A VÖRÖS ÁSÓLÚD.
Tadorna casarca (L.) 1768.

[Anas casarca L. – Tadorna rubra BRHM. – Anas rutila PALL. – Chenalopex casarca MEV. – Anser casarca VIEILL. Tadorna rutila BOIE. – Casarca rutila BP. – Vulpanser rutila KEYS & BL.]

Népies nevei: téglarécze, törökrécze.

Jegyei: nagyobb a házi réczénél; szárnytükre nagy, sötétzöld érczfényü; a szárnyfedők fehérek, a szárnytükör fölött tehát nagy fehér folt látható; főszine rozsdavörös; a lábak barnásszürkék; csőr feketés, hegyén kissé felhajló; a fiatalok szeme barnássárga, az öregeké világossárga.

Leirása. Gunár dísztollazatban: fej és nyak fölső fele fehér, vagy sárgásfehér; a nyakon feketebarna örv; egészben rozsdavörös, csak az evezők, fark fekete. A tojó nem oly élénk s nem örvös.

Mértéke: Sz. 32,5–; F. 11–; L. 5–; Cs. 4,3 cm. (Nagyenyedi példány).

Bulgáriában, a Dobrudsában, Dél-Oroszországban, Közép- és Kelet-Ázsiában honos. Hazánkban nagy ritkaság. Látták a Sajónál (Gömörm.), lőtték a Maroson 1831-ben (A.-Fehérm.), Nagy-Lókon 1853 máj. 11-én, és fogták Holicson. Előbbi példány a nemz. múzeumban, utóbbi a bécsi udv. múzeumban van. 1895 aug. 21-én Nagy-Enyednél is lőttek egy tojót, mely CSATÓ J. gyűjteményét díszíti.