03. 07. Az új vezetés korlátozott amnesztiát hirdet, az életszínvonal javítását, a könnyűipar, a mezőgazdaság fejlesztésének előtérbe helyezését ígéri, és a vezetés kollektivitását hangsúlyozza.

03. 08. Az Országgyűlés törvényben örökíti meg "Sztálin halhatatlan emlékét", és nemzeti gyászt rendel el.

05. 17. Országgyűlési választások Magyarországon a sztálinista forgatókönyv szerint.

06. 01. Zavargások Csehszlovákiában. Pilsenben tüntető munkások foglalják el a városházát, nemzeti és amerikai zászlókat tűznek ki. A megmozdulásnak a karhatalom vet véget.

06. 13-16. Moszkvába rendelik a magyar párt- és állami vezetést. Megszüntetik Rákosi Mátyás egyeduralmát, Nagy Imrét jelölik miniszterelnöknek, és kijelölik az új politika fő vonalait. A tárgyalásokat három évtizedig titokban tartják.

06. 15. A Szovjetunió ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviával és Izraellel.

06. 17-18. Munkásfelkelés Kelet-Berlinben és az NDK más városaiban. A megmozdulásokat katonaság bevetésével számolják fel.

06. 27-28. Az MDP KV ülése a moszkvai instrukciók alapján.

07. 04. Nagy Imre parlamenti programbeszédében meghirdeti az új gazdaságpolitikát, és a törvényességen és a fokozottabb népszuverenitáson alapuló új politikát.

07. 09. Moszkvában letartóztatják Beriját, és megfosztják összes funkciójától, majd kizárják a pártból.

07. 11. Az MDP budapesti pártaktíva-értekezlete.

07. 21. Belügyminiszteri parancs intézkedik az egységes BM létrehozásáról; az ÁVH ismét betagozódik a minisztérium szervezetébe.

07. 25. Részleges amnesztia Magyarországon.

07. 26. A Minisztertanács határozata az internálás és a kitelepítések megszüntetéséről.

07. 27. Panmindzsonban aláírják a koreai háború végét jelentő fegyverszüneti megállapodást.

08. 08. Malenkov szovjet miniszterelnök bejelenti az első szovjet hidrogénbomba kipróbálását.

Ősz A Magyar Néphadseregben nagyarányú létszámcsökkentés kezdődik. November 15-ére a honvédség létszáma 155 ezer főre csökken.

09. 06. A Minisztertanács határozata a széles körű árleszállításról.

09. 09. A magyar-jugoszláv diplomáciai kapcsolatok felújítása.

09. 13. Hruscsovot választják az SZKP KB első titkárává.

10. 04. Tiszalökön, a Szovjetunióból hazaengedett volt hadifoglyok táborában a fogva tartott német nemzetiségiek gyűlésen követelik szabadon bocsátásukat, majd este kitörést kísérelnek meg.

10. 23. A falun járt írók vitája az Írószövetségben.

11. 17. Sztálin holttestét a Lenin-mauzóleumban helyezik el.

12. 01. Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa átértékeli kelet-európai politikáját.

12. 23. Moszkvában halálra ítélik Beriját, Merkulovot, Gyekanozovot, Goglidzét és más belügyi főtiszteket. Az ítéleteket azonnal végrehajtják.

01. 15. A katonai felsőbíróság Ledényi Ferenc vezette tanácsa ítéletet hirdet másodfokon Péter Gábor és 17 társa perében, az 1953. december 24-i elsőfokú ítélet után.

04. 26. - 07. 21. Genfben a távol-keleti kérdésekről tartott konferencián a résztvevők elismerik a koreai status quót, valamint Vietnam kettéosztását.

05. hó eleje Megalakul a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, vezetője Szántó Zoltán, helyettese Vásárhelyi Miklós.

05. 24-30. Az MDP III. kongresszusa politikai bizonytalanságot, megtorpanást tükröz.

06. 02. Oszkó Gyula szabadlábra helyezésével megkezdődik az 1950-51 óta börtönben tartott volt hazai illegális és nyugati emigráns kommunisták szabadon bocsátása.

07. 06. Gerő Ernő helyett, aki megtartja miniszterelnök-helyettesi tisztét, Piros László ÁVH-s altábornagyot nevezik ki belügyminiszterré.

07. 28. Az MDP PB határozata nyomán Gazdaságpolitikai Bizottság alakul.

08. 24. Az Egyesült Államok törvényhozása illegálisnak nyilvánítja a kommunista tevékenységet.

09. hó Megkezdődik a szovjet hadsereg és haditengerészet atomfegyverekkel való felszerelése.

10. 14. Az MDP PB határozata a Jugoszláviával kapcsolatos új szovjet politika támogatásáról.

10. 20. A Szabad Nép közli Nagy Imre A Központi Vezetőség ülése után című cikkét, amely nyilvánvalóvá teszi a párton belüli harc tényét, és első ízben elemzi annak lényegét.

10. 22-23. és 25. A Szabad Nép szerkesztőségének háromnapos, viharos taggyűlése.

10. 23-24. A Hazafias Népfront (HNF) alakuló kongresszusa. Elnökévé Szabó Pál írót, főtitkárává Jánosi Ferenc református lelkészt választják. Nagy Imre beszéde a nemzeti egységről, amelynek ürügyén később nacionalizmussal vádolják.

10. 23. Helyreállítják az NSZK keretében igazgatott Németország teljes szuverenitását. Aláírják az NSZK NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet.

11. 08. Gazdasági tranzakciókkal 100%-os magyar tulajdonba kerülnek a szovjet-magyar vegyes vállalatok.

11. 14. A Magyar Nemzet a HNF lapja lesz. Főszerkesztője Boldizsár Iván.

11. 21. Darvas József A túllicitálásról című cikke a Szabad Népben. A Farkas Mihály és Horváth Márton sugallta cikk megindítja a támadást a Nagy Imre-vonal és az írók és újságírók reformmozgalma ellen.

12. 01. Az MDP PB ülésén Rákosi Mátyás tájékoztatást ad az SZKP KB Elnökségének üzenetéről. Ezzel megkezdődik Nagy Imre kiszorítása a hatalomból.

12. 15. Az MDP PB - december 1-jei ülésének szellemében, Nagy Imre távollétében - határozatot fogad el a "jobboldali veszélyről", és megbélyegzi Nagy Imre politikáját.

Tisztogatás a Szabad Nép szerkesztőségében: a laptól távozni kényszerül Kende Péter, Kövesi Endre, Lőcsei Pál és Szilvási Lajos.

12. 21. Az Országgyűlés ünnepi ülése Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának 10. évfordulóján.

01. 08. Az SZKP KB Elnöksége Moszkvában élesen bírálja Nagy Imre politikáját.

01. 25. Moszkvában törvényerejű rendeletben deklarálják a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetését.

02. 23. Nagy Imre levelet intéz az MDP PB-hez, melyben tiltakozik teljes elszigetelése ellen, továbbra sem hajlandó önkritikát gyakorolni.

03. 02-04. Az MDP KV ülése. Bár nem érvényteleníti az 1953. júniusi határozatot, fő veszélyként a Nagy Imre által képviselt "jobboldali, antimarxista, pártellenes, opportunista" nézeteket jelöli meg.

03. 25. A Kossuth Klubban megalakul a DISZ Petőfi Köre. Titkára Tánczos Gábor.

03. 28. Nagy Imre Dobi Istvánhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez írt levelében lemond miniszterelnöki megbízatásáról. Dobi tájékoztatja Rákosi Mátyást, de sem válasz nem születik, sem érdemi intézkedés nem történik.

04. 14. Az MDP KV ülése. A határozat Nagy Imrét, aki továbbra sem hajlandó önkritikát gyakorolni, pártellenes tevékenység és frakciózás címén kizárja a PB-ből és a KV-ból, továbbá visszahívják minden funkciójából.

04. 15. Rákosi Mátyás írásban tudatja Dobi Istvánnal az MDP KV javaslatát, amely szerint Nagy Imrét, mivel "nem látta el megfelelően a Minisztertanács elnökének tisztét", le kell váltani.

04. 18. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke - Rákosi javaslatának megfelelően - Hegedüs Andrást nevezi ki miniszterelnökké.

04. 29. Az MDP PB felszólítására Nagy Imre lemond képviselői mandátumáról, fővárosi tanácsi tagságáról, a HNF alelnökségéről, akadémiai rendes tagságáról és a Közgazdaság-tudományi Egyetemen betöltött egyetemi tanári állásáról.

05. 05. Az MDP PB betiltja Nagy Imre megjelent műveit.

05. 09. A párizsi szerződések életbelépésével az NSZK a NATO tagja lesz.

05. 11-15. Varsóban, a szovjet blokk országainak tárgyalásán Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést írnak alá, válaszként a kialakuló nyugat-európai katonai együttműködésre. A Varsói Szerződés tagországai egyeztetett külpolitikát folytatnak és katonai szövetséget alkotnak. A katonai főparancsnokság székhelye Moszkva.

05. 15. Az osztrák államszerződés aláírásával Ausztria független, demokratikus, semleges állammá válik.

05. 26.-06. 02. Hruscsov, Bulganyin, Mikojan és Sepilov vezetésével szovjet küldöttség látogat Belgrádba. Normalizálják a két ország közti kapcsolatokat.

07. 17. Mindszenty József bíborost a börtönből a Nógrád megyei Felsőpeténybe viszik házi őrizetbe.

07. 18. A Szabad Nép cikke Péter Gáborra és "bandájára" hárítja a felelősséget a jugoszláv-magyar viszony megromlásáért.

07. 18-23. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország részvételével csúcstalálkozóra kerül sor Genfben.

09. hó Újabb 20 ezer fővel csökkentik a Magyar Néphadsereg létszámát.

09. 09-13. Adenauer német szövetségi kancellár részvételével német-szovjet tárgyalások zajlanak Moszkvában.

10. 14. Grősz József kalocsai érsek börtönből házi őrizetbe kerül.

10. 18. Kommunista írók és művészek memoranduma az MDP KV-hoz.

11. 02-04. Az Írószövetség párttaggyűlésén Zelk Zoltán ismerteti a memorandumot, amelyet a tagság túlnyomó többségének támogatásával eljuttatnak az MDP KV-hoz.

11. 11. A BM vezetői értekezletén megtárgyalják a minisztérium és a Legfőbb Ügyészség jelentését az ÁVH addigi működéséről, amely számtalan törvénytelenségre világít rá.

11. 20. és 22. Két csoportban hazatér a Szovjetunióból mintegy 1200 politikai elítélt, közöttük Kovács Béla, az FKgP volt főtitkára.

12. 14. Tizenhat új tagállam, köztük Magyarország, Bulgária és Románia felvételét szavazzák meg az ENSZ-ben.

12. 24. Retorziókra kerül sor a memorandum aláírói ellen, miután nagy többségüket aláírásuk visszavonására kényszerítették.

01. 01. Nagyarányú létszámcsökkentést hajtanak végre az ÁVH-nál.

01. 23. Bulganyin szovjet miniszterelnök Eisenhowernek írott levelében barátsági és megnemtámadási szerződés megkötését javasolja országaik között.

02. 14-25. Az SZKP XX. kongresszusa. Fordulópont az SZKP és a nemzetközi kommunista mozgalom politikájában és ideológiájában. A határozat szakít a harmadik világháború elkerülhetetlenségét hirdető dogmával, és helyette a két rendszer békés egymás mellett élését hirdeti meg. A kongresszus zárt ülésén Hruscsov négyórás beszédben "leplezi le" Sztálin bűneit.

03. 08. A Minisztertanács megszünteti a határsávot és a műszaki határzárat a magyar-jugoszláv határon.

03. 12-13. Az MDP KV ülésén Rákosi tart beszámolót a XX. kongresszusról. Állítása szerint az MDP már ez ideig is ennek szellemében dolgozott.

03. 17. A Petőfi Kör első nagyobb szabású rendezvénye: az egykori MEFESZ vezetőinek baráti találkozója a Kossuth Klubban.

03. 19.-05. 03. Londonban leszerelési konferenciát rendeznek az ENSZ tagállamainak részvételével.

03. 27. Rákosi Mátyás Egerben, a Heves megyei pártaktíván beismeri a Rajk-per koncepciós voltát.

04. 07. Megszüntetik a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját (Kominform).

04. 10. Lengyelországban rehabilitálják a párt 1951-ben elítélt főtitkárát, Gomulkát.

04. 18-27. Hruscsov, az SZKP KB első titkára és Bulganyin miniszterelnök Londonba látogatnak.

04. 27. Nyilvános vitára bocsátják a II. ötéves terv (1956-1960) irányelveit.

05. 09. és 22. "A marxista politikai gazdaságtan időszerű kérdései és a II. ötéves terv irányelvei" címmel a Petőfi Kör közgazdasági vitát rendez.

05. 12. Grősz József kalocsai érseket szabadlábra helyezik.

05. 18. Az MDP budapesti aktívaülése a Sportcsarnokban. Rákosi Mátyás utolsó nyilvános szereplése.

