LÓNYAY MENYHÉRTNEK
Buda-Pest, 1876. június 7.
Nagyméltóságú Gróf, Elnök Úr! Tekintetes Akadémia! Erőm hanyatlása mindinkább s napról napra meggyőz arról, hogy a Tekintetes Akadémia iránt csak azáltal teljesíthetem már legjobban kötelességemet, ha a főtitkári hivatalról, melyet a T. Akadémia érdememen kívül rám ruházni kegyeskedett, valahára lemondok. Midőn - már csaknem tizenkét éve - a Tekintetes Akadémia bizalma által ösztönözve, a titoknoki állást elfoglalni merészeltem: gyöngeségim érzetében már akkor kijelentém, hogy szolgálatomat csupán kisegítőnek, rövid ideig tartó kísérletnek óhajtom vétetni, helyemet átengedendő avatottabbnak, mihelyt a T. Akadémia bizalma ilyenben összpontosul. A Tekintetes Akadémia kegyes elnézése és támogatása azonban lehetővé tette nekem e hivatalt mostanig folytatnom, miért legforróbb hálámat nyilvánítom. Méltóztassék tehát a főtitkári választás iránt oly módon intézkedni, hogy szűnidő után, az ülések megnyíltával, helyemet már utódom tölthesse be. Mély tisztelettel maradván Nagyméltóságod és a Tekintetes Akadémia alázatos szolgája: Arany János A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁNAK
Buda-Pest, 1877. március 26. Tekintetes Akadémia! Azon egészségi okokhoz, melyek miatt a mult évi nagygyűlésen lemondásomat benyújtottam, idő közben szemeim oly mértékű megromlása járult, hogy mát félév óta hivatalom napi teendőit is csak szemeimnek (orvosi tilalom ellenére) folytonos megerőltetésével s mégis tökéletlenül végezhetem. Kérem tehát a T. Akadémiát, méltóztassék a benyújtott - s részemről vissza nem vont - lemondásomat elfogadni, s a főtitkár-választást a közeledő nagygyűlés napirendjére tűzni. Megújítva az eddigi elnézésért legbensőbb köszönetemet, tisztelettel maradok a Tekintetes Akadémiának alázatos szolgája Arany János |