A SZALAGOS KERESZTCSŐR.
Loxia bifasciata (BRHM.) 1827.

[Crucirostra bifasciata BRHM. – Crucirostra leucoptera MIDD. – L. tænioptera BRHM. GLOG.]

Jegyei: előbbihez hasonló, a különbség köztük az, hogy szárnyán két fehér csík látható s hátulsó evezőinek hegyén fehér foltok vannak.

Mértéke: H. 14–15; Sz. 9–9,4; F. 5,3–5,6; L. 1,6–1,8; Cs. 1,7–1,9 cm.

Északi Oroszországból és Szibériából néha a többi keresztcsőrökkel Közép-Európát is meglálogatja. Ilyen vendégszereplésein hazánkban is észlelték, különösen a Kárpátokban.* 1889-ben kiváló nagy számban mutatkoztak, főleg szeptember-novemberben (Árvamegyében, Ungvárott, Fogarason stb.) lőtték és fogták. MEDRECZKY J., ki Ungváron észlelte őket, azt írja róluk, hogy szelidebbek, mint rokonaik, melyekkel nem is igen társultak, illetőleg nem keveredtek össze, hanem külön csapatokban jártak. Hivogatásuk és énekök is egészen más.

A typikus szinezetüektől különbözik a MENZBIER szerint a Finnöböltől nyugatra, nemkülönben a Volga és Dnjeper felső részein elszórtan költő rózsásszárnyú keresztcsőrű – Loxia bifasciata rubrifasciata, (BRHM. 1853.), – melynek szárnycsíkjai rózsásszínűek s nem fehérek. Ez utóbbiból 1884-ben KOCYAN A. Oraviczán (Árvam.) január 7-én egy hímet, 1889-ben pedig úgy ő, valamint MEDRECZKY is (Ungvárott) kerített egy-egy példányt. KOCYAN azonban megjegyzi, hogy lövöttnek pár nap mulva a rózsaszínű szárnycsíkja fehérre halaványodott.