05. 28. A Petőfi Kör két hónapja működő új vezetősége formálisan is megalakul. Titkára Tánczos Gábor, helyettesei Hegedűs B. András, Nagy Balázs, Pécsi Kálmán.

05. 30. - 06. 01. "A marxista történelemtudomány időszerű kérdései" címmel a Petőfi Kör történészvitát rendez.

06. 01. Leváltják Molotov szovjet külügyminisztert, aki a jugoszlávokkal való megbékélés egyik fő ellenfele. Utóda Sepilov.

06. 06. Ünnepség Nagy Imre Orsó utcai házában 60. születésnapja alkalmából.

06. 08-14. Szuszlov Budapesten tanácskozik a pártvezetés tagjaival, valamint Kádár Jánossal és Nagy Imrével.

06. 09. A Petőfi Kör rendezésében sor kerül a volt népi kollégisták baráti találkozójára, a NÉKOSZ rehabilitálása jegyében.

06. 14. Az MDP KV értelmiségpolitikai határozata.

"A marxista filozófia időszerű problémái" címmel a Petőfi Kör filozófusvitát rendez.

06. 16. Az Irodalmi Újságban megjelenik Tardos Tibor A tengervíz sós című szatirikus cikke, amelyben bírálja a kommunista propagandát.

06. 18. A Petőfi Kör megrendezi a volt partizánok és illegális pártmunkások baráti találkozóját a budapesti fiatal értelmiségiekkel a Magyar Néphadsereg Váci utcai Központi Tiszti Házában.

06. 20. A Petőfi Kör vitája: "Hazánk természeti és gazdasági adottságainak kiaknázása népgazdaságunk tervezésében".

06. 22-23. A szovjet blokk országai vezetőinek találkozója Moszkvában a Jugoszláviához való közeledés jegyében.

06. 27. A Petőfi Kör vitája a sajtó és a tájékoztatás kérdéseiről, a Központi Tiszti Házban.

06. 28. A lengyelországi Poznanban mintegy 100 ezer munkás vonul az utcára, az élet- és munkakörülmények javítását, valamint szabad választásokat követelve. A biztonsági erők fegyverrel verik szét a tüntetést. Az összecsapásnak mintegy 100 halálos áldozata és több száz sebesültje van, körülbelül 600 tüntetőt letartóztatnak.

06. 30. Az MDP KV határozatban ítéli el a Petőfi Kör pártellenes megnyilvánulásait.

07. 02. A szombathelyi Vasvári Pál kör - titkára Horn Miklós tanár - a budapesti Petőfi Kör mintájára értelmiségi vitát rendez.

07. 03. A Szabad Népben megjelenik az SZKP KB június 30-i határozata a személyi kultuszról.

07. 10. Az Írószövetség párttaggyűlésén a felszólalók bírálják az MDP KV június 30-i határozatát.

07. 12. Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának határozata a kelet-európai országokkal kapcsolatos amerikai politikáról.

07. 13. Fegyveres támadók Nyugat-Németországba térítik a MALÉV Budapest-Szombathely járatát.

07. 17. Váratlanul Budapestre érkezik Mikojan, és közli Rákosi Mátyással leváltását.

07. 18-21. Az MDP KV ülésén Rákosi Mátyás "egészségi állapotára" hivatkozva lemond első titkári funkciójáról, utóda Gerő Ernő. Rákosi végleg elhagyja az országot, a Szovjetunióban kap menedéket. A miniszterelnök Hegedüs András marad.

07. 21. után Az MDP KV tájékoztatja a párttagságot a rehabilitációkról, közli, hogy a rehabilitálások döntő többsége befejeződött, 474 ügyet vizsgáltak felül.

07. 30. Átalakul a kormány.

08. 01. Minisztertanácsi határozat a hadsereg létszámának 15 ezer fős csökkentéséről.

09. hó A jugoszláv-magyar határzónából kitelepített helyi lakosok visszaköltözhetnek lakhelyeikre.

09. 01. Az Elnöki Tanács jog rehabilitációban részesít 50 szociáldemokrata elítéltet.

09. 02. Az MDP KV határozata alapján élő személyről nem neveznek el többé utcát.

09. 14. A Szovjetunióban titkos rendelettel amnesztiában részesítik a nem szovjet állampolgárságú politikai foglyokat.

09. 17. Az Írószövetség közgyűlése Nagy Imre mellett tüntet.

09. 19-27. Hruscsov magánlátogatásra érkezik Jugoszláviába. Brioni szigetén tárgyal Titóval.

09. 19. Két és fél hónapos politikai szünet után újra kezdődnek a Petőfi Kör vitái. Az első őszi vita: "A népi kollégiumok nevelési tapasztalatai".

Befejeződik a műszaki zár felszámolása a magyar-osztrák határon.

09. 26. A Petőfi Kör vitája "A gazdasági vezetés kérdései" címmel.

09. 28. MDP PB-határozat: Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András katonai gyászpompával történő október 6-i eltemetéséről.

09. 28. és 10. 12. A Petőfi Kör vitája "A magyar nevelésügy kérdései" címmel.

09. 30. Tito és Gerő Ernő találkozója a Krímben. Gerő az MDP PB október 8-i ülésén számol be a megbeszélésekről.

10. hó Folytatódik a csapatcsökkentés a Magyar Néphadseregben. A hadsereg létszáma a forradalom kitörésekor 120-130 ezer fő.

Október elején Békéscsabán megszerveződik a helyi értelmiség Petőfi köre.

A Petőfi Kör mintájára Veszprémben megalakul a Batsányi kör. Vezetője Brusznyai Árpád, a Lovassy László Gimnázium tanára.

10. 01. A Színház- és Filmművészeti Főiskola többnapos nagygyűlésén a fő szónok Csurka István.

10. 02. A Minisztertanács a börtönök felügyeletét a BM helyett az Igazságügy-minisztériumra ruházza át.

10. 04. Nagy Imre a létrejött kompromisszum alapján levélben kéri párttagsága visszaállítását.

A szovjet kormány a magyar kormány kérésére 100 millió rubeles hitelt nyújt 1957-re.

10. 05. Az Elnöki Tanács október 22-ére összehívja az országgyűlést.

A Legfelsőbb Bíróság felmenti az 1948-ban törvénytelenül elítélt Ordass Lajos evangélikus püspököt.

Letartóztatják Farkas Vladimir, Faludi Ervin, Szendi György, Szántó György és Toldi Ferenc ÁVH-s tiszteket.

10. 06. Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András újratemetése a Kerepesi úti temetőben. A Szabad Nép első oldala Soha többé címmel teljes terjedelemben a hét évvel korábban kivégzett kommunistákról ír. A temetés hatalmas, százezres tüntetés, politikai jelszavak nélkül.

A temetés után főként bölcsészhallgatók, többségükben a Kolhoz Kör tagjai, tüntetnek a Sztálin-szobornál, a jugoszláv követségnél és az Andrássy út 60. előtt, sztálinizmus- és ÁVH-ellenes, Jugoszláviát éltető jelszavakkal.

Az MDP PB határozatot hoz Farkas Mihály volt honvédelmi miniszter őrizetbe vételéről.

Szigorított hadműveleti szolgálatot vezetnek be a HM-ben.

A József Attila Színház bemutatja Gáli József Szabadsághegy című drámáját.

Szegeden az egyetemi hallgatók követelik az orosz nyelv kötelező tanításának megszüntetését.

10. 08. Nagy Imre utolsó megbeszélése Gerő Ernővel a pártba való visszavételéről.

Megjelenik a Hétfői Hírlap, a koalíciós sajtó felszámolása utáni első oldottabb hangvételű, igényesebb lap. Főszerkesztő: Boldizsár Iván.

10. 10. A Petőfi Kör vitája "A műszaki fejlesztés és a fiatal műszaki értelmiség problémái" címmel.

10. 11. Pécsett megalakul a helyi Petőfi Kör.

10. 12. A Legfőbb Ügyészség utasítására letartóztatják Farkas Mihályt.

10. 13. Az MDP PB határozata: Nagy Imrét visszaveszik a pártba.

Debrecenben a régi megyeházán megtartja első vitaülését a Kossuth kör.

10. 15. Gerő Ernő, Apró Antal, Hegedüs András, Kádár János, Kovács István összetételű párt- és kormánydelegáció utazik egyhetes látogatásra Belgrádba.

Hajdúnánáson irodalmi-politikai vitakör alakul Bocskai kör néven.

A szovjet-jugoszláv viszony látványos javulásának hatására az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggeszti a Jugoszláviába irányuló segélyszállítmányokat.

10. 16. Diákgyűlés a szegedi egyetemen mintegy 1600 hallgató részvételével, amelyen megalakítják a MEFESZ-t, az egyetemi ifjúságnak a DISZ-től és az MDP-től független szervezetét.

10. 17. A Petőfi Kör vitája Pap Gábor Kertmagyarország című cikkéről.

10. 18. Az Elnöki Tanács október 29-ére napolja el az eredetileg 22-ére összehívott országgyűlést.

A Pártoktatók Házában középiskolás diákparlamentet tartanak.

10. 19. A Budapesti Műszaki Egyetem Hess András téri kollégiumában diákgyűlést tartanak, melyen a diákok 15 pontos határozatban foglalják össze követeléseiket.

A Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat készültségbe helyezik.

A szegedi József Attila kör az értelmiség helyzetéről rendez vitát.

Háy Gyula írói estje Győrben.

Varsóban a LEMP KB 8. plénuma tagjai közé kooptálja Gomulkát, mire Varsóba utaznak Hruscsov, Kaganovics, Molotov és Mikojan KB-tagok, valamint Zsukov honvédelmi miniszter és Konyev, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. A szovjet csapatok és néhány lengyel egység hadgyakorlat címén megindulnak a lengyel főváros felé.

10. 20. A Petőfi Kör vitája az iparművészet problémáiról.

Az ELTE jogi karán Hajnóczy kör, a Közgazdaság-tudományi Egyetemen Széchenyi kör alakul. Az egyetemek közös vitafórumaként megszervezik a Vasvári kört.

Nagygyűlés a Budapesti Műszaki Egyetemen a hallgatók és a műszaki értelmiség aktuális problémáiról.

A Katona József Színház bemutatja Németh László Galilei című drámáját.

MEFESZ-nagygyűlés a szegedi tudományegyetemen Perbíró József professzor elnökletével.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem MDP-szervezete nyílt pártnapot szervez.

Varsóban kora reggel megegyezés születik a reformok ügyében. A szovjet vezetők elfogadják a LEMP-en belüli személyi változásokat és hazautaznak. Lengyelország szinte minden városában szovjetellenes gyűlésekre, néhol tüntetésekre kerül sor.

10. 21. Az egri pedagógiai főiskolán megalakul a Kossuth kör és csatlakozik a MEFESZ-hez.

Debrecenből és Szegedről diákküldöttség utazik a fővárosba, hogy részt vegyen az országos diákparlament ülésén. A szegedi delegáció tárgyal a Petőfi Kör vezetőségével is.

Varsóban Gomulkát a LEMP KB első titkárává választják.

10. 22. Október 24-ére parancsnoki értekezletre a HM-be rendelik az ezred- és annál magasabb szintű egységek parancsnokait és politikai helyetteseit.

Másnapra összehívják a DISZ KV-t.

A Budapesti Műszaki Egyetem délutáni gyűlésén részt vesznek az Építőipari és Közlekedési Egyetem, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola, a Testnevelési Főiskola, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, a Haditechnikai Intézet, a Petőfi Akadémia és a Zalka Máté laktanya képviselői is. Megvitatják a szegedi MEFESZ-küldöttek által ismertetett követeléseket.

A műegyetemi gyűléssel párhuzamosan, a délutáni-esti órákban gyűlést tartanak Budapest számos felsőoktatási intézményében, többek között a Közgazdaság-tudományi Egyetemen, a Budapesti Orvosegyetemen, a Színművészeti Főiskolán, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, valamint a Gödöllői Agráregyetemen.

Este ülésezik a Petőfi Kör vezetősége.

A Pécsi Központi Egyetem udvarán 15 órától gyűlést tartanak az orvosi és jogi egyetem, valamint a pedagógiai főiskola oktatói és hallgatói.

Október 15-étől a miskolci DIMÁVAG munkásai Turbók Gyula és Bogár Károly vezetésével 25-ére szabad pártnapot szerveznek problémáik tisztázására. Ennek érdekében 22-éig 2 ezer aláírást gyűjtenek össze az üzemekben.

A miskolci Műszaki Egyetem diákgyűlése csatlakozik a MEFESZ-hez.

Sopronban közös diákparlamentet tartanak az Erdőmérnöki Főiskola és a Nehézipari Műszaki Egyetem diákjai.

Debrecenben a Benczúr utcai diákszállón megalakul a helyi MEFESZ-szervezet.

1956. OKTÓBER 23. KEDD

A Szabad Nép Új, tavaszi seregszemle című vezércikke üdvözli az ifjúság követeléseit.

