A BÜTYKÖS HATTYÚ.
Cygnus olor (GM.) 1788.

[Anser cygnus BONN. – Anas olor GM. – Cygnus gibbus BECHST. – Cygnus sibilus PALL.]

Népies nevei: szelid hattyú, púposorrú hattyú, néma hattyú.

Jegyei: csőre tövén gombszerű bütyök; az öregek csőre narancsvörös; csőrköröm, bütyök és az arcz csupaszbőre fekete; lábuk fekete; szemök sötétbarna; a fiatalok csőre és lába világos ólomszürke; az öregek tollazata fehér, a fiataloké szürkésbarna.

Mértéke: H. 150–160; Sz. 60–65; F. 24–27; L. 12–13; Cs. 10,7–13 cm.

Ez a hattyú szelidítve nyilvános kertjeink, tavaink ékessége s mint ilyen elég ismeretes. Vadan inkább a délkeleti tartományok nagy mocsarain, tavain és tengereinél, így a Földközi- és Feketetengernél, Dél-Oroszországban, a Duna torkolatánál, a Kaspi tengernél, Görög- és Törökországban úgy Turkesztánban, Mongoliában, Amurföldön, de Svédország déli részében, Dániában is tartózkodik. Néha egyes «vad» példányok hozzánk is kerülnek; de a rendesen észlelt vadhattyúk előbbi fajhoz tartoznak. Halas tavakon szelid hattyúkat nem ajánlatos tartani, mert a halikrákat pusztítják.