[Emberiza barbata SCOP. – Emb lotharingica GM. – Emb. hordei BRHM. – Buscarla cia BP. – Hylæspiza cia NEWT., BLAS.]
Népies nevei: kövi- vagy ostoba sármány (Erdély).
Jegyei: körülbelül verébnagyságú; főszíne szürkés rozsdavöröses, középső farktollai ugyanily színűen szélesen szegettek; a hím igen hasonlít az előbbihez, csakhogy szárnyán két fehér csík van; feje, nyaka és begye hamuszürke; torka fehéresszürke; a fejtetőn fekete szárfoltok; szemöldöke és pofáinak egyes részei fehérek; a homlok s a pofákat körülszegő rajzolat fekete. A tojó nem annyira vöröses, inkább barna s rajzolatjai elmosódottabbak. Csőr kékesszürke; lábai barnás hússzínűek; szemei barnák.
Mértéke: H. 14,5–15,3; Sz. 7,3–8; F. 7–7,3; L. 1,9–2; Cs. 1–1,8 cm.
Európa délibb részeiben, főleg a Közép-tenger mentén elterülő területeken s keletre Ázsiában a Himalajáig honos. Hazánkban különösen a Királyhágón túl, a délibb megyékben fordul elő; így Hunyad-, Alsó-Fehér-, Krassó-Szörény-, és Fogarasmegyékben. STETTER V. már 1844-ben Déván találta s ugyanott a várhegyen én is több darabot láttam 1887 julius utolsó hetében. CSATÓ J. többször észlelte és lőtte Kovrágyon, Borbereken, Klopotwán, Nagy-Enyeden s azt írja róla, hogy márcziusban jön meg, de 1882-ben, a nagy-enyedi szőlőkben, deczemberben is nyolcz darabra akadt. BUDA ÁDÁM Hátszeg mellett figyelte meg s CZYNK E. szerint Fogaras vidékén is szórványsan előfordul. Találkoztam vele 1887-ben Nagy-Enyednél és Petrozsény mellett is. BRUSINA SP. azt jegyzi fel róla, hogy Fiume táján vonuláskor többször előfordul, s a zágrábi múzeumi példányok is innét valók. Tapasztalataim szerint, melyek megegyeznek a most említett észlelők adataival, köves, sziklás, bokrokkal benőtt hegyeken, előhegyekben s előszeretettel várhegyeken tartózkodik.
Fészkelésére vonatkozó hazai adatunk ugyan nincs, azonban tekintve nyári előfordulásását, kétségtelenül költ nálunk.