A reggeli órákban visszaérkezik Jugoszláviából a magyar kormányküldöttség. Ezt követően ülésezik az MDP kibővített Politikai Bizottsága.

12.53-kor a Kossuth Rádió ismerteti a belügyminiszter közleményét, amely a tervezett tüntetést betiltja. 14.23-kor mégis engedélyezik a tüntetést.

15 órakor indul el a diáktüntetés a Petőfi-szobortól. A pesti egyetemisták a Margit hídon át, a budaiak a Duna-parton végigvonulva jutnak el a Bem-szoborig.

17 óra körül érkeznek az első tüntetők a Kossuth Lajos térre. Egy óra múlva már betölti a teret a mintegy kétszázezres tömeg. 21 órakor Nagy Imre beszédet mond a Parlament erkélyéről.

17 óra tájban a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél is tüntetők jelennek meg, hogy beolvastassák a diákok 16 pontját. Az épület védelmét megerősítik, a katonák egy része azonban a tüntetők mellé áll. 22 óra körül megkezdődik a Rádió hajnalig tartó ostroma.

21.37-kor a tüntetők ledöntik a Dózsa György úti Sztálin-szobrot. Budapest több pontján támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat és több fegyvergyártással foglalkozó üzemet. Késő éjszaka már rendőrőrsöket, félkatonai és katonai intézményeket támadnak meg a felkelők. Megostromolják a Szabad Nép székházát is.

20 óra körül megkezdődik az MDP KV rendkívüli ülése, a testület másnap hajnalig folyamatosan tanácskozik. Gerő Ernő a szovjet csapatok beavatkozását kéri Moszkvától, ahol 23 óra körül parancsot adnak a székesfehérvári szovjet különleges hadtestnek Budapest megszállására.

Tüntetések Székesfehérváron, Mosonmagyaróváron, Sopronban és Veszprémben. Debrecenben az ÁVH-sok tüzet nyitnak a tüntetőkre. Hárman életüket vesztik. Szegeden a tüntetések megakadályozására katonai közigazgatást vezetnek be.

1956. OKTÓBER 24. SZERDA

3-4 óra körül a fővárosba érkeznek az első szovjet páncélosok. A nap folyamán Mikojan és Szuszlov szovjet különmegbízottak Budapestre érkeznek.

A felkelők elfoglalják a rádió épületét. Az adást már ezt megelőzően a Parlamentből közvetítik.

8.13-kor a rádió közli: az MDP KV megerősítette Gerő Ernőt első titkári tisztségében. A miniszterelnök Nagy Imre, helyettese Hegedüs András.

8.45-kor a rádióban kihirdetik a statáriumot. Budapesten leáll a termelés, szünetel a tanítás. A vonatok még közlekednek, a víz-, áram-, gázszolgáltatás és a telefonhálózat a következő hetekben is nagyjából folyamatosan működik. A pékek biztosítják a kenyérellátást.

A déli órákban a felkelők elfoglalják az Athenaeum Nyomdát.

A Roosevelt téren felvonuló tüntetőkre az ÁVH-sok tüzet nyitnak. A sortűznek több halálos áldozata van.

12.10-kor Nagy Imre rádióbeszédében a harcok beszüntetésére, nyugalomra hív fel.

A Rádió környékén folytatódnak a harcok. Délután kigyullad és leég a Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteményének egy része.

Az Egyesült Izzóban megalakul a főváros első munkástanácsa.

20.45-kor Kádár János a rádióban ellenforradalomnak nevezi a megmozdulásokat.

Felkelőcsoportok alakulnak a Baross téren, a VIII. és IX. kerület déli részén, a Corvin mozinál, a Tompa és a Berzenczey utcában.

A Bem laktanyából a felkelők nagy mennyiségű fegyvert zsákmányolnak.

Székesfehérváron a városháza előtt tüntetőkre a szovjetek tüzet nyitnak. Hatan vesztik életüket.

További szovjet csapatokat irányítanak Magyarországra. Moszkvában a TASZSZ közleményt ad ki az "ellenforradalmi lázadás" leveréséről.

Varsóban többszázezres nagygyűlésen jelentik be, hogy a szovjet csapatok 48 órán belül visszatérnek laktanyáikba.

1956. OKTÓBER 25. CSÜTÖRTÖK

A reggeli órákban szovjet és magyar alakulatok visszafoglalják a rádió épületét. "Igazság" címmel megjelenik az első forradalmi újság.

Felkelők foglalják el a IX. kerületi rendőrkapitányságot.

10-11 óra között 8-10 ezer ember vonul a Kossuth Lajos térre. A Parlamentet őrző szovjetek barátkoznak a tüntetőkkel. 11.15 körül szovjet tankok érkeznek a térre és tüzet nyitnak a tömegre. A sortűznek mintegy 60-70 halálos áldozata és 100-150 sebesültje van.

12.32-kor a rádióban felolvassák az MDP PB közleményét: a KV felmentette Gerő Ernőt és Kádár Jánost választotta első titkárrá.

Maléter Pál ezredes a Kilián laktanyánál tűzszünetet köt a corvinista felkelőkkel.

A szovjet csapatokat a Romániából érkező Abaturov-hadosztállyal erősítik meg.

Az ELTE bölcsészkarán megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság.

A Csepeli Vas- és Fémművekben létrejönnek a munkástanácsok.

Súlyos harcok folynak a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésénél, a Corvin köznél.

Az Amerikai úton felkelőcsoport alakul.

Budapesten "véres-zászlós" tüntetés zajlik le a szovjet beavatkozás és a Parlament előtti vérengzés ellen tiltakozva.

Lakihegyen a felkelők aknavetővel lövik a rádióadót.

Miskolcon megalakul a Borsod megyei munkástanács.

Tüntetnek több vidéki városban, többek között Ózdon, Pécsett, Szegeden, Dunapentelén, Esztergomban, Vácott, Nagykanizsán. Győrött tüzet nyitnak a tüntetőkre. Nyíregyházán és Várpalotán megtámadják a városon áthaladó szovjet tehergépkocsikat.

1956. OKTÓBER 26. PÉNTEK

Dél körül a Jutadomb környékén harcok folynak. Délután felkelők foglalják el a csepeli rendőrkapitányságot.

16.13-kor a rádió közli az MDP KV nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, az egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat, üzemi munkástanács-választásokat, béremeléseket, gazdasági, politikai változásokat ígér.

17.32-kor a rádióban közzéteszik az Elnöki Tanács amnesztiarendeletét, amely mindenkire vonatkozik, aki legkésőbb 22 óráig leteszi a fegyvert.

Varsóból vér- és gyógyszerszállítmány érkezik a Ferihegyi repülőtérre. Ez az első Magyarországnak nyújtott külföldi segítség.

A Thököly út-Dózsa György út környékén és a Széna téren felkelőcsoport alakul. Felkelők szállják meg a Móricz Zsigmond körteret és a Danuvia Fegyvergyárat.

Kecskeméten a délelőtt folyamán tüntetések kezdődnek. A katonák sortüzének három halálos áldozata van. Estére a felkelők és a katonák között folyik a harc. A Cigánytelepet két MIG 15-ös repülőgépről lövi a hadsereg.

Baján megalakul a városi forradalmi bizottság, Győrött létrehozzák a nemzeti tanácsot. Pécsett folytatódnak a tüntetések, ezért kijárási tilalmat vezetnek be. Dunapentelén harcok folynak a katonaság és a felkelők között.

A Komlói Szénbányászati Trösztnél megalakul a munkástanács, Debrecenben pedig a szocialista forradalmi bizottmány.

Tüntetések vannak több vidéki városban, többek között Mohácson, Szigetváron, Komlón, Békéscsabán, Gyulán, Miskolcon, Szegeden, Szentesen, Székesfehérváron, Győrött, Sopronban, Egerben, Gyöngyösön, Tatabányán, Esztergomban, Oroszlányban, Komáromban, Kaposvárott, Siófokon, Nyíregyházán, Szolnokon, Szekszárdon, Veszprémben és Pápán.

Mosonmagyaróváron a határőrök a tüntetőkre lőnek - 52 halott, 86 sebesült. Esztergomban a Sötétkapunál a katonák tüzet nyitnak a tüntetőkre. Tizenöten meghalnak, legalább ötvenen megsebesülnek.

Zalaegerszegen rendőrök, pártfunkcionáriusok a tömegbe lőnek.

Nagykanizsán a városi pártbizottság előtti sortűznek halott és sebesült áldozatai vannak.

Kiszabadítják az oroszlányi és a tatabányai munkatáborokban raboskodókat. Tatán hajnalban a felkelők megtámadják a laktanyát. Tatabányán este a tüntetők elfoglalják és lefegyverzik a megyei rendőrkapitányság megyei főosztály és a Hunyadi Lövésztiszti Iskola őrségét.

Kaposváron munkástanácsok alakulnak.

Nyíregyházán megalakul a Szabolcs-Szatmár Megyei Forradalmi Munkástanács. Záhonynál a szovjet csapatok pontonhíd építését kezdik meg a Tiszán.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország együttesen terjeszt be javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanács összehívására, hogy megvitassák a magyar kérdést.

A Lengyel Rádióban első ízben hangzik el felhívás véradásra.

Rómában XII. Pius pápa enciklikát bocsát ki a felkelésről, és imára szólít fel annak győzelméért.

1956. OKTÓBER 27. SZOMBAT

11.18-kor a rádió ismerteti a kormány új összetételét.

A VIII. kerületben megtámadják a felvonuló szovjeteket. A Corvin köz parancsnokai kilenc pontban foglalják össze követeléseiket.

A katonaság megszállja a Szabadság hidat és a Móricz Zsigmond körteret.

Pesterzsébeten felkelők tartják megszállva a rendőrség, a tanács, a pártbizottság és a vásárcsarnok épületét.

Kecskeméten a hadsereg nagyszabású tisztogató akciót hajt végre. Dunapentelén a felkelők megtámadják a katonai parancsnokság épületét. Tüntetések Komlón, Salgótarjánban, Kaposvárott, Pakson és Szombathelyen.

A tüntetőkre tüzet nyitnak Kalocsán, Kiskunhalason, Kecelen, Berzencén, Várpalotán, Bajon és Örkényben. Tiszakécskén vadászgépről lövik a felvonulókat: 17 halott és 110 sebesült.

Lökösházán és Battonyán a lakosság segítségével felszedik a vasúti síneket, hogy megakadályozzák újabb szovjet csapatok beszállítását.

A vidéki városokban, többek között Székesfehérvárott, Sopronban, Esztergomban, Békéscsabán, Gyulán, Tatabányán, Szolnokon, Szekszárdon, Zalaegerszegen és Debrecenben megalakulnak a forradalom helyi szervei. Baján, Miskolcon, Ózdon, Győrben és Mosonmagyaróvárott megkezdik a nemzetőrség szervezését.

Megkezdi adását a Szabad Győr Rádió.

Egerben a felkelők elfoglalják az ÁVH épületét.

Vácott közel 800 elítélt szabadul ki a börtönből.

Keszthelyen kijárási és gyülekezési tilalmat rendelnek el, a főbb középületeket pedig megszállja a katonaság.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ENSZ-képviselői között november 3-ig tartó titkos tárgyalások kezdődnek a magyarországi felkelésről.

Az amerikai külügyminiszter a Világpolitikai Tanács előtt mondott beszédében utal arra, hogy Magyarországot nem tekinti az USA potenciális katonai szövetségesének.

Megérkezik a Nemzetközi Vöröskereszt első segélyszállítmánya Budapestre.

1956. OKTÓBER 28. VASÁRNAP

Hajnalban a szovjetek megtámadják a Corvin közi felkelőket, akik a támadást visszaverik.

14 órakor az új kormány leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre miniszterelnök által beterjesztett kormánynyilatkozatot.

Felfüggesztik a kijárási tilalmat. Rádióközleményben szólítják fel a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a szerveződő nemzetőrséghez.

A VII. kerületben, valamint a Kisfaludy utcában újabb felkelőcsoport jön létre.

Megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, a Budai Egyetemi Forradalmi Bizottság és a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja.

A XX. kerületi pártbizottság épületében felállítják a "Róka-rádiót".

Kecskeméten repülőgépről ismét lövik a Cigánytelepet, majd a katonaság átfésüli a városrészt. A harcokban több felkelő és katona veszti életét.

Tüntetések Szarvason, Orosházán, Békéscsabán, Egerben, Kaposvárott és Szombathelyen.

A forradalom újabb helyi szervei alakulnak meg a vidéki városokban, többek között Mohácson, Battonyán, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Székesfehérvárott, Pakson, Orosházán, Békéscsabán, Egerben, Kaposvárott és Szombathelyen. Dombrádon, Dunapentelén, Szegeden, Tatabányán, Tapolcán munkástanácsok alakulnak. Több vidéki városban, Debrecenben, Ráckevén és Nyíregyházán megalakul a nemzetőrség.

