HÍD-AVATÁS.
- A Margit-hidat 1876. április 30-án avatták fel. A következő évben Arany már a szigeten nyaralt. - Egykorú hírlapok szerint ez években szinte járvány volt az öngyilkosság. Sok párbaj is végződött így. Ha a felek tartottak a tiltó törvényektől, a sorsra bízták a döntést: aki kettejük közül a fekete golyót húzta - öngyilkos lett (amerikai párbaj). - A híd halottai között is van ilyen áldozat.
Öngyilkossági hírek az Arany János által is olvasott hírlapokból "A Duna hullámaiból mostanában
nagyon sok holttestet fognak ki. Jelenleg csak a pilisi alsó járás szolgabírája
három ilyenről tesz jelentést. A Csepel-szigeti Tököl községnél a Dunából
kifogott holttest egy 20-25 év közötti izraelitáé volt, kinek (...) zsebében
egy margitszigeti hídjegy találtatott, amelyből következtethető, hogy
az öngyilkos a Margithídról ugrott a Dunába. (...) A fent emlitett másik
két holttest Csepel község határában húzatott ki a vízből, éspedig az
egyik május 22-én, ez egy katona volt. (...) Keresztneve valószínűleg
Elek volt, mert zsebében egy levelet találtak, mely így szól: "Kedves
Palim! Arra kérlek, hogy mindjárt ebéd után, még 4 óra előtt jőj be hozzám
a kaszárnyába, de biztosan. Budapest, ápril 10. 1877. Szerető barátod:
Elek." Ezt a levelet barátjának nem küldhette el, és amiatt lett
öngyilkossá, mert Pali barátja nem segítette ki bajából. (...) Mintegy
20-25 éves lehetett." (A Hon, 1877. július 2.) "Rendőri hír. Tegnap déli 12 órakor
a Margithídról egy ismeretlen, a munkásosztályhoz tartozó egyén, ki 14-15
éves lehetett, a Dunába ugrott, s a habokban nyom nélkül eltűnt." (A Hon, 1877. július 6.) "A Duna két hídjáról [a Lánchídról
és a Margithídról] oly sűrűn ugrálnak a Dunába (pénteken délben is aláugrott
egy 25 éves leány, akit azonban élve fogtak ki a matrózok), hogy valóban
őrcsónakokat kellene éjjel-nappal ott tartani, a kétségbeesettek megmentésére.
Erről régebben volt is már szó." (Fővárosi Lapok, 1877. július
8.) |