HAZASSAGAROL valo Historia 1550 |