A FELDEGG SÓLYMA.
Falco feldeggi SCHLEG. 1841.

[Az 1841 előttről való nevek F. biarmicus, tanypterus, alphanet, rubens, stellaris csak zavarók s biztosan nem értelmezhetők. – Hierofalco Feldeggi SCHL.]

Jegyei: valamivel kisebb, mint előbbi s rövidebb lábujjú, de hoszszabb szárnyú; fejteteje rozsdavörös, finom sötét szárfoltokkal; bajusza meglehetős erős; háta hamvasszürke s nem igen barna; alsó teste sárgásfehér, a begyen rozsdás árnyalattal, cseppalakú feketés hosszanti foltokkal, melyek sokkal ritkábban állanak mint előbbinél; farka sávolyos; viaszhártyája, és lábai sárgák. Különben – főleg a még ki nem színezettek, fiatalok – hasonlítanak a kerecsenhez. Sokan azt tartják, hogy nem is külön faj, hanem utóbbinak délibb fajtája.*

Mértéke: H. 44–49; Sz. 36,2–38; F. 18–21; L. 4,6–5,6; Cs. 2,7–3,2 cm.

Dalmácziában, itt-ott a Balkán félszigeten s különösen Egyptomban, Észak-Afrikában honos. Nálunk ritkaság s mindössze HUSZTHY ÖDÖN lékai gyüjteményében – Báziásról származó – s ALMÁSY GY. barátom birtokában tudok egy-egy példányt. Azok, melyek a Nemzeti Múzeumban e néven szerepelnek, mint már az előbbi fajnál említettem, kerecsen sólymok, noha nem éppen typikusak.