A HAMVAS RÉTIHÉJA.
Circus pygargus (L.) 1758.

[Falco pygargus L. – Falco cinerarius MONTAG. Circ. cinerascens STEPH. – Circ. cineraceus Cuv. – Circ. pratorum BRHM. – Strigiceps cineraceus BP.*]

Népies nevei: a Circusoknak általában: bagószemű-, bagolyfejű kánya, rétikánya, bagolyhéja.

Jegyei: az első evező belső kivágásának kezdete jóval (2–4 centiméternyire) kinyulik a szárnyfedők végein, az ötödik evező nem szükített, fátyolkoszorúja a torok táján megszakad. Az öreg hím hamvasszürke, szárnyán fekete csik, hasa fehér alapon rozsdás hosszanti foltokkal tarkított; a nagy evezők részben feketék. Fiatalabb hím felül barna, helyenként világosabb rozsdás szegélyekkel tarkított, alul sárgás rozsdaszínű, sötétebb rozsdabarnás hosszanti foltozással, a nagy evezők néhány feketés harántsávval. A tojó utóbbihoz hasonlít, de szárnya nem sávos. Fiatalokat a tojótól kisebb termet és sötétbarna szem különbözteti meg, mely az öregeknél sárga. Viaszhártya és lábak szintén sárgák; csőr fekete.

Mértéke: H. 46–48; Sz. 33–38; F 19–23; L. 4,5–5,7; Cs. 2,9–3,1 cm.

Inkább Közép-Európa lakója, de átterjed délnyugati Szibériába. Északfelé körülbelül Finnlandig honos. Nálunk mocsarak s főleg nagy, vizenyős rétségek táján fordul elő. Költözködő madár, mely az országos középnap szerint: márczius 30-án köszönt be hozzánk; októberben ismét elvonul, ritkán maradnak itt egyesek telelésre. Fészkét gabnaföldekbe, rétekre rakja s április végén, májusban 4–6 kékesfehér tojást tojik, melyeken néha szórványos halvány-vörnyeges pettyezés látható. Életmódja, tulajdonságai egészben megegyeznek a következő két fajjal, azért bővebben a kékes rétihéja ismertetésénél fogom tárgyalni.