Győrött és Mosonmagyaróváron ünnepélyesen eltemetik a sortüzek áldozatait. Sopronban letartóztatják a pártbizottság tagjait.

Sopronkőhidán és a komlói munkatáborban az őrség megakadályozza a rabok kitörését.

Hegyeshalomnál lezárják a határátkelőhelyet.

Gyöngyösön kijárási tilalmat vezetnek be.

Felsőpetényben 200-250 ember az Almássy-kastélynál tüntet, ahol Mindszenty József bíborost tartják fogva.

Vácott és Kalocsán a laktanyát, Fóton a lőszerraktárat, Békésen a járási rendőrkapitányságot támadják meg a felkelők.

A Pravda vezércikke A népellenes kaland összeomlása Magyarországon címmel számol be a magyar forradalomról.

Az SZKP KB Elnöksége ülésén Hruscsov tart beszámolót a magyarországi helyzetről. Határozatot hoznak a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok megerősítéséről.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzi "A magyarországi helyzet"-et.

A Szovjetunió, Jugoszlávia, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Svájc, az Egyesült Államok, Ausztria és más államok, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt szervezetei segítséget ajánlanak fel Magyarországnak.

1956. OKTÓBER 29. HÉTFŐ

Az éjszaka folyamán a legkompromittáltabb kommunista vezetők (Gerő Ernő, Hegedüs András, Bata István, Piros László, Andics Erzsébet, Berei Andor és Kovács István) szovjet repülőgépeken Moszkvába menekülnek.

A HM-ben tárgyalások folynak a felkelőcsoportok képviselőivel.

Megalakul a II. kerületi nemzeti bizottság. A Szabad Nép-székházban rendezkedik be a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány.

20 óra körül fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek a Corvin közben, majd a budapesti rendőrkapitányság épületében a rendőrség, a katonaság és a felkelők képviselői között.

A rádióban bejelentik, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból. Megkezdődik a középületek szovjet őrségének magyar csapatokkal történő felváltása.

A VIII. és IX. kerületben újabb összecsapásokra kerül sor a szovjet csapatok és a felkelők között. A VII. kerületi pártházat felkelők foglalják el. A Corvin közi felkelők vezetői megkezdik a környék csoportjainak egyesítését, 1000-1200 főre nő a szervezett felkelők létszáma.

A Tűzoltó utcai felkelők önálló csoporttá szerveződnek.

A Beloiannisz Híradástechnikai Gépgyárban (BHG) munkástanács, a XVII. kerületben nemzeti bizottság, Csepelen nemzeti bizottmány alakul.

Kecskeméten ritkulnak, de folytatódnak az összecsapások. Szabadszálláson katonák a tüntető tömegbe lőnek.

Lincselés Ózdon.

Hegyeshalomnál lefegyverzik a határőrőrsöt.

Komlón, Tatán, Esztergomban, Orosházán, Tapolcán és Veszprémben forradalmi bizottság alakul. Békéscsabán, Szegeden, Sárváron és Pécsett megkezdik a nemzetőrség szervezését.

Győrött, Szentgotthárdon, Kaposváron, Miskolcon és Nagykanizsán munkástanácsok alakulnak.

A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat munkástanácsa leállítja a kőolajszállítást a finomítókba.

Záhonyban felrobbantják a szélesnyomtávú pályaudvar bejáratát, hogy megakadályozzák a szovjet szerelvények beérkezését. A mozdonyokat használhatatlanná teszik.

Varsóban több ezer egyetemista és munkás tüntet a magyar nagykövetség előtt, és koszorút helyeznek el a felkelés mártírjainak emlékére.

1956. OKTÓBER 30. KEDD

A kormány elismeri a forradalomban létrejött helyi, önkormányzati szerveket.

7.20-kor a HM közli a rádióban, hogy folytatódik a szovjet erők kivonása Budapestről.

Az MDP Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri épületénél tűzharc tör ki a felkelők és a pártház őrsége között. A felkelők megostromolják az épületet, amelynek elfoglalása után a tömeg több védőt meglincsel. A harcban számos felkelő veszti életét. A védők közül 23 áldozata van az ostromnak és a népítéletnek.

14.30-kor a rádióban Nagy Imre az egypártrendszer megszüntetését, a koalíciós kormány létrejöttét, Tildy Zoltán pedig a begyűjtési rendszer megszüntetését, és a szabad választások előkészítését jelenti be.

A Széna téri felkelők megszállják a Maros utcai ÁVH-s laktanyát.

Újpesten nemzeti bizottság alakul.

A VIII. kerületben nemzetőrséget állítanak fel.

Megalakul a Forradalmi Ifjúsági Szövetség.

A Kőbányai Gyógyszerárugyárban megalakul a munkástanács.

Újjáalakul az FKgP az SZDP, és a Nemzeti Parasztpárt.

A Budapesti Országos Börtönből kiszabadítanak több politikai foglyot.

A Nemzetközi Vöröskereszt repülőgépeken kezdi meg a segélyszállítmányok Budapestre küldését. A légihíd a repülőterek szovjet megszállásáig működik.

Baján, Komlón, Szarvason és Nagyatádon megválasztják a forradalmi bizottságot. Salgótarjánban megalakul a Nógrád Megyei Forradalmi Nemzeti Bizottság. Debrecenben és Jászberényben megkezdődik a nemzetőrség felállítása. Székesfehérvárott működni kezd a Vörösmarty Rádió. Győrben megalakul a Dunántúli Nemzeti Tanács. Kommunista "tiszti század" jön létre Salgótarjánban.

Az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyvereseket küld Mindszenty bíborosért. Az ÁVH-s őrség feloszlik, Mindszentyt a rétsági laktanyába viszik.

Moszkvában az SZKP KB Elnöksége ülésén háttérbe szorulnak a keményvonalasok. Ekkor válik legvalószínűbbé a válság békés eszközökkel való rendezése.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeül a közel-keleti válság megtárgyalására.

Lengyelországban országszerte a magyar forradalommal szolidarizáló tüntetések és gyűlések zajlanak.

A Temesvári Műszaki Egyetemen a mintegy 2500 egyetemista gyűlését a Securitate feloszlatja. Másnap folytatódnak a megmozdulások, ezért két nap alatt közel háromezer egyetemistát vesznek őrizetbe. Bukarestben a temesvári megmozdulások miatt Központi Parancsnokságot hoznak létre.

Ausztria határzárat rendel el. Csak segélyszállítmányokat és újságírókat engednek be Magyarországra.

1956. OKTÓBER 31. SZERDA

A HM-ben megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány.

Király Bélát a Nemzetőrség főparancsnokává és Budapest katonai parancsnokává, Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezik ki. A Kilián laktanyában megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság.

A Ferenc téren nagy létszámú nemzetőrséget szerveznek.

Dél körül befejeződik a szovjet csapatok kivonulása Budapestről.

Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását, másnap Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot alakítanak.

Az újjáalakul a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt), a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.

A Dunántúli Nemzeti Tanács küldöttsége Budapesten tárgyal Nagy Imrével és Tildy Zoltánnal.

A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány küldötte ellenkormány alakítására tesz javaslatot a Dunántúli Nemzeti Tanácsnál, amit e szervezet visszautasít.

Debrecenben megkezdi adásait a Csokonai Rádió és a Szabad Debrecen Rádió.

Tatabányán a baji sortűz áldozatait hősi halottakat megillető katonai díszpompával temetik el.

31-ére virradóan megérkezik Rétságra az Újpesti Nemzeti Bizottság különítménye. Hat órakor Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével elindul a Mindszenty bíborost szállító menetoszlop, amely kilenc órakor érkezik a budai Várba.

Kisvárdán és Nagykállóban több tucat kisebb település megbízottai részvételével járási forradalmi bizottságok alakulnak.

Megalakul a zalaegerszegi, a keszthelyi és a nagykanizsai nemzetőrség.

Éjszaka újabb szovjet csapatok vonulnak be Magyarországra.

Moszkvában, az SZKP KB Elnöksége ülésén Hruscsov a forradalom katonai letörését javasolja. Az Elnökség a katonai beavatkozás mellett dönt.

Washingtonban Eisenhower elnök televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának ad hangot, ugyanakkor biztosítja a Szovjetuniót arról, hogy az Egyesült Államok sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének.

Diáktüntetések a forradalom mellett Kolozsvárott, Nagyváradon és Marosvásárhelyen.

1956. NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK

7.30-kor a szovjetek körülveszik a Ferihegyi repülőteret. A nap folyamán a szovjet hadsereg valamennyi magyar repülőteret körülzárja és elfoglalja.

A kormány tiltakozik Andropov szovjet nagykövetnél az újabb szovjet csapatok bevonulása és Budapest körülzárása ellen. A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság a város védelmi rendszerének megtervezésével Mecséri János ezredest bízza meg. Király Béla közli Nagy Imrével, hogy a budaörsi repülőtér a kormány kezében van, s szükség esetére két repülőgépet állított készenlétbe. A miniszterelnök visszautasítja a menekülés gondolatát.

Megalakul a Fővárosi Nemzeti Bizottság, a Demokrata Néppárt, a Keresztény Magyar Párt, a Keresztény Front, a volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége és a Magyar Cserkészszövetség.

A súlyos helyzetre való tekintettel a kormány felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja Magyarország semlegességét és az ENSZ-hez fordul támogatásért. Az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri.

19.50-kor Nagy Imre bejelenti a semlegességet a rádióban. A kormány megtiltja a magyar alakulatoknak a szovjet csapatokkal szembeni ellenállást.

20.24-kor Mindszenty József bíboros nyilatkozik a rádióban.

22 óra körül közvetíti a rádió Kádár János beszédét. Elhangzásakor Kádár már nem tartózkodik a fővárosban, Münnich Ferenccel együtt átáll a szovjetekhez.

Éjszaka a Budapest körül elhelyezkedő szovjet csapatok megkezdik a város felderítését.

A Baross téri felkelők nemzetőrséget alakítanak. A corvinisták Pongrátz Gergelyt választják meg főparancsnokuknak.

Győrött megyei nemzetőrség alakul.

Tüntetés Kaposvárott. A honvédség átáll, hat tisztet letartóztatnak.

Megkezdődik Szolnok város védelmének kiépítése.

Breszt-Litovszkban Hruscsov tájékoztatja a lengyel küldöttséget a küszöbönálló magyarországi intervencióról.

Románia-szerte rendkívüli intézkedéseket léptetnek életbe. Temesvárról, Aradról és több magyarlakta városból kitiltják a külföldieket. Tüntetés zajlik a kolozsvári egyetemen: a diákok demokratikus jogokat és teljes tanszabadságot követelnek.

Teljes harckészültségbe helyezik a Jugoszláv Néphadsereget, amely megkezdi a felvonulást a magyar határra.

1956. NOVEMBER 2. PÉNTEK

Kilenc órától ülést tart a Kormány Kabinet. Kormánydelegációt neveznek ki a Szovjetunióval való tárgyalásokra. Összeállítják az ENSZ közgyűlésére utazó magyar delegációt is.

Megszervezik Pécs védelmét.

Miskolcon megalakul az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács.

A szovjet hadsereg lezárja a Győrből a nyugati határ felé vezető utat.

A Dorogi Szénbányászati Trösztnél megalakul a munkástanács.

Salgótarjánban városi forradalmi nemzeti bizottmány alakul.

A kiskunlacházi vadászrepülő-ezred laktanyáját megszállják a szovjetek.

A szovjet hadsereg magyarországi főhadiszállását Szolnokon állítják fel. Moszkvából megérkezik Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, és kiadja a parancsot a november 4-i támadásra.

Moszkvába érkezik Kádár János. Az SZKP KB Elnöksége kibővített ülésén magyar részről Kádár, Münnich Ferenc és Bata István vesz részt.

A szovjet fegyveres beavatkozást előkészítendő Hruscsov és Malenkov Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyal.

19 órától Hruscsov és Malenkov Brioni szigetén tárgyal Titóval.

1956. NOVEMBER 3. SZOMBAT

Budapesten átalakul a Nemzeti Kormány.

Mindszenty József bíboros sajtótájékoztatóján a nyugati nemzetek, különösen a nagyhatalmak politikai és gazdasági segítségét kéri.

A Forradalmi Karhatalmi Bizottság értekezlete a budapesti rendőrfőkapitányság épületében, számos felkelőparancsnok részvételével.

Délben a Parlamentben megkezdődnek a magyar-szovjet tárgyalások a csapatkivonások részleteiről. A szovjetek ígéretet tesznek a megszállás leállítására. Budapest körül újabb magyar alakulatok foglalják el állásaikat a Jutadombnál, a Nagykőrösi útnál, a Határ útnál, Soroksár határában, a Jászberényi útnál, a Kőbányai útnál, a Zalka Máté téren, az Éles saroknál, a Csajkovszkij parkban, és felkészülnek a védelemre.

Újjáalakítják a Petőfi Kört.

Este Tildy Zoltán és Losonczy Géza nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Parlamentben.

