Oszmán pasa, török hadvezér
a plevnai sáncokon.

Vasárnapi Újság, 1877

Jovan Jovanovic-Zmaj (1833-1904), magyarországi szerb író, Petőfi- és Arany-fordító levele Arany Jánoshoz, 1877. november 12-én:

"Képzelje, mit érezhet a szerb, amidőn látja, hogy a mindent felkaroló, szabadságszeretetéről világszerte ismeretes magyar nemzetben e napokban nem találkozott egyetlen egy költő sem, aki, nem mint Byron, mások szabadsága mellett küzdtérrel szállani, de legalább egy kis rokonszenves dallal jónak találta volna ezen alkalommal is beismerni, hogy a zsarnokság mindenha és bárhol rút dolog, a szabadsági harc pedig mindenha és bárhol szép dolog, hogy a szabadság közös kincs, hogy a saját szabadságukért harcoló bajnokok és vértanúk egyszersmind a közszabadság bajnokai és vértanúi stb. stb."

(A levélben a fordító egyébként a Murány ostroma szerb kiadásához kért engedélyt)

Arany János válasza (miután a kiadáshoz hozzájárult), 1877. november 21.: "Ön, mint magyarországi ember, bizonyosan ismerni fogja nemcsak az itteni hangulatot, de azt is, mi e hangulat alapja. A keleti keresztyén népek szabadság-küzdelmét a magyar nemzet éppen oly rokonszenvvel kísérné, mint a lengyelekét mindenkor - ha orosz terjeszkedést nem látna benne, mely elsősorban hazánkat fenyegeti végromlással. Adja isten, hogy Ön fajrokonai most kivivandott 'függetlenségükért' idővel ne kényszerüljenek még hatalmasb zsarnokság ellen küzdeni!"