[Loxia erythrina PALL. – Pyrrhula erythrina TEMM. – Carpodacus erythrinus KAUP. – Erythrothorax rubrifrons BRHM.]
Jegyei: verébnagyságú; az öreg hím szinezetében élénk karmazsinpiros uralkodik, mely csak a háton, szárnyakon sötétebb, a mennyiben a tollak barnásszürke tőfele jobban látszik; a szárny- és farktollak barnák, külső szegélyük vöröses; a begy rózsapiros, mely szín a has felé fehérségbe halaványodik. A tojó felül barna, sárgászöldesbe játszó tollszegésekkel; torka, melle világos és sötétbarnán vonalasan foltos, az alsó test közepe és a fark alsó fedői fehérek.
Mértéke: H. 13–14; Sz. 7,5–8,2; F. 5,5–5,8; L. 1,8–1,95; Cs. 1–1,1 cm.
Mint fészkelő az Ó-világ északi részeiben fordul elő. Keleti Poroszországban szintén költ s úgy látszik nálunk is. PETÉNYI szerint Sáros-Szepes- és Gömörmegyében fészkel néha; ő Tiszolczról (Gömörm.) tojásait is megszerezte, melyek a Nemzeti Múzeumban vannak. Innét való két hímpéldány is, melyeket 1846-ban lőttek. Ugyancsak a Nemzeti Múzeumban van egy fiatal hím Ó-Lesznáról (Szepesm.) s egy öreg hím Oraviczáról (Árvam.); előbbi 1847 junius 16-án, utóbbi 1877 julius hóban került.