20 órakor hangzik el Mindszenty Józsefnek, a magyar katolikus egyház vezetőjének beszéde a rádióban, aki nyilatkozatában politikájának töretlenségét hangsúlyozza.

22 óra körül Tökölön, a Magyarországi Szovjet Haderők Főparancsnokságán a KGB letartóztatja a csapatkivonásról tárgyaló Maléter Pál vezette magyar kormányküldöttséget.

Pécsett honvéd- és nemzetőr-alakulatok a város védelmére rendezkednek be.

A dunapentelei nemzetőrségnek Kalocsáról fegyvert és lőszert szállítanak.

A szovjetek körülzárják Győrt és Debrecent, elfoglalják a záhonyi vasútállomást és lezárják az osztrák-magyar határt. Zalaegerszegen és Nagykanizsán a fegyveres védelem mellett döntenek.

Moszkvában, az SZKP KB Elnöksége ülésén Kádár János és Münnich Ferenc vezetésével ellenkormány alakul, amely felhívást intéz a magyar néphez.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Henry Cabot Lodge amerikai képviselő határozati javaslatot nyújt be, amely felszólítja a Szovjetuniót csapatainak Magyarországról történő kivonására.

1956. NOVEMBER 4. VASÁRNAP

Hajnalban Románia felől újabb szovjet csapatok lépik át a magyar határt. Az intervenciót Leljusenko vezérezredes irányítja. Az ungvári rádió a "Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány" felhívását sugározza.

4.15-kor megindul a szovjet csapatok általános támadása. A fővárost K. Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadja. Nagy Imre nem ad parancsot az ellenállásra.

5.20-kor hangzik el először Nagy Imre rövid, segélykérő rádióbeszéde, melyet többször megismételnek angolul, franciául, németül, oroszul, csehül és lengyelül is.

6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre menekülnek a Nagy Imre-kormány tagjai. Mindszenty József az amerikai követségen kap menedékjogot. Bibó István a magyar kormány egyetlen, az országgyűlés épületében tartózkodó képviselője. A szovjetek elfoglalják a HM és a BM épületét, majd körülzárják a Parlamentet.

7-8 óra között a Jutadomb környékén a katonai és nemzetőr-alakulatok visszafordulásra kényszerítik a foglyul ejtett magyar tárgyalóküldöttséget szállító szovjet menetoszlopot, ezért később Maléter Pált és társait helikopterrel szállítják Tökölről Mátyásföldre.

7.57-kor magyarul, angolul, németül és oroszul hangzik el a rádióban az Írószövetség segélykérő felhívása.

A Széna téren, a Royal Szállónál, a Blaha Lujza téren, a Garai utcában, a Thököly úton, a Budaörsi úton, Kispesten, Pestlőrincen, Soroksáron, Pesterzsébeten, a Tűzoltó utcában, Nagyvárad térnél, Déli pályaudvarnál és Csepelen a nemzetőrség szembeszáll a támadással. A Corvin köziek súlyos harcokat vívnak az Üllői út, Práter utca, Kisfaludy utca környékén. Mind a szovjetek, mind a nemzetőrök komoly veszteségeket szenvednek. Több száz magyar állampolgárt a Szovjetunióba deportálnak.

A szovjetek váltakozó erősségű ellenállás után elfoglalják Kecskemétet, Szombathelyet, Pécset, Székesfehérvárt, Békéscsabát, Miskolcot, Szolnokot, Debrecent és Győrt. Körbeveszik Tatabányát, Oroszlányt, Esztergomot, Dorogot.

Kádár Jánost és Münnich Ferencet Moszkvából katonairepülőgéppel Szolnokra viszik.

New Yorkban a szovjet intervenció hírére összehívják az ENSZ Biztonsági Tanács ülését.

1956. NOVEMBER 5. HÉTFŐ

A szovjetek elfoglalják a rádió épületét. A Thököly úton, a Vérmezőnél, Kőbányán, a Körösi Csoma úton, a Zalka Máté téren, a Lehel út környékén, a IX. és a XIII. kerületben, valamint Csepelen folytatódik az ellenállás. A Corvin köz ellen 13 órakor megindul a szovjet támadás.

Pécsett, Komlón és Veszprémben folyik a harc. Dunapentelén a Rákóczi Adó megkezdi a sugárzást. Tatabányára bevonulnak a szovjetek.

Szolnokon a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívásban kér segítséget a szocialista országok kormányaitól. A Szovjetunió üzenetben ajánlja fel segítségét.

Krakkóban több ezer ember tüntet a szovjet intervenció ellen tiltakozva.

1956. NOVEMBER 6. KEDD

A szovjetek megtörik a Széna téri, a gellérthegyi és az óbudai ellenállást. Közel 300 corvinista az osztrák határ felé indul. A magyar ellenállás ereje jelentősen csökken, de a Móricz Zsigmond körtéren, a Thököly úton és a Corvin közben a felkelők még tartják állásaikat. A Várban több száz főnyi, nehézfegyverzettel rendelkező felkelő harcol tovább. Csepelen lelőnek egy szovjet repülőgépet. A Kossuth Akadémián folyó tárgyalásokon a szovjetek feltétel nélküli fegyverletételt követelnek, amit a nemzetőrök nem fogadnak el.

A Mecsekben a szovjetek megtámadják a Vágot pusztára visszavonuló nemzetőrök utóvédjét.

Késő este elindul Szolnokról a Kádárt Budapestre szállító szovjet menetoszlop.

1956. NOVEMBER 7. SZERDA

Hajnalban a Kádárt és kormánya több tagját szállító szovjet harckocsik megérkeznek a Parlamenthez. Délután a Kádár-kormány leteszi az esküt. (A törvényes Nagy Imre-kormány nem mondott le!) A Kádár-kormány visszaállítja az október 23. előtti államigazgatást. Betiltják a forradalmi katonatanácsok működését, a forradalmi bizottságokat megfosztják intézkedési joguktól. November 7-ét munkanappá nyilvánítják. Eltörlik az orosz nyelv kötelező oktatását. Feloszlatják az ÁVH-t.

A Várban közel 300 nemzetőr behúzódik az Országos Levéltárba. A szovjetek tankokkal és nehéztüzérséggel támadják őket.

November 7-e tiszteletére a Tűzoltó utcai kommunista felkelők kitűzik a magyar és a vörös zászlókat. A szovjetek fokozott erőkkel támadnak. Pesthidegkúton, a Baross téren, a XX. kerületben és Csepelen még tart az ellenállás.

300-350 mecseki felkelő kiépíti a Vágot pusztai tábort. Pécsett, a Sopianae Gépgyárban sztrájkbizottság alakul.

25-30 perc bombázás után megindul a támadás Dunapentele (Sztálinváros) ellen. A magyar légvédelmi ütegeket a szovjetek nehéztüzérséggel lövik. Késő délután a védelem összeomlik, a szovjetek beveszik a várost.

1956. NOVEMBER 8. CSÜTÖRTÖK

Az óbudai Schmidt-kastélynál, a IX. kerületben, Kőbányán és a Thököly útnál megszűnik az ellenállás. Szovjet harckocsik hatolnak be Csepelre.

A szovjetek elfoglalják a kővágószőlősi uránbányákat.

Szovjet és magyar katonák támadást indítanak a hegyeshalmi vámházat védő felkelők ellen. Rövid tűzharc után a felkelők a túlerő elől Ausztriába menekülnek.

New Yorkban az ENSZ második rendkívüli közgyűlése folytatja a magyar kérdés megvitatását.

1956. NOVEMBER 9. PÉNTEK

Az Elnöki Tanács az államigazgatás legfőbb szervévé a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt nyilvánítja, és törvényesíti a forradalom alatt bevezetett Kossuth-címert.

Megkezdődik a Honvéd Karhatalom szervezése. Kibocsátják a Tiszti Nyilatkozatot, amely a Kádár-kormány feltétlen támogatását követeli meg.

A Széna térnél és a Vajdahunyad utcánál szórványos harcok folynak. A szovjetek általános támadást indítanak Csepel elfoglalására. Vadászgépekről és nehéz-tüzérséggel folyamatosan lövik a városrészt.

Bajánál Budapestről és Dunapenteléről menekülő felkelők vonulnak Jugoszlávia felé.

A Mecsekben a szovjetek tüzérségi tűz alá veszik a felkelők főhadiszállását.

Tarjánnál a Budapestről Ausztria felé menekülő felkelők konvojára szovjet páncélosok tüzet nyitnak. A szovjetek bevonulnak Oroszlányba. Király Béla Nagykovácsiban a nemzetőrség maradványaival védelemre rendezkedik be.

A szovjetek közlik Kádárral, hogy a jugoszláv követségen tartózkodó Nagy Imre és társai nem távozhatnak Jugoszláviába.

Az ENSZ második rendkívüli közgyűlésén újabb határozatokat fogadnak el a magyarországi helyzettel kapcsolatban.

1956. NOVEMBER 10. SZOMBAT

A Kádár-kormány 8-15 százalékos béremelést hirdet, és megszünteti a gyermektelenségi adót. Az 1. sz. Karhatalmi Tiszti Ezred megkezdi működését.

Nagy Imre Rankovic jugoszláv követnek küldött levelében kijelenti: nem hajlandó lemondani.

Budapesten szórványos harcok folynak.

A Magyar Vöröskereszt élére kormánybiztost neveznek ki. A Nemzetközi Vöröskereszt újból megindítja a segélyszállítmányokat.

Kiutasítják a Budapesten tartózkodó lengyel újságírókat.

A szovjetek támadása miatt a mecseki felkelők a Kelet-Mecsekben lévő Kisújbányára vonulnak vissza.

Letartóztatják a Békés Megyei Forradalmi Tanács tagjait, emiatt sztrájkba lépnek a békéscsabai üzemek. Sátoraljaújhelyen a nemzetőrség leteszi a fegyvert. A szovjetek bevonulnak Dorogra és Esztergomba. Nagykovácsinál a szovjetek megtámadják a Király Béla vezette nemzetőregységet. Rövid ellenállás után a felkelők nyugat felé menekülnek.

A Kádár-kormány elfogadja az ENSZ-segélyt. Svájci javaslat egy konferencia összehívását látja jónak a négy nagyhatalom, valamint India részvételével.

A jugoszláv kormány fenntartja a menedékjogot Nagy Imre és társai számára.

1956. NOVEMBER 11. VASÁRNAP

Ülést tart az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága, ahol Kádár János beszámol forradalom alatti tevékenységéről. Ugyanaznap mondja el november 4-e utáni első rádióbeszédét.

A mecseki felkelők Kisújbányán rendezkednek be. Baranya megye ipari és bányaüzemeinek küldöttei tanácskozásukon felhívást fogadnak el, melyben elítélik a Kádár-kormányt és követelik a szovjet csapatok kivonulását.

Tito pulai beszédében ellenforradalomnak minősíti a magyarországi eseményeket, és a szocializmus bukásának veszélyével indokolja a szovjet intervenciót. Ugyanakkor a körülmények kényszerével magyarázza a jugoszláv vezetés beleegyezését.

1956. NOVEMBER 12. HÉTFŐ

A Kádár-kormány az ENSZ Magyarországgal kapcsolatos határozatait az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősíti. A Magyar Közlöny közli az Elnöki Tanács rendeletét a Nagy Imre-kormány felmentéséről, és ismerteti a Kádár-kormány tagjainak névsorát. Az Írószövetség elnöksége kiáltványt intéz a nemzethez. Az Újpesti Forradalmi Munkástanács felhívást tesz közzé központi munkástanács alakítására. Budapest üzemeinek képviselőit másnapra hívják össze. A MEFESZ országos választmánya a Dózsa György úti szakszervezeti székházban kezdi meg működését.

A Mecsekben rejtőző felkelőket folyamatosan támadják a szovjetek. Létszámuk kb. 200 főre apad. Sátoraljaújhely környékén szórványos harcok folynak. A miskolci, a győri, valamint a mosonmagyaróvári vasipari munkástanácsok a szovjetek kivonását, szabad és titkos választásokat, a Nagy Imre-kormány és a munkástanácsok elismerését követelik.

AZ ENSZ XI. közgyűlése napirendre tűzi a magyar kérdés tárgyalását.

1956. NOVEMBER 13. KEDD

A Kádár-kormány rendeletet ad ki, amelyben engedélyezi a munkástanácsokat. Megalakul a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom. Az újpesti városházát körülveszik a szovjetek, és letartóztatják a munkástanács több tagját. A központi munkástanács aznapra tervezett megalakítását másnapra halasztják.

A szovjetek a Mecsekben több felkelőt foglyul ejtenek. A Békés Megyei Forradalmi Bizottmány tagjainak letartóztatása miatt a megyében folytatódik a sztrájk. Az oroszlányi és tatabányai bányaüzemek munkástanácsokat alakítanak. Dorog és Leányvár között a felkelők felrobbantják a vasúti pályát.

