Előszó a II. kötethez.

A görög nemzet története, mely a nyugoti nemzetek müvelődésének legszebb ideáljait szolgáltatta, a magyar nemzetre a legujabb időkig inkább csak közvetve, a latin kultura révén, volt hatással. Pedig a görög történelem mezején mi magyarok sem vagyunk már csupán külföldi kutatások eredményeire utalva, sőt épen magyar tudós munkája volt, mely egy egész évtizeddel megelőzte, úgyszólván megalapította a mostanság már igen sok irányban mutatkozó újabb felfogást. Schvarcz Gyula Die Demokratie czímű művét értem, melyben e hirneves magyar tudós a görög politikai élet egyik legfontosabb elemét tette önálló vizsgálat és erős kritika tárgyává. Művét azonban első sorban szakembereknek szánta, s épen azért nem is magyar, hanem német nyelven adta ki (még 1882-ben). Egyetlen teljes görög történelmünk pedig, mely egy régibb világtörténeti vállalatban jelent meg, szempontok és felfogás dolgában nem felel meg a tudomány mai követelményeinek. Ilyen körűlmények közt a legnagyobb örömmel fogadtam el e vállalat szerkesztőjének megtisztelő felhivását, hogy irjam meg a Nagy Képes Világtörténet II. kötetét: a görögök történetét egészen a naupaktosi békéig (217 Kr. e.). Tanulmányaim java részét egész életemben a görög élet, a görög szellem megismerésének szenteltem, s így alkalmam nyílt reá, hogy ez összefoglaló munka keretében tanulmányaim eredményét a müvelt magyar közönségnek bemutassam.

A görög történetirás igen nagy változáson ment keresztül a legutóbbi évtized folyamán. Anyagát szerfelett megszaporították az új leletek. Nem csupán az egyiptomi sirokból napfényre került hires papyrusok, hanem a rendszeres ásatások mindenféle eredményei (feliratok, műemlékek) is; felfogását pedig, magán a megszaporodott anyagon kivül nagyon módosították, sőt nem egyszer egészen megváltoztatták a rohamosan fejlődő rokon tudományágaktól követelt újabb szempontok. Különösen politikai része egészen új alakot kezd ölteni. Immár a görög történetírás sem elégszik meg egynéhány városállam háborúskodásának lelkesült előadásával, bizonyos, néha teljesen meg sem értett intézmények hagyományos magasztalásával, hanem inkább a nemzet egészének fejlődését veszi szemügyre, még pedig úgy, hogy a fejlődés vizsgálatában a politikai szempont mellett kellő szerepet juttat a társadalmi, gazdasági, művelődési szempontoknak is. Igy aztán megesik, hogy a mi a művelődés egyes góczpontjait, vagy épenséggel a mozgalmakat vezető történeti egyéniségeket illeti, sokszor bizony a hagyományos felfogással ellenkező eredményre jut. Ezen eredmények jó része ez idő szerint már a köztudatba is átment; más részüket legalább az irányadó tudósvilág fogadta el; de vannak köztük olyanok is, melyekkel szemben mai napság még bajos a kellő mértéket megtalálni annak, a ki nem csupán önálló kutatások közlésére készül, hanem a nagy közönséget kivánja egy egész tudományszak jelen állásáról tájékoztatni. Ezért a görög szellemi élet összes ágaira kiterjedő összefoglalás mostanság még igen nehéz feladat, s eddig nincs is kielégítően megoldva. Mindamellett, a mennyire erőm és időm engedte, megkíséreltem a feladat megoldását, egyrészt a források és forrásművek alapján, melyeket mindig szemem előtt tartottam, másrészt azon ujabb feldolgozások nyomán, melyeket forrástanulmányaim alapján esetről-esetre legmegbizhatóbbaknak találtam. Segédmunkáim czím szerint való felsorolását a kötet végén találja az olvasó.

Vajha elmondhatnám, hogy igyekezetem nem volt egészen sikertelen, s hogy igénytelen müvemmel tettem némi szolgálatot azon eszmének, melyet annak idején ifjú lelkesedéssel felkaroltam, s melyhez azóta mindenha hű maradtam: a görög világ megismertetésének és megkedveltetésének. Czélomat azoknak a történeti elemeknek mentül hivebb és tárgyilagosabb feltüntetésével kivántam szolgálni, melyek a görög népet a világtörténet egyik legönállóbb és legszellemesebb népévé, s a késő korok kulturájának mindez ideig is ható ideáljává tették.

Buda-Pest, 1899. márczius hó.

Dr. Gyomlay Gyula.