5. Világítástechnikai előírások


5.1 Beltéri világítás

A belsőtéri mesterséges világítással kapcsolatos követelményeket az MSZ 6240 szabvány tartalmazza. Az 5.1 táblázat a teljesség igénye nélkül a leggyakoribb világítási feladatok előírt értékeit foglalja össze.

5.1. táblázat. Beltéri világítások szabványos világítástechnikai jellemzői

A színhőmérsékleti csoportoknál M betűvel jelöltük azokat a meleg színű fényforrásokat, melyek korrelált színhőmérséklete legfeljebb 3300 K, az S betűvel jelölt, semleges fehér színű fényforrások 3300 és 5300 K közöttiek.

A színvisszaadási fokozat oszlopban az 1 értékhez tartozó színvisszaadási index 80 feletti, 2 esetén 60-80 közötti, 3 esetén 40-60 közötti, 4 esetén 20 és 40 közötti. Az egyes fényforrások korrelált színhőmérsékletét és színvisszaadási fokozatát a gyártmánykatalógusok tartalmazzák. Az izzólámpák minden esetben az 1. csoportba tartoznak, ezek színvisszaadási indexét ezért nem is szokásos megadni (az izzólámpa színvisszaadási indexe közel 100).

A káprázás korlátozása szempontjából az 1. fokozat fokozott, a 2 átlagos, a 3 mérsékelt követelményt jelent. A káprázás a lámpatestek kisugárzási szögével függ össze, minél nagyobb a kisugárzási szög, annál nagyobb a lámpatest kápráztató hatása. A kisugárzási szög korlátozásának főleg a képernyős munkahelyek világítása esetén van jelentősége (ld. a 6.5 pontot).


5.2 Kültéri világítás

A szabadtéri világítások közül a közforgalmú területek világítását határozza meg szabvány (jelenleg, 1999. elején még csak tervezet).

A közforgalmú területeket jelentőségük, a forgalom nagysága szerint a nemzetközi előírásokkal összhangban az M1 ... M6 osztályokba sorolják be. Az M1 - M3 osztályok esetén a tervezést a fénysűrűség-technikára alapozva kell elvégezni. Meg kell azonban határozni az így kiadódó megvilágítási értékeket is, azért, hogy az ellenőrzést a fénysűrűségmérésnél lényegesen egyszerűbb megvilágításméréssel is el lehessen végezni.

Az M4 és M5 osztályok esetén a választási lehetőség van a fénysűrűségre és a megvilágításra történő méretezés között. Az M6 osztály, vagyis az irányfény világítás esetén a fénysűrűségre való méretezés indokolatlan, itt csak a megvilágításra találunk előírást.

Új követelmény a fokozottan veszélyes területek világításának előírása

A szabvány szempontjából világított környezetben fokozottan veszélyes (konfliktus) területnek számítanak

* az utak fel- és lehajtó sávjai
* a vasúti kereszteződések
* a körforgalmú utak
* a 40 m-nél rövidebb közúti aluljárók
* a felüljárók.

Ezeken a területeken a fénysűrűség értékek előírása indokolatlan (mivel azok csak legalább 100 hosszú egyenes szakaszra értelmezhetők), ezért a szabvány a vízszintes megvilágítás értékét írja elő. A fokozottan veszélyes területeket C1 ... C3 osztályba sorolják

Ugyancsak új a gyalogos övezetek világításának előírása. A gyalogos övezeteket P1 ... P4 osztályokba sorolják, itt is a vízszintes megvilágítás értéke van előírva.

A megengedett legkisebb értékeket az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A táblázat oszlopai:
Osztály fénysűrűség, cd/m2
fénysűrűség egyenletessége
megvilágítás, lx
megvilágítás egyenletessége
küszöbérték növekmény, % (ez a szám a világítási berendezés kápráztató hatására vonatkozik)

M1
2,0
0,4
-
-
10
M2
1,5
0,4
-
-
10
M3
1,0
0,4
-
-
10
M4
0,6
0,4
8
0,3
15
M5
0,3
0,3
4
0,2
15
M6
-
-
2
-
-
C1
-
-
30
0,4
-
C2
-
-
20
0,4
-
C3
-
-
15
0,4
-
P1
-
-
20
0,3
-
P2
-
-
10
0,3
-
P3
-
-
5
0,2
-
P4
-
-
5
-
-

5.2. táblázat. Közforgalmú területek világításának előírt értékei


[ Kezdőlap | Következő fejezet ]