1956. NOVEMBER 14. SZERDA

Az Egyesült Izzóban megalakul a Nagy-budapesti Központi Munkástanács (KMT), melynek küldöttsége este a Parlamentben tárgyal a Kádár-kormány vezetőivel.

Az ózdi vagongyárban újraválasztják a munkástanácsot. A Dorogi és a Tatabányai Szénbányászati Tröszt munkástanácsai csatlakoznak a KMT-hez. A szovjetek megszállják Salgótarjánt.

Az ENSZ-közgyűlés napirendre tűzi a magyar kérdést, melyet 1957. január 9-én kezd tárgyalni.

Eisenhower elnök sajtóértekezletén röviden érinti a magyar kérdést is, és kijelenti: az Egyesült Államok nem tesz semmit, amivel további harcra bátorítaná a magyarokat.

1956. NOVEMBER 15. CSÜTÖRTÖK

A KMT elnökévé Rácz Sándort választják. Éjjel újabb tárgyalás zajlik a Parlamentben a KMT és a Kádár-kormány között. A Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom kiadja a "Magyar újjászületés tízparancsolatát" és megindítja az Október Huszonharmadika című illegális lapot. A csepeli munkástanács a munka felvételére szólít fel.

A mecseki felkelők visszatérnek Vágot pusztára. Karhatalmi csoportokat vetnek be Mázán, Szászváron és Magyaregregyen. Pécsváradra szovjet csapatokat vezényelnek. Győrött újabb letartóztatásokra kerül sor. Salgótarjánban nagygyűlést hívnak össze, amelyen a munka részleges felvétele mellett döntenek. Az olajipari munkástanácsok határozatot hoznak a termelés megindításáról.

Lengyel párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába. A szovjetek jelentős engedményeket téve teljesítik a lengyel igényeket. Közös közleményben deklarálják, hogy támogatják a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt.

1956. NOVEMBER 16. PÉNTEK

Egy leányfalui titkos találkozón Kádár szovjet kérésre beleegyezik a Nagy Imre-csoport Romániába deportálásába. A Budapesten tárgyaló csehszlovák delegáció 90 millió korona értékű áru szállítását ígéri Magyarországnak. Letartóztatják Angyal Istvánt. A fővárosban újságírósztrájk kezdődik. A KMT a sztrájkjog fenntartásával felhívást ad ki a munka felvételére, közben küldöttsége újból tárgyal Kádár Jánossal.

A mecseki felkelők elindulnak nyugat felé, a "láthatatlanoknak" sikerül átcsúszni a szovjet gyűrűn. Pécsett a munkástanácsok küldöttei a munka felvétele mellett döntenek. A szovjetek másodszor is megszállják Salgótarjánt, ahol a Forradalmi Munkás-Paraszt Tanács átveszi a hatalmat. A karcagi üzemek a deportálások elleni tiltakozásul kétnapos sztrájkba lépnek.

Az ENSZ főtitkára háromtagú bizottságot hoz létre a magyarországi helyzet vizsgálatára.

1956. NOVEMBER 17. SZOMBAT

Kádár követeli a jugoszlávoktól, hogy Nagy Imrét és társait adják át kormányának. Az újságírósztrájk ellenére megjelenik a Népszabadság. Megkezdik a munkásőrség felállítását.

Salgótarjánban az Acélárugyár munkásgyűlése a sztrájk folytatása mellett dönt.

1956. NOVEMBER 18. VASÁRNAP

A jugoszláv vezetés ragaszkodik a Nagy Imrééknek adott garanciához, de nincs kifogása az ellen, hogy a csoport tagjai Romániába távozzanak. A KMT küldöttsége Grebennyik szovjet városparancsnokkal tárgyal. A Kádár-kormány közleményben cáfolja a tömeges letartóztatásokat és deportálásokat. A Népszabadság cikke szerint az október 23-i népmozgalom követeléseit kivétel nélkül meg fogják valósítani.

Munkástanácsot választanak a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél.

Egyezményt köt a Kádár-kormány, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Magyar Vöröskereszt a Magyarországra irányuló segélyszállítmányok szétosztásáról.

Letartóztatják a kolozsvári Bolyai Egyetem diákszövetségének vezetőit.

1956. NOVEMBER 19. HÉTFŐ

Nagy Imre és társai kijelentik, hogy nem kívánnak az országból távozni. A KMT felhívást ad ki az Országos Munkástanács megalakítására. Az üzemek jelentős részében megindul a munka. Szovjet küldöttség látogat az Írószövetségbe.

A forradalomhoz hű szervezetek - a KMT, a Magyar Parasztszövetség, a MUOSZ, a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Zeneművészek Szövetsége és az Írószövetség - levélben kérik Nehru indiai miniszterelnököt, hogy járjon közbe Magyarország érdekében. Letartóztatják Szabó Jánost, a Széna téri felkelők parancsnokát. A KGB lefoglalja és Moszkvába szállítja a forradalom eseményeit megörökítő filmeket.

Kecskeméten az Alföldi Konzervgyárban új munkástanácsot választanak. Baján és Pécsett a munkástanácsok a sztrájk folytatása mellett döntenek.

A Szovjetunióba deportáltak egy részét átadják a magyar hatóságoknak.

A Pravda Tito pulai beszédét ismertetve azzal vádolja a jugoszláv elnököt, hogy beavatkozott Magyarország belügyeibe.

19-20-án az ENSZ-közgyűlés ismét tárgyalja a magyar kérdést.

1956. NOVEMBER 20. HÉTFŐ

Leszerelik azokat a tiszteket, akik nem írják alá a Tiszti Nyilatkozatot. Kelet-német küldöttség tárgyal Budapesten az országnak nyújtandó segítségről.

A pécsi bányászküldöttség Tatabányán és Oroszlányban a szénbányászok munkástanácsával tárgyal, majd Budapestre utazik, ahol a KMT-vel és a kormánnyal folytatnak megbeszéléseket. A tatabányai munkástanács, a pécsi, a komlói és a közép-dunántúli munkástanácsokkal való egyeztetés után, kidolgozza a Kádár-kormány elé terjesztendő követeléseket. A Mecsekben befejeződik a fegyveres ellenállás.

1956. NOVEMBER 21. KEDD

A Kádár-kormány írásos garanciát ad Jugoszláviának, hogy Nagy Imrét és társait nem fogják felelősségre vonni.

A Parlamentben tárgyalnak a dorogi, a tatabányai, a borsodi és pécsi bányászok küldöttségei. Sikertelen kísérlet történik az Országos Munkástanács megalakítására. A helyszínnek kijelölt Nemzeti Sportcsarnokot szovjet páncélosok veszik körül. A KMT 48 órás tiltakozó sztrájkot hirdet. Délután a KMT küldöttsége a kormánnyal tárgyal. Grebennyik vezérőrnagy nyugati újságírók előtt a deportálásokat egyes tisztek túlkapásának minősíti. Megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa.

A bajai üzemekben felveszik a munkát. Salgótarjánban megkezdődik a megyei munkástanácsot megalakító értekezlet. Megindul a munka a dunántúli kőolajipari vállalatoknál.

Az ENSZ közgyűlése háromnapos vita után több határozatot hoz Magyarország ügyében. Svájcban a magyar szabadságharcra emlékezve három percre megáll az élet.

1956. NOVEMBER 22. SZERDA

Nagy Imre és társai - miután a jugoszlávok biztosították őket sértetlenségükről - szovjet katonai autóbuszon elhagyják a jugoszláv nagykövetséget. Az ígéretet megszegve azonban Mátyásföldre, a KGB-parancsnokságra, majd repülőgépen Romániába viszik őket.

Nehru üzenetet küld Kádár Jánosnak, melyben javasolja, hogy Magyarország fogadja az ENSZ főtitkárát és az ENSZ-megfigyelők csoportját. Éjszaka a KMT küldöttsége Kádárral tárgyal. Pécsett a szénhiány miatt korlátozni kell a villamosenergia-fogyasztást.

Hajnalban a mecseki felkelőcsoport maradványa Barcs közelében átlépi a magyar-jugoszláv határt. A jugoszlávok lefegyverzik, és a kaproncai (Koprivnica) menekülttáborba szállítják őket. Gyulán a munkástanácsok a sztrájk folytatása mellett foglalnak állást.

1956. NOVEMBER 23. CSÜTÖRTÖK

A jugoszlávok jegyzékben tiltakoznak a Nagy Imre-csoport elrablása miatt.

A Kádár-kormány elismeri a KMT-t tárgyalófélként. A KMT felhívása a munka felvételére szólít fel. A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa és a KMT felhívására 14 és 15 óra között a forradalom emlékére leáll a közlekedés a fővárosban, és Budapestre néma csend borul. Budapesten tárgyal a kommunista vezetésű Szakszervezeti Világszövetség delegációja.

Pécsbányatelepen a pécsi, komlói, mohácsi és szigetvári üzemek munkástanácsainak küldöttei megalakítják a Baranya Megyei Központi Munkástanácsot.

A bukaresti repülőtérről Nagy Imrét és társait családtagjaikkal együtt Snagovba viszik.

1956. NOVEMBER 24. PÉNTEK

Hivatalos magyar közlemény jelenik meg Nagy Imréék távozásáról. A Népszabadság szerkesztősége sztrájkba lép. A fontosabb üzemekbe kormánymegbízottat neveznek ki.

Komárom és Nógrád megyében folytatódik a sztrájk.

Lengyelország 100 millió zloty értékű segélyt nyújt Magyarországnak.

A jugoszláv sajtó vezető helyen foglalkozik a Nagy Imre-csoport deportálásával.

1956. NOVEMBER 25. SZOMBAT

A KMT vezetői és a kormány tagjai a Parlamentben megbeszélést tartanak, ami éles szóváltás után félbeszakad. Budapestre érkezik J. N. Koshla, India prágai nagykövete, aki december 7-ig tartózkodik Magyarországon.

A Győr-Sopron Megyei Munkástanács irányításával helyi szakszervezeti vezetőket választanak.

1956. NOVEMBER 26. VASÁRNAP

A KMT határozata követeli, hogy a Kádár-kormány nyilatkozzék Nagy Imre és társai sorsáról és adjon lapengedélyt a KMT újsága számára. Kádár János rádióbeszédében hosszan foglalkozik a Nagy Imre-kérdéssel. (Ezt követően 1958. június 17-ig az ügyről semmiféle tájékoztatás nem jelenik meg.) J. N. Koshla Kádár Jánossal tárgyal az ENSZ-megfigyelők beutazásáról. Tatabányán a munkástanács felhívást ad ki a kétműszakos termelés megindítására.

1956. NOVEMBER 27. HÉTFŐ

A KMT felhívásban tiltakozik Kádár előző esti rádióbeszéde ellen. Este a KMT Rácz Sándor vezette küldöttsége tárgyal Kádárral a Parlamentben. A Kádár-kormány felhívásban fordul a parasztsághoz, amelyet ígéretekkel próbál megnyerni. Az Írószövetség levelet juttat el a diplomáciai képviseletekhez, amelyben tiltakozik Lukács György elhurcolása miatt. Debrecenben megkezdődik a tiszti karhatalmi zászlóalj szervezése. Nagykanizsán a dunántúli olajipari vállalatok munkástanácsai munkástanácsok létrehozására szólítják fel a vállalat alföldi és budapesti részlegeit, és állandó küldöttet delegálnak a KMT-hez.

1956. NOVEMBER 28. KEDD

A KMT és a kerületi munkástanácsok együttes ülésén Rácz Sándor beszámol a kormánnyal folytatott tárgyalásairól. A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa határozatában síkraszáll a forradalom célkitűzései mellett.

Münnich Ferenc nyilatkozatában az ÁVH-sok tevékenységének felülvizsgálatát helyezi kilátásba. (Az általános felülvizsgálatra soha nem kerül sor.)

Megjelenik az MSZMP irányította Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség felhívása az "Újra szép lesz Budapest" mozgalom megindításáról.

A tatabányai és a dorogi bányaüzemekben folytatódik a sztrájk.

1956. NOVEMBER 29. SZERDA

Megalakul az Összegyetemi Forradalmi Bizottság, valamint a Csepeli Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsa. Pécsbányátelepen több mint 300 bányász lép sztrájkba. A lábatlani üzemek felhívást tesznek közzé egy a Duna menti üzemeket összefogó munkástanács megalakítására. Salgótarjánban a KMT küldöttei a megyei munkástanáccsal tárgyalnak.

Lengyel napilapok folytatásokban közlik budapesti tudósítóik naplóit. Az NSZK 10 millió márka értékű élelmiszer- és gyógyszersegélyt juttat Magyarországnak.

1956. NOVEMBER 30. CSÜTÖRTÖK

A szovjetek felszólítják Kádárt a megtorlások megkezdésére. Kijelölnek hat-nyolc forradalmárt, akiknek azonnali kivégzését szükségesnek tartják.

A KMT felhívást ad ki, hogy amíg sajtóengedélyt nem kapnak, senki ne vásárolja az MSZMP lapjait. A közellátási kormánybiztos megszünteti a szesztilalmat.

