HARMINC ÉV MÚLVA.

- Arany életének legnagyobb emberi élménye Petőfi volt. Álmaiban és költészetében gyakorta visszatért hozzá: "Én számtalanszor álmodom Petőfiről, s rendesen oly töredékek egészíttetnek ki, melyeket ama fatális idők óta, életben létéről, vagy haláláról hallottam" - írja Egressy Gábornak. (1854. márc. 19.) Arany Lászlónál is olvassuk, hogy amikor atyja "korán elhúnyt barátjáról" úgy emlékezik, mint aki gyakran fölkeresi álmaiban, "ez nem költői hevület, hanem egyszerű, hímezetlen valóság. Emlékezem, gyermek- és ifjú koromban, az ötvenes és hatvanas években, többször beszélt el egy-egy ilyen álmot; mindjárt másod-, harmad-nap; részletei nem jutnak eszembe, de többnyire olyasmi volt az álom, hogy repülve szálltak, ketten együtt, a levegőben": Petőfi és Arany.