Orosházán feloszlik a forradalmi bizottság. Kádár Tatabányán tárgyal a munkástanács képviselőivel, és a munka felvételét szabja a további tárgyalások feltételéül. Salgótarjánban a megyei munkástanács küldöttséget akar indítani Kádárhoz, de a karhatalmisták erőszakkal feloszlatják a tanácskozást.

Moszkvában, a Lomonoszov Egyetemen röpcédulák és falragaszok jelennek meg, amelyek valósághű információkat követelnek a magyarországi eseményekről.

1956. DECEMBER 1. PÉNTEK

Bécsben megjelenik a Nemzetőr című emigráns lap első száma. A jugoszláv kormányt tájékoztatva Kádár a Nagy Imre-ügyet magyar belügynek nyilvánítja. A KMT sztrájkellenes felhívást ad ki. Rendelet jelenik meg az október 23-a után emigráltak közkegyelemben részesítéséről. Kétezer fős belügyi karhatalmi ezred alakul.

Baján együttes ülést tartanak a városi tanács és a munkástanácsok küldöttei. A pécsbányatelepi bányászok sztrájkja eredménytelenül ér véget. Tatabányán a sztrájkoló bányászok a karhatalom leszerelését követelik. Salgótarjánból két küldöttség közül csak egy jut el a Parlamentbe. Megismétlik november 30-i követeléseiket, és sztrájk folytatását helyezik kilátásba. Balassagyarmaton a városi üzemek munkástanácsai le akarják állítani a kenyérgyárat. Az akciót karhatalmisták akadályozzák meg.

1956. DECEMBER 2. SZOMBAT

Megkezdődik az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának háromnapos ülése. Az októberi eseményeket ellenforradalomnak minősítik. December 2-7. között India moszkvai nagykövete Budapesten tartózkodik. Tárgyal Kádár Jánossal, aki elutasítja a diplomata kibontakozásra vonatkozó javaslatait. A belügyi karhatalmi ezred egyik zászlóalját a nyugati határra irányítják.

A megyei munkástanács Salgótarjánban a sztrájk folytatása mellett dönt. Felkérik a szovjeteket, hogy a bosszúálló karhatalmisták helyett vegyék át ők a közigazgatást Nógrádban.

1956. DECEMBER 3. VASÁRNAP

Moszkvában a Lomonoszov Egyetem vezetése 150 hallgatót kizár az egyetemről. Hazaküldik a balti köztársaságbeli hallgatókat, és az év végéig felfüggesztik a marxista-leninista filozófiai előadásokat és foglalkozásokat.

A román külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén kijelenti, hogy Nagy Imre és csoportja politikai menedékjogot élvez Romániában.

1956. DECEMBER 4. HÉTFŐ

Több ezer nő vonul a Hősök terére, ahol virágokat helyeznek el az Ismeretlen Katona sírjánál és kitűzik a forradalom zászlaját. A Szabadság téren, az amerikai nagykövetség előtt is tüntetésre kerül sor.

Orosházán megalakul a területi központi munkástanács, és csatlakozik a KMT követeléseihez. Dorogon megalakítják a Duna Menti Központi Munkástanácsot, melyhez csatlakoznak az esztergomi, lábatlani, nyergesújfalui és tokodi üzemek munkástanácsai. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt Munkástanácsa és a tröszt vezetése megállapodik a munka felvételében.

1956. DECEMBER 5. KEDD

Kormányhatározat jelenik meg a forradalmi bizottságok megszüntetéséről.

12 óra körül több száz nő vonul a Március 15. tér felé, hogy virágokat helyezzenek el a Petőfi-szobor lábánál. A szovjetek közbelépése vet véget a megmozdulásnak. Több egyetemi kollégiumnál tüntetők akadályozzák meg a diákok deportálását. Délután újabb tüntetést oszlat szét a karhatalom a Szabadság téren. Az esti órákban mintegy 200 értelmiségit és munkástanácstagot tartóztatnak le. Megjelenik a "Fehér könyv" első kötete.

A Nógrád Megyei Munkástanács felszólítja a bányászokat a munka felvételére.

Az ENSZ-közgyűlés határozatot hoz ENSZ-megfigyelők Magyarországra küldéséről.

A CSKP KB bejelenti, hogy a magyarországi eseményekkel kapcsolatban 674 esetben indult per Csehszlovákiában.

1956. DECEMBER 6. SZERDA

A KMT memoranduma leszögezi, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások annak merevsége miatt, eredménytelenül zárultak. Tiltakozik a munkástanácsok vezetőinek sorozatos letartóztatása ellen. A KMT december 9-ére országos ülést hív egybe az országos munkástanács megalakítására. (Ezt végül 8-án tartják meg.)

A kormány a főváros több pontján, kommunista gyűléseket szervez. A Népköztársaság útján (Andrássy út) és a Nagykörúton vörös zászlókkal felvonuló kommunistákat megtámadják a gyárakból hazafelé tartó munkások. A tüntetőket dobáló tömeget a karhatalom és a szovjetek szétoszlatják. A November 7. tér (Oktogon) közelében tűzharc alakul ki. A Nyugati pályaudvarnál a karhatalom a munkások közé lő. A Baross téren gyülekező tömeget a karhatalom és a szovjetek oszlatják szét.

Tüntetések Békéscsabán, Gyulán, Tatabányán és Sarkadon. A letartóztatások miatt másnap sztrájk tör ki Békéscsabán. Nógrádban a munkásvezetők letartóztatása miatt sztrájkba lépnek a megye bányaüzemei. Esztergomban ülést tart a Duna Menti Központi Munkástanács.

Az UNESCO IX. ülésszakán határozatot fogadnak el a magyarországi iskolák helyreállításának segítéséről.

1956. DECEMBER 7. CSÜTÖRTÖK

Ülést tart a KMT. Levelet intéznek a szovjet miniszterelnökhöz, melyben javasolják a közvetlen kapcsolatfelvételt a KMT és a szovjet kormány között. Kádár János fogadja Soldatic jugoszláv nagykövetet, s kilátásba helyezi, hogy Nagy Imre és társai ügyét békésen rendezik. A Keleti pályaudvar környékén a karhatalom tüntetést oszlat fel.

Baján megakadályozzák a Bajai Központi Munkástanács megalakítását. Tüntetések Pécsett, Orosházán, Dévaványán, Battonyán, Mezőkovácsházán, Gyulaváriban, Dobozon, Berettyóújfaluban, Esztergomban és Sarkadon. Salgótarjánban másnapra kommunista tüntetést hirdetnek.

Véget érnek a XIV. nyári olimpiai játékok. A magyar sportolók jelentős része külföldön marad.

1956. DECEMBER 8. PÉNTEK

Kecskeméten a megalakítják a megyei munkástanácsot. Battonyán újabb tüntetést oszlatnak szét a szovjetek. Tatabányán a letartóztatások miatt a sztrájk és a tüntetések folytatódnak. A város egyik bányásztelepén fegyveres őrséget szerveznek, hogy megakadályozzák a karhatalmisták razziáit.

A KMT ülésére Budapestre indul a Nógrád Megyei Munkástanács küldöttsége. Salgótarjánban a szovjetek és a karhatalmisták tüzet nyitnak a tüntető tömegre. 8-10 percig tart a mészárlás, amelynek 52 halálos és kb. 150 sebesült áldozata van. A sortűz hírére a KMT 48 órás sztrájkot hirdet. Pásztónál felrobbantják a Zagyván átívelő vasúti hidat, hogy megakadályozzák a deportálásokat.

1956. DECEMBER 9. SZOMBAT

A kormány törvényen kívül helyezi a munkástanácsokat, köztük a KMT-t is. Az Építők Székházában gyülekező munkástanács-küldötteket letartóztatják. A KMT megbízottai személyesen viszik a fontosabb vidéki központokba a sztrájkfelhívást.

Pécsett 1200-1500 kommunista előtt Marosán György mond beszédet, majd kormánypárti tüntetést tartanak a Széchenyi téren. Tüntetések Dévaványán, Szeghalmon, Vésztőn és Miskolcon. Oroszlányban a munka felvétele mellett döntenek. Salgótarjánban folytatódnak a letartóztatások, az acélgyári nemzetőrség két vezetőjét brutális kegyetlenséggel meggyilkolják a karhatalmisták. Az MSZMP Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága közel 120 küldött részvételével megyei aktívaértekezletet tart.

1956. DECEMBER 10. VASÁRNAP

Tüntetés Miskolcon, a szovjetek a tömegbe lőnek. A menekülők alatt leszakad a Szinva-híd - többen meghalnak. A miskolci Lenin Kohászati Művek munkástanácsa megtiltja az MSZMP szervezését az üzemben. Győrben folytatódik a sztrájk. Egerben 48 órás sztrájkot hirdetnek. Több helyen tüntetések és koszorúzások zajlanak. Tatabányán késő este a karhatalmisták szovjet támogatással megtámadják a bányásztelepet. Több órás küzdelem után az őrség felhagy az ellenállással, hárman meghalnak a harcokban.

1956. DECEMBER 11. HÉTFŐ

Az egész országban megkezdődik a KMT által meghirdetett 48 órás általános sztrájk. Mindenütt leáll a termelés, szünetel a vasúti forgalom és a tömegközlekedés. Válaszul a Kádár-kormány kihirdeti a statáriumot és elrendeli a gyári munkásőrségek lefegyverzését.

Bali Sándort és Rácz Sándort, a KMT vezetőit a Parlamentben letartóztatják. A Csepel Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsa ismét a sztrájk ellen foglal állást, ennek ellenére minden gyáregységében beszüntetik a munkát. Újra megkezdik a "vasfüggöny" kiépítését a nyugati határon. A közellátási kormánybiztos újra szesztilalmat rendel el.

A magyar ENSZ-delegáció a Kádár-kormány elleni támadások miatt kivonul a közgyűlésről. A Nemzetközi Vöröskereszt Liga elnöke látogatást tesz Budapesten.

Kecskeméten, Debrecenben és Baján az üzemek többsége csatlakozik a sztrájkhoz. Baján megkezdődnek a letartóztatások. Újabb tüntetés Egerben és Zalaegerszegen.

1956. DECEMBER 12. KEDD

Újjászervezik az internálótáborokat. Tüntetés a Bosnyák téren, melyet a karhatalom szétoszlat. Tüntetés Kecskeméten és Gyomán. Egerben a karhatalom a tüntetők közé lő: nyolc halott, huszonhét sebesült.

Az ENSZ-közgyűlés újabb határozatot fogad el, amely elítéli a Szovjetuniót magyarországi beavatkozásáért.

12. 13. Dunaújvárosban és Dorogon lefegyverezik a nemzetőröket.

12. 14. Az SZKP határozatot hoz szovjet tanácsadók Magyarországra küldéséről.

12. 15. Miskolcon kivégzik Soltész Józsefet.

12. 17. Munkaszüneti nappá nyilvánítják március 15-ét.

12. 22. A karhatalmisták egy fegyveres csoportot fognak el a Bakonyban.

12. 24. A Népszabadság karácsonyi száma vallásos témájú írások közlésével igyekszik megnyerni a közvéleményt. Az éjféli mise idejére felfüggesztik a kijárási tilalmat.

12. 28. Az Írószövetség taggyűlésén Tamási Áron Gond és hitvallás című írását a magyar írók elvi nyilatkozataként fogadják el.

12. 30. Az Elnöki Tanács rendelete alapján az ÁVH feladatait a rendőrség veszi át.

12. 31. Szilveszter éjszakáján is fenntartják a kijárási tilalmat. Elkészül a "Hungaricus" első része.

01. 01-04. Szovjet, bolgár, csehszlovák, román és magyar vezetők tanácskozása Budapesten.

01. 04-07. Az ENSZ főtitkárhelyettese Budapesten tárgyal a Magyarországnak nyújtandó ENSZ-segélyekről.

01. 05-07. Az emigráns Magyar Forradalmi Tanács alakuló közgyűlése Strasbourgban.

01. 05. Megjelenik a kádárista Magyar Ifjúság című lap első száma.

01. 06. Megjelenik a Kádár-kormány programja "A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról" címmel.

01. 07-11. Csou En-laj kínai miniszterelnök moszkvai látogatásán a magyar felkelés kemény megtorlását szorgalmazza.

01. 07. A Pécsbányatelepen kezdődő sztrájkot karhatalmisták törik le.

01. 10. Az ENSZ öttagú bizottságot alakít a magyar események kivizsgálására.

01. 11. A Csepeli Vas- és Fémművekbe kormánybiztost neveznek ki. Az ellene tüntető munkások összecsapnak a karhatalmistákkal. Egy munkást halálos lövés ér.

01. 12. Rendeletet hoznak a gyorsított büntetőeljárás bevezetéséről.

A száz főnél többet foglalkoztató üzemekre kiterjesztik a statárium hatályát.

01. 16. Csou En-laj kínai miniszterelnök két napra Budapestre látogat.

01. 17. A belügyminiszter felfüggeszti az Írószövetség működését.

01. 19. Kivégzik Dudás Józsefet és Szabó Jánost.

01. 20. A belügyminiszter kormánybiztost nevez ki a MUOSZ élére.

01. 21. Belügyi felügyelet alá helyezik az összes művészeti egyesületet.

01. 31. Egy párizsi hetilap hírt ad a "Hungaricus"-ról. Néhány héttel később számos nyugati lap és rádió ismerteti és részleteket közöl a tanulmányból.

02. hó Újjáalakul az Úttörők Szövetsége.

Genovában megalakítják a Magyar Szabadságharcosok Szövetségét.

02. 02. Kádár salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi. A jugoszláv határnál visszaállítják a határsávot.

02. 08-12. Tárgyalások Prágában a Magyarországnak nyújtandó segélyről.

02. 18. Törvényerejű rendelet a Munkásőrség felállításáról.

A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Tóth Ilona és társai pere.

02. 26. Az MSZMP IKB ülésén Kádár bejelenti, hogy Nagy Imre és társai ellen vizsgálatot indítanak.

02. 27. A Külügyminisztérium szóvivője nyugati újságírók előtt kijelenti, hogy a kormánynak nem áll szándékában Nagy Imrét bíróság elé állítani.

02. 28. Kőbányán megalakul az első munkásőrzászlóalj.

03-04. hó Nyugaton megjelenik Nagy Imre A magyar nép védelmében című kötete.

03. 05-06. Letartóztatások a Budapesti Műszaki Egyetemen.

03. 10-15. A közelgő nemzeti ünnepen a kormány újabb felkeléstől tart. Országszerte tömeges letartóztatásokra és karhatalmi akciókra kerül sor.

03. 12. Csepelen, Ózdon és Mosonmagyaróváron munkásőregységek alakulnak.

03. 15. A karhatalom tüntetőleg megszállja Budapestet és a nagyobb városokat.

Romániában a magyar forradalommal kapcsolatban több mint 20 embert végeznek ki, több ezret börtönöznek be.

Londonban megjelenik az Irodalmi Újság első száma.

03. 17. Vidéken 38 munkásőrzászlóalj és 70 munkásőrszázad kezdi meg a működését.

03. 21. Megalakul a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ).

03. 21-28. Kádár János vezetésével magyar delegáció látogat Moszkvába. Ez a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első hivatalos külföldi tárgyalása.

03. 25. A Kossuth Kiadó kötetet jelentet meg az "ellenforradalom" külföldi megítéléséről.

03. 29. Kommmunista nagygyűlések a fővárosban több tízezer ember részvételével.

03. 30. Budapesten erődemonstrációt tart a Munkásőrség.

04. hó Németországban megalakul a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Megalakul a Magyar Forradalmi Ifjúsági Szövetség angliai szervezete.

04. 05. Kádár levélben kéri a jugoszláv kormánytól Nagy Imre és társai "menedékjogának" - formális - megszüntetését.

04. 13. Budapesten feloldják a közel fél éve tartó kijárási tilalmat.

04. 17. A Nagy Imre-csoport letartóztatott tagjait Budapestre szállítják.

04. 21. A belügyminiszter feloszlatja az Írószövetséget. Letartóztatják Déry Tibort.

04. hó vége A Magyar Írók Szövetsége Külföldön a világsajtóban tiltakozik Déry letartóztatása ellen.

05. 01. Megkezdik az új aknazár telepítését a magyar-osztrák határon.

05. 07. Az ausztriai magyar menekülttáborban éhségsztrájk tör ki az Egyesült Államokba való bevándorlás leállítása miatt. 100-120 magyar diák tüntet Bécsben, az amerikai nagykövetség előtt a bevándorlás engedélyezéséért.

05. 09. Az országgyűlés - 1956. augusztus 3-a óta először - összeül. A Kossuth-címer helyett elfogadják az új, népköztársasági, az ún. Kádár-címert.

05. 23. Letartóztatják Bibó Istvánt és Tildy Zoltánt.

05. 27. Budapesten aláírják a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetét rendező egyezményt.

05. 28. A belügyminiszter elrendeli a rendőrség állományának politikai megtisztítását. A rendőrök 25-30%-át bocsátják el.

05. 30. A Kádár-kormány felkéri a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy június 30-ig szüntesse be magyarországi tevékenységét.

06. 05-11. Bolgár kormányküldöttség tartózkodik Magyarországon. Nagygyűlést tartanak a Sportcsarnokban, amelyen Kádár és a bolgár pártvezető, Zsivkov mond beszédet.

06. 20. Az ENSZ ötösbizottsága beterjeszti jelentését Magyarországról.

06. 22. A Kádár-kormány a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősíti az ENSZ ötösbizottság jelentését.

06. 27-29. Az MSZMP országos értekezlete.

06. 28. Budapesten kivégzik Tóth Ilonát.

08. hó A HNF országszerte gyűléseket szervez az ENSZ-ötösbizottság jelentésének megtárgyalása ellen. A jelentés bestseller lett az Egyesült Államokban.

08. 12. Szigethy Attila a győri honvédkórházban öngyilkosságot követ el.

09. 09. Megkezdődik a magyar forradalommal szimpatizáló leningrádi egyetemi hallgatók pere.

09. 10-14. Az ENSZ-közgyűlés elfogadja az ötösbizottság jelentését.

10. 15-től A forradalom évfordulója közeledtével országszerte röplapok és falfeliratok jelennek meg.

10. 22. A Magyar Szabadság Szövetség, a Magyar Írók Szövetsége Külföldön, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szabad Szakszervezetek és a Magyar Egyetemisták Angliai Szövetsége ünnepséget tart a forradalom első évfordulóján.

10. 23. Az ország lakossága különböző formákban emlékezik, tiszteleg az első évfordulón, jelentős tömegmegmozdulásra azonban nem kerül sor. A néphadsereg, a rendőrség és a munkásőrség járőrei cirkálnak Budapest és más városok utcáin. Többszáz embert vesznek őrizetbe.

Münchenben, Bonnban, Nyugat-Berlinben, Bécsben, Strasbourg-ban, Bernben, Zürichben, Párizsban, Hágában, Oslóban, Stockholmban, Rómában, Madridban, New Yorkban, Saigonban, Mainzban, Hannoverben, Rejkjavikban, Koppenhágában, Sydney-ben, Washingtonban, Montevideóban és Santiago de Chilében is megemlékeznek a magyar forradalomról. Londonban megjelenik az emigráns Népszava első száma .

10. 30. Nagygyűlés a Köztársaság téren, a pártház ostromának első évfordulóján.

11. 03. Megszüntetik a rögtönítélő bíráskodást.

11. 12-16. Moszkvában tanácskoznak a világ kommunista pártjai.

11. 13. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa ítélet hoz a "nagy" íróperben.

11. 17. Megszüntetik a munkástanácsokat.

12. 10. Az MSZMP határozata az osztályszempontok figyelembevételét és soron kívüli tárgyalást ír elő a forradalomban való részvétellel vádoltaknál.

12. 21. Losonczy Géza éhségsztrájkja során belehal a kényszertáplálásba.

12. 30. Kivégzik Iván Kovács Lászlót.

01. 03-07. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa látogatást tesz Magyarországon.

01. 09. Kivégzik Brusznyai Árpádot.

01. 16-17. Amerikai újságírók látogatnak Magyarországra.

02. 05-06. Megkezdődik a Nagy Imre és társai elleni titkos per.

02. 20-28. Magyar párt- és kormányküldöttség látogat Romániába.

03. hó Október 23. címmel magyar, később angol nyelven időszakos újság jelenik meg New Yorkban az emigráns szervezetek kiadásában.

03. 14-17. Az I. Magyar Szabadságharcos Világkongresszus tanácskozása Párizsban.

03. 24. Az Angol Kommunista Párt küldöttsége Budapesten tárgyal.

03. 27-28. Magyar-jugoszláv tárgyalások Kara-Gyorgyevón Tito és Kádár vezetésével.

04. hó A Szovjetunió gazdasági szankciókat vezet be Jugoszláviával szemben.

04. 02-10. Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség látogat Magyarországra.

04. 24. Kivégzik Szilágyi Józsefet.

05. 09-12. Másfél éves halogatás után lengyel küldöttség látogat Magyarországra.

05. 24. Hruscsov fogadja Kádárt. A megszállt országokban jelentős szovjet csapatcsökkentéseket hajtanak végre, amit Kádár visszautasít. (Romániából végleg kivonják a szovjet csapatokat.)

6. 09-15. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével folytatja a Nagy Imre-per tárgyalását. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Maléter Pált halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani, Donáth Ferencet tizenkettő, Jánosi Ferencet nyolc, Tildy Zoltánt hat, Vásárhelyi Miklóst ötévi börtönre ítélik.

06. 16. A Budapesti Országos Börtönben kivégzik Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált, valamint Gábor Péter újpesti nemzetőrt.

06. 17. Nyilvánosságra hozzák a Nagy Imre-per ítéleteit. A kivégzések hírére tüntetésekre, tiltakozó nagygyűlésekre kerül sor számos nyugati országban.

06. 21. Az ENSZ ötösbizottsága nyilatkozatban ítéli el Nagy Imre és társainak kivégzését.

07. 31. A Párttörténeti Intézet kiadásában megjelenik az Ellenforradalom Magyarországon, 1956 című kötet.

08. hó Megjelenik a "Fehér könyv" V. kötete Nagy Imre és bűntársai ellenforradalmi összeesküvése címmel.

09. hó A Nagy Imre-csoport le nem tartóztatott tagjai családjaikkal hazatérnek Romániából.

10. 23. Világszerte megemlékezéseket tartanak a magyar forradalomról, többek között Párizsban, Ausztriában, Amszterdamban, a Vatikánban, Münchenben, Oslóban, Madridban és New Yorkban.

11. 16. Az első országgyűlési választás a forradalom után.

12. 01. Kivégzik Angyal Istvánt.

12. 11. Az ENSZ közgyűlése ismét napirendre tűzi a magyar kérdést.

03. 21. Tizennyolcadik születésnapja után 11 nappal kivégzik Mansfeld Pétert.

04. 03. Részleges amnesztia a 2 évnél nem hosszabb időre elítéltek részére.

04. 17. Párizsban Déry Bizottság alakul az író kiszabadítására.

07. 09. A Nemzetközi PEN az írók számára amnesztiát kér Kádártól.

10. 23. Tüntetések a forradalom évfordulóján több nyugati nagyvárosban - többek között - Párizsban, Constanzban, Luzernben, Stockholmban, Baselben, Londonban, Zürichben, Oslóban, Hannoverben Bonnban, Grazban, Buenos Airesben, New Yorkban, Los Angelesben, Montrealban, Montevideóban és Johannesburgban.

10. 27. Ötezer fővel emelik a munkásőrség létszámát.

12. 08-10. Az ENSZ közgyűlésében újra van napirenden a magyar kérdés.

04. 01. Részleges amnesztiát hirdetnek.

04. 07. A szűkkörű amnesztia éhségsztrájkot váltott ki a Váci Országos Börtönben.

05. 09. Illyés Gyula 1956 óta először nyilatkozik a sajtónak

09. hó Hruscsov és Kádár New Yorkba érkezik az ENSZ közgyűlésére.

10. 23. A New York-i, ohiói, nebraskai, marylandi, michigani, oregoni és texasi kormányzók a magyar szabadságharcosok napjának deklarálják október 23-át. A világ nagyvárosaiban tüntetésekkel, emlékmű avatásokkal emlékeznek a magyar forradalomra.

12. 16-18. A KISZ I. kongresszusa.

02. 06-07. Tömeges házkutatások Budapesten. Államellenes összeesküvés vádjával számos papot letartóztatnak.

03.15. A katolikus püspöki kar nyilatkozatban ítéli el a letartóztatottak "bűncselekményeit".

08. 26. Kivégzik a Baross téri felkelőket, ezek az utolsó kivégzések 1956-os cselekmények miatt.

10. 23. Megemlékezések a világ számos nagyvárosában, többek között Buenos Airesben, Rómában, Grazban, New Yorkban és Párizsban.

08. 16. Az MSZMP KB határozata "a törvénysértő perek lezárásáról", az 1950-es évek koncepciós pereiről. Kizárják a pártból a szovjet emigrációban élő Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt.

10. 11-12. Valamennyi tisztsége alól felmentik Marosán Györgyöt.

10. 20. A magyar-amerikai titkos tárgyalásokon megállapodás születik: az általános amnesztia fejében a magyar kérdést leveszik az ENSZ napirendjéről.

12. 18. Az Egyesült Államok kezdeményezi a magyar kérdés levételét az ENSZ közgyűlésének napirendjéről. (20-án a közgyűlés elfogadja az amerikai javaslatot.)

02. 24. Országgyűlési és tanácstagválasztásokon a szavazók 98,9%-a a HNF jelöltjeire adja voksát.

03. 21. Az új országgyűlés alakuló ülésszakán Kádár János bejelenti az általános amnesztiát.